Az elmúlt hetekben két szomszédos ország egy időben küzdött atomerőműve teljes leállása ellen a hűtővíz szintjét kritikus szintre apasztó hőségben. Bár Magyarország közel állt hozzá, a Paksi Atomerőmű végül nem állt le teljesen, miközben Romániában a Csernavodai Atomerőművet két héttel ezelőtt teljesen le kellett kapcsolni.

Érdekesség, hogy az uszály robbantásával és elsüllyesztésével Románia jóval hamarabb megpróbálkozott, mint Magyarország (Paksnál nem uszályokat, hanem két bárkát süllyesztettek), végül ezzel csak késleltetni tudták az erőmű bezárását, elkerülni nem. Paksnál már visszakapcsolták a korábban leállított erőműblokkokat, és Magyar Péter miniszterelnök szerdai Facebook-bejegyzése szerint a tervezettnél korábban, várhatóan már szerda este eléri a paksi atomerőmű a maximális teljesítményét. Eközben keleti szomszédunknál még egyik blokk visszakapcsolása sem történt meg.

Mindent megtettek, mindhiába

Sőt, erre könnyen lehet, hogy még napokig várni kell. Az erőművet üzemeltető Nuclearelectrica hivatalos jelentése szerint mindkét reaktor biztonságos leállított állapotban van, és a hálózatra történő visszakapcsolásról csak a következő időszak hidrológiai előrejelzéseinek függvényében döntenek. Az előrejelzések alapján a jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy augusztus 31. előtt egyik blokk sem indul újra.

A román kormány az elmúlt hetekben szinte mindent bevetett már annak érdekében, hogy fenntartsa a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását, miközben a Duna vízhozama a közelmúlt legalacsonyabb szintjére csökkent:

• Folytatják a rendkívüli kotrási munkálatokat az erőmű közelében, miután a két reaktor közül az egyiket július végén, a másikat augusztus 13-án le kellett állítani.
• Megpróbálnak olyan műtárgyat építeni, amely több vizet terelne a csernavodai erőművet ellátó csatornába.
• Egy partról dolgozó kotrógép közben sziklákat tör fel, hogy segítsen elsüllyeszteni egy uszályt, amellyel a Duna vízáramlását kívánják megváltoztatni a Izvoarele térségében.
• Az ország katasztrófavédelmi hatósága nagy teljesítményű szivattyúkat is előkészít, hogy fenntarthassák az erőmű működéséhez szükséges vízszintet.
• Az ország legnagyobb vízenergia-termelő vállalata, a Hidroelectric öt napon keresztül másodpercenként átlagosan további 50 köbméter vizet enged le az Olt folyó víztározóiból, hogy ezzel is növelje a Duna vízhozamát. A kormány közleménye szerint a többletvizet egyúttal villamosenergia-termelésre is felhasználják.

A legnagyobb válság idején lépett le a csúcsvezető

Miközben az ország hatalmas energetikai krízissel néz szembe, a Nuclearelectrica vezetője, Cosmin Ghita lemondott a vállalat vezérigazgatói tisztségéről. A román energiaügyi minisztérium, amely Nuclearelectrica többségi részvényese, kedd este közölte, hogy tudomásul vette Ghita döntését. A tárca tájékoztatása szerint a döntés hátterében egy másik szakmai lehetőség áll – adta hírül az Economedia román gazdasági portál.

A minisztériumi kommünikéből az is kiderült, hogy a Nuclearelectrica vezérigazgatójának lemondása „egyoldalú akaratnyilvánítás” volt, a felmondási időt pedig a vezetői megbízási szerződés rendelkezéseinek, valamint az igazgatótanács határozatának megfelelően állapítják meg. A román kormányszóvivő tájékoztatása szerint hamarosan megkezdik Cosmin Ghita utódjának kiválasztását, ennek módjáról azonban egyelőre nem adott részletes tájékoztatást.

A csúcsvezető távozása érzékeny időpontban történt, és a szaktárcának így nemcsak a szinte soha nem látott vízügyi kihívásokra, hanem a személyi kérdésekre is nagy figyelmet kell fordítania.

A román gazdaságnak is súlyos csapás a Csernavodai Atomerőmű leállítása

A román kormány az elmúlt hetekben összesen 12,1 millió lejt, átszámítva mintegy 842 millió forintot különített el a tartalékalapjából a Cernavodai Atomerőmű vízellátását javító munkálatokra.

Az 1400 megawatt beépített teljesítményű létesítmény Románia villamosenergia-termelésének csaknem 20 százalékát biztosítja. A nukleáris termelés kiesése miatt a keleti szomszédunk az esti csúcsidőszakban közel 2000 megawattnyi villamos energia importjára szorul.

Közben Magyarországon váratlan fordulatról számolt be a paksi atomerőműnél Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter. „A Duna vízállásának emelésére használt bárkákat kiemelik a folyóból, mert másutt lesz szükség rájuk. Az műszaki építmény, amit a jobb és bal parton eddig sikerült elkészíteni, már jobban duzzasztja vissza a Dunát, mint a bárkák” – magyarázta a tárcavezető, utalva az épülő fenékküszöbre.