„2026. augusztus 26-án reggel 8 órakor gombosszegi otthonában elhunyt Nádas Péter. A hírt a család kérésére tesszük közzé, és ezúton kérjük az olvasókat és a sajtó munkatársait, további tájékoztatásig tartsák tiszteletben, hogy nem kívánnak nyilatkozni” – jelent meg a világhírű magyar író halálhíre közösségi oldalán.

Nádas Péter haláláról a hazai közéleti szereplők mellett a nemzetközi sajtó is megemlékezett. A Die Zeit összefoglalója „a nagy ívű, monumentális elbeszélés nagymestereként” jellemzi az írót. A lap kiemeli, hogy németül is megjelent fő művei – az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek – olyan korszakos regények, amelyek a 20. századi Európa kegyetlenségeit és abszurditását térképezik fel. A nekrológ külön felidézi, hogy Nádas gyermekként hamis papírokkal élte túl a holokausztot, később pedig személyes tragédiák – édesanyja korai halála és apja öngyilkossága – formálták azt az írói világot, amelyből egész életműve táplálkozott. 

Az osztrák Der Standard már nem csupán hírt közölt, hanem irodalmi portrét rajzolt. Ronald Pohl nekrológja szerint Nádas „a közép-európai lélek pszichogrammját” alkotta meg, miközben könyveiben a történelem romjai között kutatta az emberi emlékezetet és testet. A nekrológ külön hangsúlyozza, hogy a Párhuzamos történetek csaknem két évtizedes munkával készült, és máig a kortárs európai próza egyik legambiciózusabb vállalkozásának számít. 

Külföldön is leborultak a zsenije előtt

Az RTL Today anyaga Nádas nemzetközi hírnevét emeli ki. Felidézik Susan Sontag legendássá vált méltatását, amely szerint az Emlékiratok könyve „korunk legnagyobb regénye, és a század egyik legfontosabb könyve”. A lap emlékeztet arra is, hogy a szerző saját halálközeli élményéből született meg a Saját halál, amelyben a klinikai halál tapasztalatát próbálta szavakba önteni – miközben maga is úgy vélte, hogy ez az élmény „a szavakon kívüli világban történik”.

Az indiai The New Indian Express Nádast a 20. századi európai történelem legsötétebb fejezeteinek egyik legfontosabb irodalmi feldolgozójaként mutatja be. A lap kiemeli, hogy művei nem pusztán történelmi regények voltak: a test, a vágy, az emlékezet és a hatalom működését egyszerre vizsgálták, miközben az emberi létezés legmélyebb rétegeit boncolgatták.

A nemzetközi sajtó szinte kivétel nélkül megemlíti, hogy Nádas Pétert hosszú éveken át a Nobel-díj egyik legnagyobb várományosaként tartották számon. A német lapok szerint azonban életműve már jóval túlmutatott a díjak jelentőségén. Olyan szerzőként tekintenek rá, aki megkerülhetetlenül formálta az európai próza nyelvét és gondolkodását.

(Borítókép: Nádas Péter 2016. április 16-án. Fotó: Ulf Andersen / Aurimages / ZUMA Press / Reuters)