Bár az utóbbi években rendszeresen fellángol a vita az téli és nyári időszámítás közötti váltogatás végleges eltörléséről, az Európai Bizottság friss közleménye egyértelművé teszi a helyzetet, legalábbis a következő öt évre biztosan. Ez alapján az évi kétszeri óraátállítás hivatalosan is velünk marad az évtizedfordulón túl is. 

Ezekre a dátumokra figyeljünk, ha nem akarjuk elvéteni az óraátállítást

Ugyanis Brüsszel hivatalosan is közölte a 2027 és 2031 közötti időszakra vonatkozó óraátállítási ütemtervet, amely a tagállamok egységes működését hivatott biztosítani. Az Európai Parlament és a Tanács nyári időszámításra vonatkozó irányelve alapján a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget. 

Az átállítás a koordinált világidő (UTC) szerint hajnali 1:00-kor történik. Ez Magyarországon tavasszal hajnali kettő, ősszel pedig hajnali három órát jelent. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az elkövetkező öt évben az alábbi napokat kell pirossal bekarikáznunk a naptárban, ha nem akarjuk elvéteni az óraátállítást:

• 2027-ben: március 28-án és október 31-én vasárnap,
• 2028-ban: március 26-án és október 29-én vasárnap,
• 2029-ben: március 25-én és október 28-án, vasárnap,
• 2030-ban: március 31-én és október 27-én vasárnap,
• 2031-ben: március 30-án és október 26-án, vasárnap.

Ugyanakkor egyre nagyobb az elégedetlenség a kontinensen az állandó óraállítgatás miatt. Sokan fölöslegesnek tartják, hiszen az energiafogyasztási szokások jelentősen átalakultak ahhoz képest, amikor a takarékossági intézkedést bevezették. Mások arról panaszkodnak, hogy jelentősen megzavarja az ember bioritmusát az óraátállítás.

De akkor mégis miért tartják még mindig érvényben az elavult és sokak szerint káros szabályozást? Röviden a válasz az, hogy nincs egyetértés a tagállamok között abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kellene fixálni. 

Ugyanakkor érdemes lenne végre zöldágra vergődni a kérdésben már csak azért is, mert a tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy a természetes időzónák létrehozása a közegészségügy javát szolgálná azáltal, hogy jobban összehangolná a cirkadián ritmusunkat a naprendszerrel.

Másrészt gazdasági előnyei is lennének, ha elhagynánk az évenkénti két óraátállítást. Két évvel ezelőtt Olaszországban társadalmi nyomásra a parlament elé került a nyári időszámítás állandósításának lehetősége. Az ekkor elvégzett becslések szerint az állandó nyári időszámítással évente körülbelül 720 millió kilowattóra villamos energiát és akár 180 millió eurót is megtakaríthatnának az olaszok. 

További pozitív hatások közé tartozik a kiskereskedelmi és vendéglátói fogyasztás növekedése, a turisztikai szezon meghosszabbodása, a közbiztonság javulása, valamint az állandó nyári időszámítás egészségügyi előnyökkel is járna – érveltek akkor az óraátállítás ellenzői, ám a kezdeményezés végül elbukott az olasz törvényhozásban.