GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 26. 2 percnyi olvasás
Omán még nem erősítette meg a megállapodást, de az biztos: fejőstehenet csinálna Irán a Hormuzi-szorosból.
Irán azt állítja, megállapodott Ománnal a Hormuzi-szorosból származó bevételek megosztásáról, miszerint díjfizetést hoznának létre a világ egyik legfontosabb tengeri energiaszállítási útvonalán. Az iráni Forradalmi Gárda szerdai közlése szerint a két ország már a szoros vizeinek felosztásáról és a bevételek megosztásáról is egyezségre jutott.
Omán azonban egyelőre nem erősítette meg a díjszedésről szóló iráni bejelentést, ezért a megállapodás pontos tartalma és végrehajtása továbbra sem világos. Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda a Sepah News állami hírügynökség szerint úgy fogalmazott, hogy „megállapodások születtek” arról, mekkora rész illeti meg Iránt és Ománt a szoros vizeiből, illetve az azokhoz kapcsolódó bevételekből – számolt be róla a Bloomberg.
Az iráni fél szerint a tárgyalások mindkét ország számára elfogadható eredménnyel zárultak. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy már pontosan ismert lenne egy új hormuzi díjrendszer.
A közlésből nem derül ki, hogy mekkora összeget kellene fizetniük az áthaladó hajóknak, milyen hajótípusokra vonatkozna a díj, ki szedné be, milyen jogcímen, és hogyan osztaná el egymás között a bevételt Irán és Omán.
A két ország külügyminisztériuma kedden közös közleményt adott ki, amelyben egy, a hajóforgalom újraindítását célzó „átmeneti keretrendszerről” számoltak be. Ebben azonban sem díjakról, sem a bevételek felosztásáról nem esett szó.
Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter sem erősítette meg külön a szerdai bejelentést, Omán külügyminisztériuma pedig a rendelkezésre álló beszámoló szerint nem válaszolt azonnal a megkeresésre. A helyzet tehát jelenleg úgy áll, hogy politikai megállapodás körvonalazódik a Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindításáról, Irán pedig már bevételmegosztásról beszél, de a végleges rendszer részletei még nem nyilvánosak.
Ha a bevételmegosztási rendszer valóban életbe lép, Teherán számára komoly politikai és gazdasági eredményt jelentene.
Irán nem egyszerűen hozzájárulna ahhoz, hogy ismét nagyobb számban közlekedjenek olaj- és LNG-szállító hajók a térségben, hanem közvetlen bevételhez is juthatna a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának használatából.
A Hormuzi-szoroson a lezárása előtt a világ olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-forgalmának mintegy ötöde haladt keresztül. Ez olyan koncentráció, amely miatt már kisebb fennakadás is gyorsan megjelenhet az energiaárakban.
Az amerikai reakció a rendelkezésre álló forrásból még nem ismert, ezért nem lehet tényként állítani, hogy Donald Trump miként válaszol a megállapodásra. Egy olyan konstrukció azonban, amelyben Irán bevételhez jut az áthaladó hajóforgalomból, újabb konfliktusforrást teremthet Washington és Teherán között.
Különösen azért, mert ebben az esetben Irán a szoros korlátozása után úgy járulna hozzá a hajózás helyreállításához, hogy közben pénzügyi részesedést szerezne az útvonal használatából. A vita egyik központi kérdése így az lehet, hogy a megállapodás egyszerű tengeri szolgáltatási díjat, közösen kezelt hajózási rendszert vagy tényleges áthaladási illetéket takar-e.
Amíg a díjak mértékét és jogi konstrukcióját nem hozzák nyilvánosságra, azt sem lehet megmondani, mekkora pluszköltséget jelentene mindez az olajtankereknek és az LNG-szállító hajóknak.
Napi