Sulyok Tamás leköszönő magyar köztársasági elnök szokatlanul heves hivatalos tiltakozást fogalmazott meg az Alaptörvény 17. módosítása ellen, azzal érvelve, hogy a legfontosabb rendelkezések aláássák a jogállamiságot, a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását – még akkor is, amikor aláírta a saját elnökségét lezáró jogszabályt.

A szombaton, miután Sulyok aláírta az alaptörvény-módosítást, az elnöki rendelet jóval tovább megy, mint az aznap közzétett videonyilatkozat. Ebben az államfő azt mondja, hogy „komoly érdemi kifogásai” vannak a törvénymódosítás több részével szemben, de kitart amellett, hogy Magyarország alkotmánya gyakorlatilag nem hagyott számára más jogi lehetőséget, mint annak kihirdetését.

Az elnök szerint a módosítás veszélyezteti az alkotmányos elveket

Míg Sulyok üdvözölte a módosítás egyes elemeit, köztük az Alkotmánybíróság szélesebb jogkörének visszaállítását, azzal érvelt, hogy más rendelkezések alapvetően összeegyeztethetetlenek Magyarország alkotmányos rendjével – idézi a 444.hu.

Kiemelte azokat az intézkedéseket, amelyek bevezetik a mandátumkorlátozást és lehetővé teszik bizonyos köztisztviselők elmozdítását, és az utóbbit ténylegesen konkrét személyekre szabottnak nevezte. Sulyok szerint ezek a rendelkezések sértik a jogállamiság, a képviseleti demokrácia és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A köztársasági elnök azt írta: Magyarország alkotmányos alapjaival összeegyeztethetetlennek tartja azokat az alkotmányos rendelkezéseket, amelyek ezen elvekbe ütköznek, miközben a jogállami követelményeket figyelmen kívül hagyják.

Figyelmeztetés a „szóbeli visszaélésekre” és a politikai megfélemlítésre

A rendelet egyik legszembetűnőbb része a 2026-os országgyűlési választást követő magyar politikai diskurzus hangnemét érinti.

Sulyok azzal érvel, hogy a nyilvános vitát egyre inkább az általa „verbális visszaélésnek” minősített és az alkotmányos tisztségviselők, képviselők és más közéleti személyiségek elleni közvetlen fenyegetés uralja. Állítása szerint olyan politikai kommunikációs stratégia alakult ki, amely az alkotmányos biztosítékokat és jogi korlátokat figyelmen kívül hagyva a korábbi alkotmányos rendhez kötődő egyének elhallgattatására, megfélemlítésére és eltávolítására irányul.

Az elnök szerint ez a légkör veszélyezteti a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségét, amely szerinte elengedhetetlen egy pluralista demokráciában. Sulyok ugyanakkor elismerte, hogy a magyar társadalom jelentős része támogatja vagy elkerülhetetlennek tartja ezeket a fejlesztéseket.

„Természetesen tiszteletben tartom ezeket az érzéseket és véleményeket” – írta, hozzátéve, hogy sokan mások aggodalommal tekintik a politikai hatalomgyakorlás jelenlegi megközelítését. Kijelentette, hogy teljes mértékben osztja ezeket az aggodalmakat, és az alkotmánymódosítást mérföldkőnek minősítette, amely az államhatalom nyugtalanító felfogását tükrözi.

Miért írta alá Sulyok a módosítást

Sulyok ellenvetései ellenére hangsúlyozta, hogy alkotmányos jogköre szigorúan korlátozott az Alaptörvény módosítása során.

A szokásos jogalkotástól eltérően az alkotmánymódosítást nem lehet visszaküldeni az Országgyűlésnek újragondolásra. Ennek érdemét az elnök sem támadhatja meg az Alkotmánybíróság előtt. Ilyen előterjesztés csak akkor lehetséges, ha a parlamenti szavazás során az eljárási vagy formai követelmények nem teljesültek.

Mivel a módosítás elfogadása során eljárási szabálytalanság nem történt, Sulyok arra a következtetésre jutott, hogy fenntartásai ellenére alkotmányos kötelezettsége van annak aláírására és kihirdetésére. „A törvénymódosítás aláírása – bár komoly érdemi kifogásaim kifejezésére – alkotmányos kötelességem teljesítése” – mondta.

A korábbi jogi erőfeszítések sikertelennek bizonyultak

Mielőtt a parlament elfogadta volna a törvénymódosítást, Sulyok az elnöki felülvizsgálat körének bővítésére törekedett azzal, hogy az Alkotmánybíróságtól annak tisztázását kérte, hogy minden, az Országgyűlés által benyújtott alkotmánymódosítás szükségszerűen valódi Alaptörvény-módosításnak minősül-e.

Ha a bíróság elfogadta volna ezt az értelmezést, az jelentősen kiszélesíthette volna az elnök mozgásterét. Az Alkotmánybíróság azonban nem tárgyalta az ügyet, miután hét bíró visszalépett, így a testület határozatképtelenné vált az eljáráshoz.

Sulyok a Velencei Bizottsághoz is fordult, amely az érintettek beadványainak meghallgatása után várhatóan októberben tárgyalja az ügyet.

Az elnökség július 20-án ér véget

A Sulyok által aláírt módosítás saját elnöki mandátumát is megszünteti. Magyarország köztársasági elnöki mandátuma július 20-án jár le, így a rendelet egyrészt az alkotmánymódosítást kihirdető hivatalos aktussá, másrészt a leköszönő államfő rendkívüli formális különvéleményévé is válik.

A köztársasági elnöki rendelet várhatóan a Magyar Közlönyben jelenik meg, lezárva a jogalkotási folyamatot, és jegyzőkönyvben hagyva Sulyok alkotmányos kifogásait a változtatásokkal szemben.