BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 26. 5 percnyi olvasás
Mintha valami csoda történt volna a Balatonnál. A nyár második fele szinte kizárólag arról szólt, hogyan húzódik vissza fokozatosan a víz a tóból, egyre szélesebb, repedezett, kiszáradt partszakaszokat hagyva maga után. A meglepő fordulat az, hogy augusztus 25-én, mintha csak egyetlen éjszaka alatt megtört volna az átok. A közösségi médiában megjelent néhány fotó és videó, amelyeken ismét víz borította a hetek óta szárazon álló területeket.
A felvételek megjelenését heves viták kísérték. Sokan támadták a készítőket, mondván: nem hajlandók szembenézni a szomorú valósággal, és régi, manipulált vagy mesterségesen generált képekkel próbálják elhitetni, hogy nincs is baj a tóval. A posztolók azonban kitartottak amellett, hogy a felvételek frissek, hitelesek, és a valóságot mutatják.
A hivatalos vízügyi adatok igazolják, hogy a tó nyugati medencéjében valami kivételes és látványos dolog történt, de nem csoda.
Aki augusztus 24-én este indult haza a strandról, még az elmúlt hetekben megszokott képet láthatta: a keszthelyi vízmérce ekkor mindössze 48 centiméteres vízállást mutatott. Aki azonban korán kelt, igencsak meglepődhetett, amikor visszatért a partra, hiszen víz borította az előző nap még száraz medret.
A vízügy adatai szerint ekkor, augusztus 25-én reggel 9 órakor, a mérce csakugyan magasabban, 67 centiméteren állt. Ez a 19 centiméteres, hirtelen jött szintkülönbség a lapos, sekély szakaszokon elegendő volt ahhoz, hogy újra elborítsa azokat a részeket, ahol előző este még száraz lábbal lehetett sétálni.
Ez is érdekelheti
Mintha a bibliai csapások sújtanák a magyar tengert: a déli parton van, ahol akár 100-150 méteres szélességben is szárazra került a tófenék, az apadó víz mellett pedig most felhőként veszik ostrom alá a partot az árvaszúnyog-hadseregek. Aki az elmúlt napokban sötétedés után próbált meg tenni egy romantikus sétát, vagy megevett volna egy lángost a teraszon, az pontosan tudja, miről van szó. Tavaly nyáron már átéltünk egy brutális inváziót, és a történelem most megismétli önmagát.
Első pillantásra valóban úgy tűnhetett, mintha megérkezett volna a Balaton „dagálya”, a valóságban azonban nem nyílt meg az ég, és nem érkezett bibliai özönvíz sem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a tó átlagos vízállása ezen a napon mindössze 43 centiméter volt. A keszthelyi „áradás” ráadásul nem bizonyult tartósnak: délutánra a vízszint jelentősen visszaesett, estére pedig már ismét 50 centiméter körüli értékeket mértek. Vagyis ami reggel még a víz diadalmas visszatérésének tűnt, csupán egy átmeneti illúzió volt.
Hogyan lehetséges mégis ekkora ingadozás úgy, hogy a tó víztérfogata érdemben nem nőtt? A választ a szél erejében kell keresnünk. Pártai Lucia meteorológus megerősítette, a természet valóban képes ilyen jelenséget produkálni. A folyamat mögött a Balaton klasszikus kibillenése áll.
Az erős szél el tudja tolni a Balaton víztömegét, korábban is volt már erre példa / Fotó: Zsolnai Péter
A szakember elmondása szerint a sekély vizű tó esetében az erős – jellemzően északnyugati – szél hatalmas víztömegeket képes elmozdítani és átnyomni a tó egyik részéből a másikba. A szél energiája mintha „megbillentené” a Balatont, aminek következtében az egyik parton hirtelen apadás, a másikon pedig látványos vízszintemelkedés tapasztalható. Ez a kibillenés nemcsak a keleti és nyugati medence között, hanem a tó keresztiránya mentén is megfigyelhető. Jelen esetben a szél a Keszthelyi-öbölbe tolhatta át a víztömeget, amely aztán a légmozgás elcsendesedésével visszarendeződött.
2024 januárjában télen történt ugyanez egy fagyos szélviharban, akkor ki is öntött a Balaton a déli parton és a mindenre ráfagyó víz jégvilággá változatta a környéket.
A közösségi médiában keringő néhány felvétel tehát nem feltétlenül átverés, hanem lehetséges, hogy a Balaton természetes, szél hajtotta vízmozgásának hirtelen, látványos lenyomata.
Bár korai lenne fellélegezni, hiszen a hosszabb távú tendencia továbbra is intő jel, és a tó átlagvízszintje alacsony, a természet újra megmutatta: a Balaton egy élő, dinamikus víztest, amely egyetlen szeles éjszaka alatt képes teljesen átrajzolni a saját partvonalát.
Napi