economx Gazdaság

Taktikázás, időhúzás, ködszurkálás: magyarosan indult az MNB ügyeit vizsgáló bizottság munkája

Szerző: economx 2026. 08. 26. 3 percnyi olvasás


Taktikázás, időhúzás, ködszurkálás: magyarosan indult az MNB ügyeit vizsgáló bizottság munkája

Párhuzamosan zajlik az MNB és alapítványai háza táján zajlott visszaéléseket vizsgáló bizottsági munka és a...


Szerdán elkezdődött a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró bizottság érdemi munkája.

Illetve már rögtön az elején kiderült, az érdemi részre még várni kell.

A bizottsági ülés azzal kezdődött, hogy annak egyik alelnöke (Tuzson Bence, a Fidesz képviselője, volt igazságügyi miniszter), több módosító javaslattal élt a bizottság ügyrendjével kapcsolatban.

A módosítók azonban csak a bizottsági ülés előtt alig több mint fél órával érkeztek be, és mivel a 19 pont több mint 10 oldalt tett ki, érthetően kiváltották a kormánypárti tagok nemtetszését. Az alelnök szerint nem taktikázott, csak technikai gondjai adódtak az emailjeihez való hozzáféréssel.

A Tisza által delegált bizottsági tagok – Sopov Ildikó Éva, Weigand István és Csőszi Attila elnök – azzal érveltek, hogy ilyen terjedelmű anyag fél óra alatt nem áttekinthető, de a Mi Hazánk delegáltját, Apáti Istvánt helyettesítő Novák Előd is azt mondta, Tuzson egyszerűen obstruált ezzel a manőverrel.

Budapest, 2026. augusztus 26.Tuzson Bence, a vizsgálóbizottság fideszes alelnöke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mûködésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyûlési vizsgálóbizottság alakuló ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. augusztus 26-án.MTI/Purger Tamás
Tuzson Bence, a bizottság alelnöke
Fotó: MTI/MTVA / Purger Tamás

Utóbbi szerint az ügyrendi javaslatai csupán technikai dolgokról szóltak, amelyek egy részének megtárgyalását későbbre halasztották, arról viszont szavaztak, hogy a bizottság elnökének távollétében a helyettesítési sorrend hogyan legyen a két alelnök közt, végül erre a rangsorra szavazott az öt bizottsági tag: Apáti István, Tuzson Bence (és nem fordítva).

Utóbbinak a munkatervvel kapcsolatban is voltak fenntartásai, azzal érvelt, hogy a bizottság számos dolgot prejudikál (például utalt a sajtótájékoztatón elhangzottakra), azelőtt, hogy az érdemi munka megkezdődhetett volna. Ezért annak teljes átdolgozását javasolta, de hiába, 3-2 arányban leszavazták.

Miről kellene szólnia a bizottsági munkának?

A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az OPTIMA-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.

A bizottság kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek. Mivel az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen.

Hargitai János (KDNP) pedig attól tart, hogy a vizsgálóbizottság munkája könnyen súlytalanná válhat, hiszen a működésükre mindössze fél év áll rendelkezésre, ráadásul a munkájukkal párhuzamosan nyomozások is zajlanak az MNB-ügyben, maga a jegybank feljelentései, illetve az ÁSZ-jelentése után.

Budapest, 2026. augusztus 26.Hargitai János, a vizsgálóbizottság KDNP-s tagja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mûködésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyûlési vizsgálóbizottság alakuló ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. augusztus 26-án.MTI/Kocsis Zoltán
Hargitai János (KDNP)
Fotó: MTI/MTVA / Kocsis Zoltán

A politikus szerint a jelenlegi munkarend alapján borítékolható a bizottság nevetségessé válása, felsülése. A bizottság KDNP-s tagja felvetette, vizsgálni kellene azt, hogy 2016 óta az MNB működésével kapcsolatban vizsgált ügyekről értesült-e valamilyen formában az Európai Központi Bank, de ezt nem direkt módon az EKB-tól szeretné megtudni, hanem a magyar jegybanktól.

Novák Előd bár nem tagja a bizottságnak, több alkalommal szót kért és kapott, egyik felszólalásában például azt nehezményezte, hogy miért kellett majdnem 3 hónapot várni az első üléssel, holott annak tagjait már június elején megválasztották.

Az elnök szerint az idő valóban szűkös, a bizottságnak az év végéig kell jelentést tennie, de az ügyrend és a munkaterv jóváhagyása nélkül az érdemi munka nem kezdődhet meg, időhúzásra szerinte pedig épp a Fidesz képviselője játszott az utolsó utáni pillanatban benyújtott módosítóival. Végül abban maradtak, hogy szerdán elfogadják az eredeti ügyrendet és a következőn tárgyalják az ex-miniszter javaslatait.

ad

További tartalom Önnek