A német vállalatok továbbra is külföldre költöznek – és ez minden méretű vállalkozásra vonatkozik. Sajtóértesülések szerint a Gardena, az ulmi kerti szerszámok specialistája 250 munkahely megszüntetését tervezi Németországban, és részben Csehországba helyezi át tevékenységét. Ez a hazai munkaerő 10%-os csökkenését jelenti.

A jelentős globális szereplők, mint például a BASF, szintén folytatják a külföldi befektetéseket. Az év elején vált ismertté, hogy a vegyipari vállalat szolgáltatói pozíciókat szándékozik áthelyezni Indiába, és a berlini telephelyén sok munkahely nehezedik különösebb nyomás alá.

Áthelyezések és munkahelyek elvesztése

Tavaly még drámaibb kifejezésekkel írták le a helyzetet.

"Németország ipari válsága teljes sebességgel zajlik" - írta novemberben a Finanzmarktwelt online magazin a Szövetségi Statisztikai Hivatal 2018 és 2023 közötti adataira hivatkozva. Frissebb adatokat a hivatal még nem tett közzé.

Az adatok szerint 2021 és 2023 között körülbelül 1300, 50 főnél több német cég helyezte át üzleti tevékenységét külföldre. Ez a 2023-ban Németországban működő összes ekkora vállalat 2,2%-ának felel meg.

Ezek az áthelyezések állítólag hozzávetőleg 50 800 belföldi munkahelyhez kerültek. Sokan attól tartottak, hogy ez a tendencia folytatódni fog, vagy akár fel is gyorsul, tekintettel Németország magas energia- és munkaerőköltségeire.

A német állami fejlesztési bank, a KfW azonban már más tendenciát figyel meg. Júniusban a kutatási részleg bejelentette: "Sok középvállalat kivonul a nemzetközi üzletből." A bank megállapításai szerint a külföldön tevékenykedő német középvállalkozások száma a 2022-es 880 000-ről egy évvel később mintegy 760 000-re esett vissza.

"A külkereskedelem általános feltételei jelentősen romlottak" - mondta Dirk Schumacher, a KfW vezető közgazdásza, és ezt az "Ukrajnában és a Közel-Keleten tapasztalható geopolitikai feszültségeknek, a kulcsfontosságú iparágakban Kína felől érkező növekvő exportversenynek és az Egyesült Államok protekcionista kereskedelmi politikájának tulajdonítja".

Következetesen következetlen

Egészen más képet fest a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK).

A DIHK szóvivője, Sven Ehling a 2026 elején készült üzleti klímafelmérésére hivatkozva azt mondta, hogy a német iparra nehezedő költségnyomás rekordszintet ért el, és sok vállalatot arra késztetett, hogy nagyobb külföldi befektetéseket tervezzen.

A DIHK szerint az ipari vállalatok 43%-a tervez külföldi befektetést idén, ami három százalékponttal magasabb, mint az előző évben. "Az okok egyértelműek: a növekvő költségek, a strukturális problémák és a gyenge gazdasági feltételek Németországban, mint üzlethelyiségben" - mondta Volker Treier, a DIHK nemzetközi kereskedelemért felelős vezetője.

Változó okai a külföldi befektetésnek

A múltban a külföldi befektetések inkább a hazai működést erősítették, ami a hazai foglalkoztatás növekedéséhez vezetett. Ez különösen igaz az új piacok megnyitását, illetve az értékesítés és az ügyfélszolgálat bővítését célzó beruházásokra. A DIHK felmérése szerint azonban 30%-ról 28%-ra esik vissza azon német cégek aránya, amelyek elsősorban piacfejlesztés céljából külföldön fektetnek be.

"A cégek elsősorban költség okok miatt kénytelenek külföldön befektetni. Ez gyakran jelentős megszorításokhoz vezet a hazai telephelyeken" - mondta Treier. A külföldi befektetések most inkább a költségek csökkentését segítik elő, mint a terjeszkedést.

Összességében a külföldi befektetések tendenciája közel sem egyértelmű. A jelenlegi helyzet inkább egy oldalirányú mozgáshoz hasonlít. Steffen Müller, a Leibniz Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) professzora szerint a német vállalatok külföldi közvetlen befektetései "jóval a csúcsszint alatt vannak".

A Bundesbank statisztikái – mondta Müller a DW-nek – 120 milliárd eurós éves tranzakciós értéket mutatnak 2017 és 2022 között. Ezzel szemben a 2024-es adatok 80 milliárd eurót tesznek ki, a 2025-ös adatok pedig 100 milliárd euró alattiak. Ezek a számok "kevés okot adnak annak feltételezésére, hogy lényegesen több tőke áramlik ki, mint a korábbi években".

Amerika veszít, Ázsia nyer

A felmérés jelentős elmozdulásokat tár fel a német külföldi befektetések célrégióiban. Különösen Észak-Amerika veszít vonzerejéből, az ottani beruházásokat tervező német cégek aránya 48%-ról 44%-ra esett vissza.

Ugyanakkor az ázsiai elkötelezettség növekszik. A DIHK szerint a Kínában befektető ipari vállalatok aránya 31%-ról 34%-ra emelkedik. Az ázsiai-csendes-óceáni térség (Kína nélkül) is egyre fontosabbá válik, 21%-ról 26%-ra nő.

"Az Egyesült Államokkal folytatott vámvita fokozza a bizonytalanságot, és arra készteti a vállalatokat, hogy elodázzák a döntéseket" - mondta Treier.

A 64%-kal továbbra is az eurózóna a legfontosabb befektetési régió a német vállalatok számára. A stabilitás, a közös egységes piac és a közös valuta megbízható keretfeltételeket kínál – ez különösen fontos tényező a befektetési döntéseknél geopolitikai bizonytalanság idején – jegyezte meg a DIHK képviselője.

Ez a darab eredetileg németül jelent meg.