GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 26. 2 percnyi olvasás
Az EKB dilemmája: letörni a fogyasztói árak emelkedését anélkül, hogy a gaudasági növekedést lenulláznák.
Tartósan az Európai Központi Bank (EKB) inflációs célja felett ragadhat az eurózóna inflációja a közel-keleti konfliktus és a magas energiaárak következtében, ezért újabb kamatemelésekre van szükség Isabel Schnabel, az EKB igazgatóságának tagja szerint. Az európai jegybankár a Bloombergnek beszélt arról, hogy az iráni háború következtében megugró olaj- és gázárak továbbra is felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek, a fogyasztói áremelkedés így huzamosabb ideig az EKB 2 százalékos célja felett maradhat. Eközben az eurózóna gazdasága kifejezetten ellenállónak bizonyult, ami lehetőséget ad az EKB számára a monetáris szigorításra.
Schnabel szerint a infláció megfékezésére a jelenlegi, 2,25 százalékos alapkamat nem megfelelő, ezért a kamatláb további emelésére van szükség. A testületnek pedig inkább előbb, mint utóbb kellene lépnie, ha ugyanis kivárnak, míg a bérekbe is begyűrűzik a hatás, addigra már késő lesz.
A jelenlegi irányadó kamatszint mellett nem valószínű, hogy az infláció középtávon visszatérne a célszintre, ezért további szigorításra lesz szükség
– nyilatkozta Schnabel a hírügynökségnek.
Szerinte különösen a jelenlegi, reziliens kereslettel jellemezhető gazdasági környezetben elengedhetetlen, hogy már korai szakaszban megakadályozzák a másodlagos hatások kialakulását, mivel a késedelmes fellépés további szigorítást tehet szükségessé.
Az EKB a nagy jegybankok körül elsőként vágott bele a kamatemelésbe az amerikai-iráni háború következményei miatt, a soron következő, szeptember 10-i kamatdöntő ülése pedig vízválasztó lehet.
A piaci pozicionáltság alapján a befektetők gyakorlatilag készpénznek veszik a szeptemberi, 25 bázispontos kamatemelést, amivel 2,5 százalékra kúszhat fel az irányadó kamatláb. A befektetők emellett jövő tavaszig még egy hasonló emelésre számítanak, amire akár már decemberben sor kerülhet.
Az európai gazdaság ellenállóképességét alátámasztja a kedden közzétett német GDP-adat is, amely a vártnál nagyobb ütemű, 0,3 százalékos bővülést hozott a második negyedévben. Az eurózóna gazdasága 0,4 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban, azt követően, hogy az év elején még stagnált a monetáris unió GDP-je.
„A gazdaság továbbra is a vártnál erősebb, és a beérkező adatok többször is pozitív meglepetést okoztak” – mondta Schnabel, aki
nevezte meg a növekedés fő hajtóerőiként.
Ebben a környezetben az EKB-nak is nagyobb mozgástere van, hogy megfékezze az előző hónapban 2,9 százalékra emelkedő inflációt az eurózónán belül. A Morgan Stanley prognózisa szerint augusztusban 3,3 százalékra, 2023 óta a legmagasabb szintre gyorsulhatott a pénzromlás üteme.
Schnabel szerint emögött elsősorban az energiaárak emelkedése áll, és különösen az európai gázárak adnak okot aggodalomra a kontinens tározóinak alacsony töltöttségi szintjével karöltve.
A kulcskérdés ezúttal is az, hogy az árnyomás megfékezéséhez szükség lesz-e a kamatlábak olyan szintre emelésére, amely már visszafogja a gazdasági bővülést.
Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza már jelezte, hogy a 2,5 százalékos kamatláb jelenti annak a sávnak a felső határát, amelyen belül a hitelfelvételi költségek hatása még semleges.
„Az, hogy mennyivel kell még szigorítani a monetáris politikát, a beérkező adatoktól függ majd” – hangsúlyozta Schnabel.
Napi