Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora – aki egyben a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója – az egyetemet bemutató előadásán tért ki arra, hogy a névadó öröksége nem csupán jelképes.

Elmondása szerint Semmelweis Ignác egyenesági leszármazottai közül öten is az egyetemen dolgoztak, közülük többen ma is itt gyógyítanak. Rögtön hozzátette azt is, hogy hiába keresné bárki a nevet a klinikák orvoslistáin:

Nem Semmelweisként kell őket keresni, mert Semmelweisnek lányai voltak

– árulta el. A rejtvény megfejtése valóban a családfában van. Semmelweis Ignácnak és feleségének, Weidenhofer Máriának öt gyermeke született, közülük hárman érték meg a felnőttkort, és mindössze egyiküknek, a legkisebb lánynak, Antóniának maradtak utódai. Antónia mindössze egyéves volt, amikor édesapja 1865-ben meghalt.

A férfiág megszakadt, a név vele együtt – az orvosi hivatás viszont nem.

A Hüttl-dinasztia: negyedik generáció óta gyógyítanak

A ma élő ismertebb egyenesági leszármazottak a Hüttl nevet viselik. Antónia egyik lánya, Lehoczky Marietta 1916-ban ment feleségül Hüttl Tivadar debreceni sebészprofesszorhoz – aki később a debreceni Tisza István Tudományegyetem rektora is volt –, és egy fiú ikerpárnak adott életet, a szülésbe azonban belehalt.

Az ikrek egyike, Kálmán a második világháborúban esett el, a másik, Tivadar viszont az apja nyomdokába lépett, és 1944-től a mai Semmelweis Egyetem elődintézményének I. számú Sebészeti Klinikáján dolgozott sebészként. Vele kezdődött a család egyetemi jelenléte, amely azóta három nemzedéken át tart.

Hüttl Tivadar két fia – Semmelweis ükunokái – szintén orvosok lettek, és mindketten a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára kerültek. Hüttl Kálmán intervenciós radiológusként lett a klinika egyetemi tanára; 2019 márciusában, 64 éves korában hunyt el. Testvére, Hüttl Tivadar szívsebész, ő az, aki néhány éve egy interjúban úgy fogalmazott: nem érdem Semmelweis leszármazottjának lenni, de büszkeséggel és tisztelettel gondol a rokoni kapcsolatra.

A negyedik nemzedéket, vagyis Semmelweis szépunokáit két orvos képviseli, mindkét ükunokának egy-egy fia van. Hüttl Artúr, a néhai Hüttl Kálmán fia az apja szakmáját folytatja: intervenciós radiológus a Városmajorban – vagyis olyan szakorvos, aki képalkotó berendezések, például röntgen vagy CT segítségével, apró bemetszéseken keresztül, katéterrel végez érműtéteket, nagy sebészeti beavatkozás nélkül. Unokatestvére, Hüttl András, Hüttl Tivadar fia klinikai szakorvosként az Urológiai Klinikán dolgozik.

Így jön ki az az öt orvos, akiről a rektor beszélt: a sebész nagyapa, a két ükunoka és a két szépunoka. Ketten közülük már nem élnek, hárman ma is az egyetem klinikáin gyógyítanak.

Mindkét fiatalabb Hüttl arról beszélt korábban, hogy sokáig tudatosan igyekeztek eltávolodni a családi mintától, és nem a hagyomány miatt akarnak orvosok lenni. A kapcsolat mégis rendszeresen utoléri őket: Hüttl Andrásnak például az egyik műtétjén szólt oda viccesen az asszisztens a vendégorvosnak, hogy ő a klinika leghíresebb doktora.

Ugyan nem a Semmelweis Egyetemen gyógyít, de itt tanult Alexander Bordás-Semmelweis, aki 2022-ben végzett fogorvosként, és a világhírű magyar orvos oldalági rokona.

Orvoscsaládban felnőve szinte nem is volt kérdés számára milyen pályát válasszon, annak pedig külön örül, hogy végül Budapestet választotta tanulmányai helyszínéül. A vele készült videós riportban felidézte néhány meghatározó emlékét is az itt töltött időszakból, mint az első anatómiaóra, vagy éppen a „maratoni” hosszúságúra nyúló első fogtömés.

A Semmelweis-reflex, ami máig fogalom

Merkely Béla az előadásában arra is kitért, miért lett Semmelweis Ignác neve nemzetközi szakkifejezés. A rektor felidézése szerint, amikor Semmelweis fiatal orvosként Bécsben dolgozni kezdett, a szülészeti klinikán átlagosan minden hetedik-nyolcadik nő meghalt gyermekágyi lázban.

Semmelweis évekig kereste az okot, mígnem arra jutott: maguk az orvosok viszik át a fertőzést a boncteremből a szülőágyhoz. A klóros kézmosás bevezetése után a halálozás a töredékére esett vissza.

A felismerést azonban nem ünnepelték. Semmelweis lényegében az orvosokat tette felelőssé a haldokló anyákért – és a szakma ezt nem volt hajlandó elfogadni.

Nehogy azt higgyék, hogy életében őt megsüvegelték vagy bárki elismerte – szó nem volt róla, sőt üldözték

– mondta Merkely Béla. Innen ered a Semmelweis-reflex kifejezés, amelyet ma is használnak a tudományos életben: ez az a reakció, amikor egy új, kellemetlen felfedezést eleve, érdemi vizsgálat nélkül elutasítanak. Semmelweis munkássága 2013 óta az UNESCO A világ emlékezete programjának része, felfedezését pedig a fertőzésmegelőzés egyik alapkövének tekintik.

Az orvos története 2023-ban a mozivásznat is elérte: Koltai Lajos Semmelweis című filmjét – amelynek díszbemutatóját magán az egyetemen tartották – 2023 legnézettebb magyar filmje lett, és később a Netflix is megvásárolta. Merkely szerint a filmmel a világ nagy egyetemein, köztük a Harvardon is jól lehetett bemutatkozni: az ottani vetítésre annyian voltak kíváncsiak, hogy két termet kellett megnyitni.

Nagy átalakulás a Semmelweis Egyetemen

A rektor előadásában a Semmelweis Egyetem mai állapotáról is beszélt. Elmondása szerint az intézménynek nagyjából 16 ezer hallgatója van, akiknek több mint egyharmada külföldi, és 132 országból érkeznek – ez az arány szerinte önmagában is mutatja az egyetem nemzetközi ismertségét.

Az egyetem emellett az ország legnagyobb betegellátó intézménye is: a klinikákon évente több millió esetet látnak el, ami a magyarországi egészségügyi esetszám nagyjából tizedét jelenti.

Merkely Béla nyolc évvel ezelőtt tűzte ki azt a célt, hogy az intézmény bekerüljön a világ legjobb száz orvos- és egészségtudományi egyeteme közé. Az intézmény jelenleg a Times Higher Education világrangsorában a legjobb helyen jegyzett magyar egyetem, a legfrissebb listán saját számításai szerint a 272. helyen áll, orvos- és egészségtudományi területen pedig már a legjobb 200 között van. A rektor a júliusi orvosavatón is a legszűkebb világelitbe kerülést jelölte meg célként.

Az előadásban szó esett a folyamatban lévő beruházásokról is: a Nemzeti Orvosi Innovációs és Képző Központról, a tavaly novemberben átadott városmajori bővítésről, valamint a herceghalmi kísérletes sebészeti laborról, ahol a hallgatók a minimálisan invazív – vagyis apró metszéseken át, kamerával végzett – sebészeti technikákat gyakorolhatják. Az egyetemen tavaly óta gyermekbarát, sárga tengeralattjárónak festett MR-berendezés is működik.

A rektor kitért a 2021-es modellváltásra is, amelynek nyomán az egyetemet állami fenntartás helyett alapítvány működteti. Mint mondta, ennek egyik gyakorlati következménye, hogy az általa használt épületek és kórházak az egyetem tulajdonába kerültek. Hozzátette: az ötfős kuratórium által irányított szerkezet fokozatosan átalakul, és a következő időszak arról szól majd, milyen új modell – például az osztrákhoz hasonló megoldás – alakul ki belőle.

(Borítókép: Semmelweis Ignác 1860-ban. Fotó: Imagno / Getty Images)