A Scope szakemberei még tavasszal jártak Budapesten, akkor és azóta több területet is megvizsgáltak. Májusban például a Növekedési Kötvényprogram (NKP) általuk minősített mintegy 80 kibocsátójának a pénzügyi helyzetét is górcső alá vették, erről itt írtunk. A most megjelenő elemzésében pedig a Scope az építőipart és az ingatlanszektort elemezte, felsorolva az ezeket érintő eddigi legfontosabb kormányzati lépéseket, amelyek négy fő területet érintenek:

1. Egyes fejlesztéseknél visszavonták a kiemelt beruházási státuszt, így azok a korábbi egyszerűsített eljárás helyett a rendes engedélyezési folyamaton mennek keresztül.
2. Emellett az államilag támogatott Otthon Start lakáshitel-programhoz kapcsolódó egyes projekteknél az év végéig felfüggesztették az új építési engedélyek kiadását az eseti felülvizsgálatok idejére. A már érvényes engedéllyel rendelkező beruházásokat ez az intézkedés nem érinti.
3. A harmadik intézkedéscsomag több hosszú távú infrastrukturális koncessziós szerződés – köztük legalább egy autópálya-üzemeltetési megállapodás – felülvizsgálatát célozza az állam számára kedvezőbb feltételek elérése érdekében.
4. Végül a kormány a korábbi állami-magán tranzakciók, például az állam számára hátrányosnak ítélt eszközértékesítések utólagos vizsgálatát is kilátásba helyezte.

Ez utóbbi intézkedés már konkrét következménnyel is járt, mivel a Bayer Construct – amely a Scope-nál B/negatív adósbesorolással rendelkezik – Zugló City Center projektjéhez kapcsolódó állami ingatlan-adásvételi szerződését a kormány felmondta. A mintegy 315 milliárd forintnyi, már kifizetett összeg visszakövetelése mellett a kabinet kötbért és kártérítést is érvényesíteni kíván a vállalattal szemben.

A Scope Ratings elemzése szerint az intézkedések eltérő típusú hitelkockázatokat generálnak.

Az engedélyezési és koncessziós változások a megvalósítási kockázatot és az üzleti kiszámíthatóságot rontják, míg

a korábbi tranzakciók felülvizsgálata közvetlen likviditási kitettséget és függő kötelezettségeket keletkeztet.

A kiemelt beruházási státuszukat elveszítő projektek továbbra is megkaphatják az építési engedélyt, ám a szokásos eljárás hosszabb az egyszerűsített útnál, emellett a települési önkormányzatok is nagyobb szerephez jutnak.

A hitelminősítő emiatt az érintett beruházásoknál hosszabb előkészítési szakaszra és nagyobb megvalósítási kockázatra számít,

bár az értékesítést és a pénz áramlást rövid távon valószínűleg nem érintik hátrányosan ezek a változások.

Az engedélyezési moratórium által érintett projekteknél a Scope Ratings elemzése szerint csúszások várhatók a kivitelezésben, mivel a beruházók kénytelenek megvárni az egyedi felülvizsgálatok eredményét. A bizonytalanság a vásárlói oldalon is érezteti hatását, így

• az előértékesítések lassulhatnak, egyrészt a projektbefejezés körüli kérdőjelek, másrészt a kedvezményes finanszírozási lehetőségekre való jogosultság bizonytalansága miatt.
• Az építési kiadások és az árbevétel elszámolása közötti időbeli eltolódás várhatóan nő, ami fokozza az átmeneti finanszírozástól való függőséget.
• Ez a kivitelezők cash flow-jára és a megrendelésállomány átláthatóságára egyaránt kedvezőtlenül hat.

Különösen sebezhetőek azok a vállalatok, amelyek néhány nagy, még engedélyezés alatt álló fejlesztésre összpontosítanak,

szemben a diverzifikált, nagyrészt már engedélyezett portfólióval rendelkező versenytársakkal.

A koncessziós szerződések bejelentett felülvizsgálata szintén bizonytalanságot teremt. Bár konkrét szerződésmódosítás egyelőre nem történt, maga a felülvizsgálati folyamat

• rontja az üzleti tervezhetőséget, és
• megnehezíti a hosszú távú beruházási tervek mögötti finanszírozási feltételezések fenntartását.

Jól jöhet a felszabaduló EU-forrás

Az ágazat számára ugyanakkor érdemi ellensúlyt jelenthet a korábban befagyasztott uniós források felszabadítása. A kormány és az Európai Bizottság között májusban létrejött politikai megállapodás alapján mintegy 16,4 milliárd euró helyreállítási és kohéziós forrás válhat hozzáférhetővé – ezeket korábban jogállamisági és közbeszerzési aggályok miatt tartották vissza.

A források fokozatos lehívása és felhasználása elsősorban a mélyépítési és infrastrukturális kivitelezőknek kedvezhet a vasút, a tömegközlekedés, a közművek és a vízgazdálkodás területén, valamint az iskolák, egészségügyi létesítmények és egyéb közösségi infrastruktúrák építésében részt vevő cégeknek. A megújuló energia, a hálózatfejlesztés és az energiahatékonysági felújítások iránti kereslet szintén növekedhet.

A Scope Ratings jelenleg 20 magyar kibocsátót minősít az építőipari és ingatlanszegmensben – tízet-tízet mindkét területen. Közülük öt rendelkezik negatív és mindössze egy pozitív kilátással, ami azt jelzi, hogy a minősített portfólió már a legújabb szabályozási fejlemények előtt is mutatott bizonyos sérülékenységet. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.