GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 26. 5 percnyi olvasás
Furcsa jelenségre lehetettek figyelmesek azok, akik nyomon követik az ukrajnai háború fejleményeit: az elmúlt néhány nap során egyetlen ukrán drón sem repült Oroszország sűrűn lakott nagyvárosai felé, annak ellenére, hogy Moszkva, Szentpétervár állandó támadás alatt állt az elmúlt 1-2 hónap során. Mint kiderült, a jelenség oka az volt, hogy amerikai kormánygép(ek?) landolt(ak?) Oroszországban, a Fehér Ház pedig odaszólt Kijevnek, hogy lehetőleg ne támadjanak, nehogy egy kósza légvédelmi rakéta véletlenül amerikai gépet találjon el. A rejtélyes amerikai fuvar nem másnak szólt, mint John Ratcliffe-nek, a CIA igazgatójának, aki Moszkvába látogatott – a vizit mindenképpen történelminek mondható, hiszen 2021 óta nem járt az amerikai hírszerzési szervezet vezetője Oroszországban. Arról, hogy pontosan mit csinált a CIA-vezér az országban, melynek tisztviselői naponta fenyegetik a NATO-t atomtámadással, egyelőre csak találgatni lehet, hiszen a Kreml és a Fehér Ház is rendkívül szűkszavú a vizittel kapcsolatosan.
Az amerikai sajtóban jelent meg ma hajnalban a hír, hogy nem bejelentett látogatást tett Moszkvában John Ratcliffe, a CIA igazgatója. A vizitről már tegnap pletykáltak: OSINT-oldalak egy Lettországból felszálló C-17 Globemaster katonai szállítógépre lettek figyelmesek, ahogy belép Oroszország légterébe, közben felvételek érkeztek arról, ahogy egy amerikai diplomáciai konvoj száguld végig Moszkva utcáin. A Globemaster mellett állítólag Oroszországba repült egy C-40B típusú kormánygép is Amerikából.
U.S. Air Force Boeing C-17A Globemaster III strategic airlifter descending to land at the Vnukovo International Airport in Moscow on Tuesday morning.The cameraman, likely sarcastically, comments: https://t.co/7EfvANBScW
— Status-6 (War & Military News) (@Archer83Able) August 25, 2026
Azt, hogy pontosan melyik gépnek mi volt a feladata, nem tudni pontosan, Oroszország reggel még azt kommunikálta, hogy nem is tudnak arról, hogy egy 128 tonnás, 51 méteres fesztávú Globemaster leszállt volna Moszkvában, késő délelőtt viszont már Moszkva is megerősítette, hogy Ratcliffe valóban Oroszországban járt, sőt, már távozott is.
A vizit azért (is) érdekes, mert utoljára 2021 végén járt CIA-igazgató Oroszországban, William Burns személyében, aki lényegében azt közölte az oroszokkal, hogy
Amerika pontosan tudja, hogy meg akarják támadni Ukrajnát, és nem tartják ezt jó ötletnek.
Azt, hogy ennek a beszélgetésnek mi lett a kimenetele, 2022. február 24-én mind megtudhattuk.
Visszatérve Ratcliffe látogatására: egyelőre sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem kommunikál arról, hogy a CIA-igazgató pontosan mit csinált Oroszországban. A Kreml eddig annyit mondott: Ratcliffe nem találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a látogatás célja csupán a „szakszolgálatok közti kapcsolattartás” volt, vagyis a CIA vezetője jó eséllyel az SZVR és / vagy az FSZB vezetőivel tárgyalt.
Mivel egyelőre mind a Fehér Ház, mind a Kreml igencsak szűkszavúan fogalmaz, pontosabban inkább semmit nem mond arról, miért járt Oroszországban a CIA-igazgató,
csupán találgatni tudunk arról, mi lehetett a vizit célja a látogatás történelmi és geopolitikai kontextusa alapján.
Vegyünk sorra öt lehetséges forgatókönyvet.
Kezdjük egyből a lehető legrosszabb forgatókönyvvel: Ratcliffe látogatása hasonló okból történt, mint anno 2021-ben Burns igazgató vizitje.
Magyarul: az amerikai hírszerzésnek információi vannak arról, hogy Oroszország egy jelentős, globálisan destabilizáló, rizikós katonai akcióra készül.
Mi lehet ez pontosan? Rövid távon valószínűleg semmi, szeptember végén parlamenti választások lesznek Oroszországban, a Kreml most azon dolgozik, hogy ez a hatalmi stabilitás számára lehető legkisebb rizikóval végbe menjen.
Nem lenne azonban teljesen példátlan, hogy választások után a regnáló politikai erő valamilyen nagyszabású, veszélyes és rendkívül népszerűtlen intézkedést hoz, amely komoly ellenállást vált ki az adott ország lakosságán belül is. Most, az ötödik éve háborúban álló Oroszországban ilyen lehet például egy újabb mozgósítási hullám kihirdetése, tömegpusztító fegyverek használata Ukrajna ellen, illetve egy NATO elleni nyílt vagy burkolt katonai akció. Ezek közül bármelyik indokolhatja a CIA-igazgató vizitjét, különösen annak fényében, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban a NATO elleni hibrid műveleteket is jelentősen kiterjesztette.
Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok igyekezett egyfajta mediátor szerepet betölteni az orosz-ukrán háborúban, szakítva a Biden-elnökség Ukrajnát szinte korlátlanul támogató politikájával.
Az Egyesült Államok által mediált tárgyalások azonban az iráni háború miatt lényegében totálisan megszakadtak.
Elképzelhető, hogy Ratcliffe feladata az volt, hogy ismét felvegye a fonalat és elkezdje szervezni az orosz-ukrán-amerikai béketárgyalásokat. Elképzelhető, de nem valószínű – ha a tárgyalások újrakezdése lett volna a feladat, Trump valószínűleg nem egy hírszerzési vezetőt, hanem a Witkoff-Kushner diplomatacsapatot küldte volna Moszkvába, akik eddig is az ügyön dolgoztak.
Oroszország szoros szövetségese Iránnak: fegyverrel, pénzzel, hírszerzési információkkal, diplomáciai és politikai eszközökkel támogatják a teheráni radikális síita rezsim fennmaradását a Kreml tisztviselői. Irán és az Egyesült Államok pedig lényegében háborúban állnak, annak ellenére, hogy épp most, ebben a pillanatban nem lövik egymást.
Elképzelhető, hogy Ratcliffe látogatása csupán érintőlegesen, vagy egyáltalán nem Ukrajnáról szólt: Amerika az iráni háború lezárásáról, a Közel-Kelet stabilizálásáról és az olajpiac megnyitásáról tárgyalt Moszkvával.
Nem kizárt egyébként, hogy Ratcliffe a Kreml fejére olvasta azt is, hogy Oroszország műholdas rendszeréből származnak azok a felderítési adatok, melyeknek köszönhetően Irán tűpontos találatokkal tudta megtizedelni az amerikai légierő flottáját, még mielőtt a gépek megmozdultak volna a betonról. Nem kizárt az sem, hogy a támogatás megnyeséséért cserébe az Egyesült Államok valamilyen kölcsönösen előnyös megállapodást ajánlott, ismerve Trump tárgyalási technikáit.
Az, hogy Oroszország Amerika kegyeiért cserébe szakítana Teheránnal egyébként gyakorlatilag esélytelen: Moszkvában rendkívül szkeptikusan tekintenek minden USA-val kötött alkura, mivel kérdéses, hogy ez túléli-e az adott elnök négyéves ciklusát. Az iráni-orosz szövetség közben stabil pont Oroszország geopolitikai stratégiájában.
A CIA többször is aktív szerepet játszott korábban orosz-amerikai fogolycserék lebonyolításában, John Radcliffe igazgatóként személyesen is tárgyalt korábban Kszenia Karelina amerikai-orosz balettáncos szabadon engedéséről, akit azért ítéltek 12 év börtönre Oroszországban, mert 50 dollárt adományozott egy Ukrajnát támogató NGO-nak.
Nem kizárt, hogy ismét valamilyen fogolycsere volt napirenden: Oroszország amerikai nyilvántartás szerint most is hat amerikai állampolgárt tart fogva igazságtalanul, illetve ismeretlen számú nyugati önkéntest / zsoldost is hadifogollyá tettek; olyan embereket, akik Ukrajna oldalán fogtak fegyvert a háborúban.
A fogolycsere elméletét gyengíti Ratcliffe személyes látogatása és az ezt övező jelentős felhajtás is: korábban ezeket a tárgyalásokat telefonos előkészítés után diszkréten, semleges országokban bonyolították le, nem kellett hozzá Globemaster szállítógép, sem Moszkván végigvonuló szirénázó konvoj.
A legvalószínűbb magyarázat, hogy ezek közül egyszerre több kérdést is tárgyalt a CIA igazgatója Moszkvában, hiszen ezek mind olyan tényezők, melyek komplikálják az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatát.
Donald Trump elnök jól láthatóan valamilyen kompromisszum kialakítására törekszik Vlagyimir Putyin Oroszországával, a kemény szavakat egyelőre meghagyta Iránnak és az Egyesült Államok szövetségeseinek.
Elképzelhető, hogy lesz ma este valamilyen sajtótájékoztató a Fehér Házban, mely során választ kapunk a látogatás misztériumára; az eseményeket a Portfolio is nyomon fogja majd követni szokásos ukrajnai háborús hírfolyamában.
Címlapkép forrása: Jonathan Daniel/Getty Images
Napi