A tervek szerint a hónap végén írja ki a 700-1000 megawattnyi új szélkapacitás telepítésére vonatkozó pályázatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), így különösen időszerű a Green Energy Investhor (GEI) friss elemzése, amelyet egy kétéves méréssorozat eredményeként szerdán mutatott be. 

A társaság több mint két éve folyamatosan méri a szélviszonyokat a Kisalföldön, Vadosfa térségében. A mérési programban LiDAR-technológiát alkalmaz, amely 40 és 240 méter közötti magasságban képes vizsgálni a szél sebességét és irányát. A módszer azért is fontos, mert a modern szélturbinák rotorjai jóval a felszín felett működnek, így a talajközeli meteorológiai adatok önmagukban nem feltétlenül alkalmasak egy beruházás energiatermelési lehetőségeinek megítélésére.

A 2026. május 31-ig feldolgozott, több mint 24 hónapos adatsor szerint a tervezett 130 méteres tengelymagasságban 6,9 méter/másodperces, vagyis közel 25 kilométer/órás átlagos szélsebességet mértek. A GEI számításai alapján 

Egy 7 megawatt névleges teljesítményű szélturbina ilyen feltételek mellett évente legalább 18 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ez a társaság becslése szerint hozzávetőleg 7500 háztartás éves áramfogyasztásának felel meg. A tényleges termelés ugyanakkor számos tényezőtől függ, így a kiválasztott turbinától, a szélerőműpark elrendezésétől, a terepviszonyoktól, a környezetvédelmi korlátozásoktól, valamint a hálózati és piaci feltételektől is.

– mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.

A társaság ugyanakkor hangsúlyozza: a Vadosfa térségében mért adatok nem tekinthetők Magyarország egészére érvényes szélpotenciál-becslésnek. A mérési program egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a szélerőművek fejlesztését helyszínspecifikus adatokra kell alapozni.

A jó szél önmagában még kevés

Egy szélerőmű-beruházás megvalósíthatóságát nem kizárólag az dönti el, hogy mennyire szeles egy terület. A fejlesztőknek számos jogi, környezetvédelmi, műszaki és társadalmi szempontot kell figyelembe venniük. Meghatározó lehet többek között a lakott területektől előírt védőtávolság, a katonai és polgári repülési korlátozás, a természet- és tájképvédelem, a földhasználat és a tulajdonviszonyok, az infrastruktúra, valamint természetesen a hálózati csatlakozás lehetősége.

A helyi közösségekkel és a földtulajdonosokkal való együttműködés szintén befolyásolhatja egy projekt sorsát. Egy szélerőműpark előkészítése, engedélyezése, finanszírozása, a turbinák beszerzése és a hálózati csatlakozás egyaránt többéves folyamat lehet.

A GEI ezért úgy látja, hogy 

A társaság szerint a kiválasztás során megfelelő súlyt kellene kapnia a hiteles szélmérési háttérnek, a projekt előrehaladottságának, a környezeti vizsgálatoknak, a területbiztosításnak, az engedélyezhetőségnek és a finanszírozhatóságnak. Mindez azért lehet különösen fontos, mert a hálózati kapacitások önmagukban még nem garantálják, hogy néhány éven belül működő szélerőművek is megjelennek a rendszerben.

„Ahhoz, hogy a kiosztott kapacitásokból néhány éven belül valóban működő szélerőművek legyenek, olyan projektekre van szükség, amelyek mögött megfelelő mérési adatok, biztosított területek, elvégzett környezeti vizsgálatok, előrehaladott engedélyezés és finanszírozható üzleti modell áll” – hangsúlyozta Ritter Antal.

A finanszírozhatóság kapcsán a társaság vezérigazgatója a Világgazdaságnak kifejtette: egyelőre nehezen látható, hogy a szélerőmű-beruházások adott, jellemző költsége mellett – 100 megawatt nagyjából 40 milliárd forintból jön ki –, honnan teremthető elő Magyarországon a 4000 megawatthoz szükséges bankhitel. Cége korábbi naperőmű-beruházási tapasztalatai szerint ez nem lesz egyszerű.