Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy a kormány egy nagyobb balatoni vasútfejlesztés előkészítését indítja el: Székesfehérvár és a Balaton között kétvágányúsítanák a jelenleg egyvágányú pályát, és 160 kilométer per órás sebességre fejlesztenék. A tervezésre 3 milliárd forintot különítettek el, a kivitelezés azonban csak a tervek elkészülte és a szükséges engedélyek megszerzése után kezdődhet. Mintennek ütemezése azonban egyelőre nem ismert.

Vitézy Dávid szerint a cél nagyobb sebességű vágánnyal eljutni a Balatonig

A beruházás a már felújított, Budapest és Székesfehérvár között 160 kilométer per órás közlekedésre alkalmas vasútvonal folytatása lenne. Vitézy szerint a cél az, hogy a nagyobb sebességű, kétvágányú pálya Székesfehérvár után egészen a Balaton térségéig folytatódjon. A jelenlegi rendszerben Székesfehérvár után különválik az északi és a déli parti vasúti forgalom. 

Az északi part felé pedig új vasúti összeköttetés készülne Balatonakarattya irányába. A miniszter elképzelése szerint az északi parti járatok így szintén tovább használhatnák a gyors, kétvágányú fővonalat, mielőtt rátérnének a Balaton északi oldalán futó pályára.

A fejlesztés egyik legfontosabb célja nem egyszerűen a menetidő csökkentése, hanem a balatoni vasúti közlekedés megbízhatóbbá tétele. Vitézy szerint különösen nyáron okoz súlyos problémát, hogy az északi és a déli parton is sok az egyvágányú szakasz. Egy ilyen pályán a szembe közlekedő vonatok csak meghatározott állomásokon vagy kitérőkben tudják elkerülni egymást. Ha az egyik járat késik, a másiknak gyakran várnia kell rá, ezért egyetlen késés rövid idő alatt több másik vonatra is átterjedhet.

A balatoni nyári csúcsforgalomban ez különösen érzékeny probléma, amikor a menetrend sűrűbb, és egyszerre közlekednek távolsági, InterCity és helyi járatok. A Székesfehérvár és a Balaton közötti kétvágányúsítás jelentősen nagyobb kapacitást adna a vasútnak, és csökkentené annak esélyét, hogy egyetlen késő vonat hosszabb időre felborítsa a menetrendet.

A beruházás ugyanakkor még az előkészítés elején tart. Vitézy Dávid közlése szerint jelenleg nincsenek kész tervek, ezért 

A következő lépés az engedélyezhető műszaki tervek elkészítése lesz. A tényleges építkezés csak ezt követően indulhat el, így a miniszteri bejelentés egyelőre nem jelent konkrét kivitelezési kezdési időpontot vagy befejezési határidőt.

Érdekesen alakul a balatoni körvasút kérdése

A balatoni körvasút sorsa közben több fordulatot vett: a Balaton vasúti körüljárhatóságát lehetővé tevő Balatonaliga–Lepsény deltavágány, valamint az északi parti vasút további villamosítása kikerült az uniós IKOP Plusz fejlesztési programból, miközben a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben sem szerepel önálló beruházásként. Ezzel a villamosítás előkészítésére korábban megítélt 7,5 milliárd forintos forrást is törölték, noha a projekt mögött már többéves szakmai előkészítés, megvalósíthatósági tanulmányok és társadalmi egyeztetések álltak. 

és miniszterként inkább a Szabadbattyán–Lepsény közötti szakasz kétvágányúsítását, 160 kilométer per órás sebességre fejlesztését, valamint egy Lepsény és Balatonakarattya közötti új átkötést helyezett előtérbe. Érvelése szerint ez nem zárja ki az északi parti fejlesztéseket, hanem éppen megalapozza azokat, miközben a 2026-ban elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján a Balatonfüredtől nyugatra fekvő vonal villamosítása önálló projektként nem lenne társadalmilag megtérülő. 

A Balatoni Szövetség viszont továbbra is ragaszkodik a körvasúthoz, mert szerintük a Balaton egységes régióként csak akkor működhet igazán, ha a tó vasúton is körbejárható, ráadásul ez önálló turisztikai attrakcióként a nyári szezonalitást is mérsékelhetné. A kérdés így már nem pusztán műszaki vita: Bóka István balatonfüredi polgármester és Navracsics Tibor is bírálta a kormány irányváltását, miközben Vitézy azt állítja, hogy a most elindított kétvágányúsítási és átkötési tervek kézzelfoghatóbb megoldást adnak a balatoni vasút jelenlegi kapacitásgondjaira.