Paks ismét maximális teljesítményen működik, mind a négy reaktor és mind a nyolc turbina kifogástalanul üzemel - jelentette be Magyar Péter. A miniszterelnök szerint a fenékküszöb építése is a tervezettnél gyorsabban halad, miközben a romániai Cernavodă atomerőmű mindkét reaktora leállt a Duna alacsony vízállása miatt.

Magyar Péter miniszterelnök a kormányülés 12. órájában közölte: 

A bejelentés azért különösen fontos, mert az elmúlt hetekben a történelmi alacsony Duna-vízállás miatt komoly veszélybe került az erőmű teljes kapacitású működése. A hűtéshez szükséges víz biztosítása érdekében a kormány rendkívüli vízügyi és műszaki intézkedéseket tett, miközben több turbinát fokozatosan le kellett állítani.

Mostanra azonban fordult a helyzet. A korábban leállított turbinákat egymás után kapcsolták vissza, a négy blokk pedig fokozatosan tért vissza a teljes termeléshez. A kormány korábban azt közölte, hogy az erőmű névleges teljesítménye 2000 megawatt, amely a magyarországi villamosenergia-fogyasztás több mint 35 százalékát képes fedezni.

Magyar Péter: a fenékküszöb is gyorsabban épül

Magyar Péter szerint közben a Paks és Dunaszentbenedek között épülő fenékküszöb munkálatai is a tervezettnél gyorsabban haladnak. A beruházás célja, hogy a Duna alacsony vízállása mellett is megfelelőbb vízszintet biztosítson az atomerőmű hűtéséhez.

A munkálatok augusztus közepén gyorsultak fel, miután a Duna vízszintje kritikus szint közelébe került. Azóta a vízügyi szakemberek és a kivitelezők folyamatosan dolgoznak a mederben épülő védművön. A kormány korábbi tájékoztatása szerint már csak mintegy 150 méteres szakasz maradt a két oldal összezárásáig.

Magyar Péter most megköszönte az elmúlt hetekben végzett megfeszített munkát az energetikai és vízügyi szakembereknek.

A miniszterelnök a közleményében odaszúrt azoknak is, akik korábban a romániai megoldást hozták fel példaként.

- írta.

A romániai Cernavoda atomerőmű első blokkját július 28-án állították le a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt, majd augusztus 13-án a második reaktort is kontrolláltan lekapcsolták. Ezzel Románia teljes nukleáris kapacitása kiesett, a két reaktor ugyanis együtt általában az ország villamosenergia-termelésének mintegy ötödét biztosítja.

A román hatóságok szintén megpróbálták műszaki beavatkozásokkal megőrizni a hűtéshez szükséges vízszintet, de végül nem tudták elkerülni a teljes leállást.

Magyarországon ezzel szemben mostanra sikerült visszahozni Paks teljes termelését. A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy a Duna vízállása és a fenékküszöb elkészülése mennyire tudja tartósan biztosítani az atomerőmű működéséhez szükséges feltételeket.