BelföldSzerző: index 2026. 08. 26. 3 percnyi olvasás
Persze azért vannak feltételek.
A közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények ügyében a nyomozó hatóságok vagy az ügyészség által hozott elutasító vagy megszüntető döntésekkel szemben a sértetten és a feljelentőn kívül bárki felülbírálati indítványt terjeszthet elő. Az Integritás Hatóság tájékoztatót tett közzé arról, hogy mely ügyekben, milyen határidővel és milyen feltételekkel élhet ezzel a jogával a nyilvánosság.
A büntetőeljárásról szóló törvény külön eljárást hozott létre a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények miatt indult ügyekre. Ide tartoznak többek között a korrupciós bűncselekmények – a vesztegetés, illetve a vesztegetés elfogadása enyhébben minősülő eseteinek kivételével –, a hivatali visszaélés, a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei, az ehhez kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, valamint a közbeszerzési és koncessziós eljárásban elkövetett versenykorlátozó megállapodás.
A kör kiterjed a nemzeti vagyon, a HUN-REN Kutatási Hálózat, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyon sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményekre is: a sikkasztás, a csalás, a gazdasági csalás és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban minősülő eseteire, valamint a hűtlen kezelésre. Az e bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett pénzmosás és bűnszervezetben részvétel szintén a külön eljárás hatálya alá tartozik – tudatták.
Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság ilyen ügyben elutasítja a feljelentést, vagy megszünteti az eljárást, a sértett és a feljelentő panasz helyett felülbírálati indítványt nyújthat be. Ha erre nem kerül sor – vagy nincs az ügyben feljelentő, illetve sértett –, az eljáró szerv köteles a határozatát és az ügyiratjegyzéket anonimizált formában, két hónapra közzétenni a központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján.
A törvény 2026. augusztus 26. napjától hatályos, új rendelkezése értelmében a fenti dokumentumokat az Integritás Hatóság is közzéteszi a honlapján, így egyetlen felületen válik elérhetővé a külön eljárással összefüggő döntések és eljárási információk köre, lehetővé téve, hogy az érdeklődők mérlegeljék, élnek-e a jogszabály adta lehetőséggel.
A felülbírálati indítvány a közzétételtől számított két hónapon belül terjeszthető elő, és azt – a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével – bármely természetes vagy nem természetes személy benyújthatja.
Az indítványt a határozatot hozó nyomozó hatósághoz vagy ügyészséghez kell előterjeszteni, kizárólag elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint. Az eljárásban kötelező a jogi képviselet, az indítványt indokolni kell, és csatolhatók hozzá a bizonyításra alkalmas adatok, iratok, nyilatkozatok.
Az anonimizált határozatok az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Rendőrség Adatvédelmi Portál erre szolgáló aloldalain, továbbá az Integritás Hatóság honlapján érhetők el. A Hatóság által korábban benyújtott felülbírálati indítványok rövid ismertetése szintén a Hatóság honlapján olvasható.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)