Magyarország éppen akkor készül hosszú évek után ismét komolyan beengedni a szélenergiát a villamosenergia-rendszerbe, amikor egy egészen másfajta szélerőmű-technológia is egyre több figyelmet kap. A lapát nélküli szélturbinák nem használnak hatalmas rotort, nem igényelnek százméteres tornyot, jóval halkabbak, kisebb területen elférnek, és a madarak számára is kevesebb kockázatot jelenthetnek. Papíron éppen azokra a problémákra adhat választ, amelyek a hagyományos szélerőművek magyarországi megjelenésekor a legtöbb helyi vitát kiválthatják. A nagy kérdés inkább az, hogy képes-e elegendő áramot termelni.

A kérdés most különösen aktuális. A kormány augusztus végéig legalább 700 megawatt új szélerőművi hálózati kapacitást készül meghirdetni, és 25 járást jelölt ki olyan könnyített térségként, ahol gyorsabbá válhat az engedélyezés. Magyarország jelenlegi szélerőművi kapacitása körülbelül 330 megawatt, vagyis már az első pályázati kör is több mint kétszer akkora új teljesítményt hozhatna, mint amennyi ma összesen működik az országban.

Nincs lapát, mégis a szél mozgatja

Az interneten az utóbbi időben francia találmányként is terjed a lapát nélküli szélerőmű története, a legismertebb ilyen technológia azonban valójában Spanyolországból származik. A Vortex Bladeless nevű vállalat Ávilában fejleszti rendszerét, és az Európai Unió kutatási programja is spanyol projektként finanszírozta.

A szerkezet első pillantásra inkább egy vastag, magas lámpaoszlopra hasonlít, mint szélerőműre. Nincsenek rajta forgó lapátok. 

A működés alapja az úgynevezett örvényleválás. Amikor a levegő megkerül egy hengeres testet, annak két oldalán felváltva örvények keletkeznek. Ezek ritmikusan mozgatni kezdik a rugalmas oszlopot. Ha az örvények frekvenciája közel kerül a szerkezet saját rezgési frekvenciájához, kialakul a rezonancia, és a mozgás felerősödik.

A Vortex ezt a lengést alakítja villamos energiává. A szerkezet belsejében mágnesek és tekercsek dolgoznak, amelyek elektromágneses indukcióval termelnek áramot, vagyis nincs szükség forgó tengelyre és sebességváltóra. A mágnesek egyben abban is segítenek, hogy a rendszer különböző szélsebességeknél rezonanciába kerüljön.

Ezzel több magyar félelem is megszűnne

A hagyományos szélerőművek körüli helyi vitákban rendszeresen előkerül a magasság, a tájkép megváltozása, a zaj, a forgó lapátok és a madárvilág kérdése. A lapát nélküli megoldás ezek közül több problémát lényegesen mérsékelhetne.

A szerkezet jóval kisebb lehet egy hagyományos ipari turbinánál, nincs több tíz méter hosszú forgó lapátja, nincs nagy sebességgel forgó hajtáslánca, és kevesebb mechanikus alkatrészt tartalmaz. A fejlesztők szerint emiatt a zaj- és karbantartási igénye is kisebb lehet. A rotor hiánya a madarak és denevérek szempontjából is kedvező lehet, bár ennek hosszú távú, nagy mennyiségű telepítésből származó független tapasztalatai még hiányoznak.

Helyigénye is kisebb. 

Ipari telephelyek, mezőgazdasági üzemek, távközlési állomások, kisebb energiaigényű vidéki létesítmények vagy akár napelemes rendszerek kiegészítése lehetne ilyen felhasználás. Az uniós Vortex-projektben kifejezetten számoltak azzal, hogy a berendezést napelemmel együtt használják, részben közös villamos berendezésekkel és energiatárolással.

A lapát nélküli szélerőmű egyik legnagyobb előnye egyben a gyengesége is. Mivel jóval alacsonyabb, nem fér hozzá azokhoz az erősebb és kiegyenlítettebb légáramlatokhoz, amelyekért a hagyományos turbinákat ilyen magasra építik.

A HungaroMet szerint Magyarország mérsékelten szeles ország. Ez azt jelenti, hogy egy néhány méter magas lapát nélküli szélerőművet Magyarországon nem lenne érdemes egyszerűen bárhová lerakni. A telepítés előtt valódi helyszíni szélmérésre lenne szükség, különösen épületek között, ahol a turbulencia ugyan mozgathatja a szerkezetet, de a hasznosítható energia mennyisége nagyon változó lehet.