GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 26. 1 percnyi olvasás
A tudósok azt próbálják kideríteni, hogy az algoritmusok egy nap öntudatra ébredhetnek-e és érezhetnek-e. Egy nemrégiben végzett kísérlet során az Anthropic Claude Sonnet 4.5 nevű nagy nyelvi modelljét (LLM) arra kérték a kutatók, hogy számoljon el ötig, és közben „mélyen elmélkedjen”. A mesterséges intelligencia modell teljesítette a kérést, és a következő választ adta: „Egy. Kettő. Három. Négy. Öt.” Eddig minden rendben volt.
A feladat végrehajtása közben a kutatók figyelték, mi zajlik az LLM mesterséges neurális hálózatainak számos rétegében. Amikor egy felhasználó feltesz egy kérdést, a szavak szövegrészletekké (tokenekké) alakulnak, amelyeket ezután számokká alakítanak át. Ezeket aztán átengedik a mesterséges neuronok rétegein, amíg el nem érik a végső réteget, amely egy tokent állít elő. Ha ezt a folyamatot másodpercenként többször megismételjük, egy tokenekből álló sorozatot kapunk, amelyekből mondat vagy más, összetettebb válasz alakul ki. Hosszú ideig ezek a rétegek fekete dobozként működtek, amelybe szinte senki sem tudott betekintést nyerni, aki meg akarta érteni, hogy az LLM-ek miért és hogyan működnek úgy, ahogyan.
Az Anthropic kutatói egy általuk erre a célra kifejlesztett matematikai eszköz segítségével bepillantást nyertek ezekbe a rétegekbe. Amit találtak, meglepetést okozott nekik. Amint a modell számolta a számok sorozatát, különböző szavak jelentek meg, majd tűntek el az alatta lévő rétegekben. Az egyik a „countdown” (visszaszámlálás) volt. A kimenet felénél megjelent a „félúton” kifejezés. Ezután a „tudat”, „AI” és „Claude” szavak is felbukkantak. Miután a modell kiadta az ötös számot, a kutatóknak már nem mondott semmit, mielőtt pontot tett volna a mondat végére, de a „kész” szó megjelent a neurális rétegeiben.
Az Anthropic kutatói valami olyasmit fedeztek fel Claude-ban,