BelföldSzerző: 24.hu 2026. 08. 26. 5 percnyi olvasás
Tömegverekedés Monoron, tizedikről kizuhant gyerek és egy családregény vége. The post A nap legfontosabb hírei – 2026. augusztus 26. first appeared on 24.hu.
Az Alpokban már csak a gleccserek legmagasabban fekvő részeit borítja hó, miközben számos gleccser teljesen hómentessé vált – így áll a helyzet 2026 augusztusának közepén, azon a nyáron, amikor a globális felmelegedés hatásai talán minden korábbinál jobban megmutatkoztak Közép-Európában.
„A magas hóhatár világosan mutatja, hogy a gleccsereknek nincs jövőjük” – írta kérdésünkre Andrea Fischer osztrák gleccserkutató, az Osztrák Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Hegykutatási Intézetének igazgatóhelyettese, a gleccserekkel és permafroszttal foglalkozó kutatócsoport vezetője. Ennek következtében nem marad a gleccsereken olyan hely, ahol új jég tudna képződni.

Az idei helyzet rendkívüliségét jól mutatja, hogy az összes olyan alpesi gleccsersíterepen fel kellett függeszteni a síelést, amik a korábbi évek nagy részében egész évben üzemeltek. Július 26-án bezárt az osztrák Hintertux, július 31-én a svájci Zermatt, majd augusztus 9-én a svájci Saas-Fee és végül utolsóként augusztus 14-én az olasz Passo dello Stelvio is. Így jelenleg egyetlen gleccsersíterep sem üzemel az Alpokban. A Hintertux 3200 méteres magasságot elérő gleccsere, a Tuxer Ferner szinte teljesen hómentes, míg Zermattban a hóhatár 3400-3500 méter körülre húzódott vissza a sípályának otthont adó Theodul-gleccseren.
„2026 az egyik legextrémebb év lesz valaha a gleccserolvadás tekintetében” – írta kérdésünkre Matthias Huss, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) gleccserkutatója, a Fribourg-i Egyetem Földtudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa, a svájci gleccsermonitorozó program (GLAMOS) vezetője. „Jelenleg minden rekord megdől a gleccserek területvesztésének és olvadásának tekintetében” – írta Fischer az ausztriai helyzetről.
Idén június 29-ére esett az a nap, amikor a svájci gleccserek elfogyasztották hótartalékukat, amitől kezdve minden egyes csepp olvadásuk után már csökken a tömegük. Addigra az ETH Zürich közleménye szerint az olvadás mértéke már a 2022-es, rekorddöntő évhez volt fogható – aminek hatásait a Huss-szal készült 2023-as interjúnkban mutattuk be részletesen. Ekkor az osztrák és svájci gleccserek is átlagosan 3 métert vesztettek vastagságukból. Az osztrák gleccserek teljes területének 5 százaléka, míg a svájci gleccserek maradék térfogatának 6 százaléka tűnt el.
Huss szerint 2026 júniusának vége óta több elhúzódó és intenzív hőséghullám további extrém gleccserjég eltűnését okozta, ami a télen felhalmozódott kis hómennyiséggel együtt a gleccsereket védő fényvisszaverő hótakaró korai eltűnéséhez vezetett. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az idei olvadás végső mértéke attól függ, hogyan alakul a nyári szezon fennmaradó része. A svájci kutatók szeptemberben végzik majd el az olvadás mértékét megállapító terepi méréseket, amik eredményeit október 1-jén közlik majd jelentésükben.
A globális felmelegedésnek kitett alpesi gleccserek állapotát legjobban a legnagyobb osztrák gleccser, a Pasterze példája illusztrálja. A Großglockner oldalában elterülő gleccsert turisták ezrei keresik fel évente a Großglockner-Hochalpenstraßén. A kérdés csak az, meddig. Július elején a Hohe Tauern Nemzeti Park, a GeoSphere Austria és az Alpesi Egyesület arra figyelmeztetett, hogy a gleccser alsó és felső része közötti jégösszeköttetés hónapokon belül megszakadhat. Ezzel a Pasterze völgyi része, amit az utóbbi években már nem táplált jelentősen a felsőbb területekről alábukó jég, hivatalosan is halott jéggé válik, és teljes eltűnése csak idő kérdése.

„Még mindig áll a kis összekötő jégpillér – írta a gleccser állapotára irányuló kérdésünkre Fischer, annak ellenére, hogy gleccserhasadékok szabdalják és darabok törnek le róla. – Meglátjuk, hogy hirtelen összeomlik-e, vagy lassan eltűnik”. A Pasterze jégpillérről augusztus közepén Gerald Lehner, az ORF Salzburg újságírója készített látványos légi felvételeket. Az alábbi videón a Pasterze alsó és felső részét összekötő jégfolyamok fokozatos elvékonyodása látszik 2016 és 2024 között:
A Pasterze-gleccser alsó és felső részét összekötő jég eltűnése Fischer szerint egy korszak végét jelentené. A gleccser helyén, aminek neve magyarul legelőt jelent, az elmúlt 10 ezer év nagy részében rétek és erdők álltak. Aztán néhány ezer évvel ezelőtt, a késői holocéni lehűlés következtében a Pasterze fokozatosan elkezdte elfoglalni ezeket az addig növényekkel borított területeket. A hőmérséklet emelkedése viszont mostanra már azt eredményezi, hogy nemcsak a Pasterze-gleccser alsóbb része olvadhat el teljesen, hanem a felső Pasterzenbodent borító jég olvadása is megkezdődött. A jelenlegi változások mértékét jelzi az is, hogy Ausztria legmagasabb hegycsúcsára, a Großglocknerre már jég érintése nélkül fel lehet mászni – de ez nem tette a mászást könnyebbé.
„A gleccserek legmagasabban fekvő részei egy hónapja részben fedetlenné váltak, és a legrosszabb körülmények bekövetkezte esetén ez még így lesz két hónapig” – írta Fischer. Ez a Großglocknertől nem messze található, 3657 méter magas Großvenediger keleti felén elterülő hatalmas gleccseren, a Schlatenkeesen is megmutatkozik. Augusztus 18-ára a hóhatár egy webkamera képe alapján 3300 méter fölé tolódott, amit megerősítenek Philipp Dellertnek a Zukunft Skisport Facebook-oldallal megosztott felvételei is.
Hasonlóan drámai a helyzet a már említett Hintertuxon, ahol a webkamerák felvételein jelenleg szinte teljesen hómentesnek látszik a Tuxer Ferner-gleccser. Egyedül a 3476 méter magas, piramis alakú Olperer hegycsúcs északi oldalán találhatók olyan gleccserrészek, amiket a rájuk rakódó portól elszíneződött hó borít.

A gleccserek legmagasabban fekvő részein Fischer szerint a jég sokszor nagyon vékony, és az olvadó jég alól kőzetek bukkannak ki. Ez a gleccser széteséséhez vezet, és azok a területek, ahol a múltban a korábbi évek hójából jég keletkezett, jégmentessé válnak. Erre példaként a tiroli Kaunertalban található, 3498 méter magas Weißseespitze csúcstól keletre elterülő óriási Gepatschferner-gleccsert hozza.
Az innen származó jégfuratmagok alapján Fischer szerint egyértelmű, hogy az ideihez hasonló olvadási esemény nem történhetett meg túl gyakran a múltban. Idén ugyanis a Gepatschferner ezen területe két méternyi jégvastagságot is elveszíthet. 2019-ben az akkor még a fúrási területen 11 méter vastag jég 6000 évet fedett le, most, kevesebb mint egy évtizeddel később, a 6 évezred alatt felhalmozódó jég szinte teljesen eltűnt. „Ilyen körülmények között nem tud új jég képződni, még akkor sem, ha néhány hűvösebb év következne, a jég létrejötte ugyanis közel 30 évig tart az Alpokban”.
Téved, aki azt gondolja, hogy az osztrák gleccsereknél sokszor magasabban fekvő svájciak helyzete biztatóbb. „Június és július között többször is meglátogattam a Rhone gleccsernyelvét. Mindössze egy hónap leforgása alatt 4 méternyi vastagságú jég tűnt el. Hihetetlen látvány volt, ahogy a mérőrúdjaink néhány hét után 4 méterrel magasabbra álltak ki a jégből” – írta Huss, amikor arról kérdeztük, hogy az eddigi nyári terepmunka során tapasztalt-e személyesen valami kirívót a gleccserek visszahúzódásában és olvadásában. A Svájc déli részén, a Furkapass mellett elterülő Rhône-gleccser a 2000-es évek közepén még elért egy, jóval a közeli Gletsch település völgye fölé magasodó meredek sziklafalig. Mára a Rhône folyó eredőjét adó gleccsert a sziklafaltól egy több száz méter hosszú, egyre növekvő tó választja el, és a gleccser jégnyelvének eleje szétesőben van.

Európának az iparosodás előttihez képest 2,5 Celsius-fokkal történő felmelegedése még az olyan, alpesi viszonylatban hatalmasnak számító gleccsereket is megviseli, mint a zermatti Gorner-gleccser vagy a Berni-alpok Nagy Aletsch-gleccsere. A Gorner-gleccsert tápláló, Grenz-gleccsernek nevezett felső gleccserág Svájc legmagasabb hegycsúcsa, a 4634 méteres Dufourspitze mellett ereszkedik a mélybe.

A hóhatár a szemközti Gornergrat webkamerája alapján a Grenz-gleccseren is rendkívül magasan fekszik. Hasonló a helyzet az Alpok legnagyobb gleccserén, Nagy Aletsch-gleccseren. A közel 20 kilométer hosszú gleccsert tápláló három nagy jégfolyamnak augusztus közepén már csak a legmagasabban fekvő területeit borítja hó a Konkordiahütténél található webkamera képe alapján.

„A hóhatár a korábbi rekorddöntő olvadási évekhez hasonlóan nagyon magasan fekszik, de a 2022-es nyár talán még a mostaninál is súlyosabb volt” – írta a svájci gleccserkutató. A télen leesett hóból idén augusztusra csak a gleccserek legmagasabban fekvő részein maradt meg valami. A legtöbb kis vagy közepes méretű gleccser hetek óta teljesen csupasz, vagyis a közelmúltbeli hőséghullámok felfalták a gleccserek tetején évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt képződött jeget.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató augusztus közepi várakozásai szerint 2026 a valaha mért legmelegebb vagy második legmelegebb, 2027 pedig a legmelegebb év lehet az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés és a rekorddöntő El Niño következtében. Huss szerint az El Niño események Alpokra mért hatása nem ismert egyértelműen, de, mint írta, „mivel a globális éghajlati rendszer jelenleg a feje tetejére állt, nem lepne meg, ha több, a gleccsereinket is érintő extrém időjárást látnánk”.