A hattagú bizottság (amelynek három kormánypárti, illetve három ellenzéki képviselő a tagja) első ülésen megszavazta a testület működését lefektető munkatervet. Eszerint a vizsgálóbizottság tevékenysége négy blokkra oszlik majd. A vizsgálóbizottság alakuló ülését megelőző sajtótájékoztatón a testület elnöke, a Tisza országgyűlési képviselője, Csőszi Attila elmondta: mindegyik blokkhoz külön-külön tartoznak specifikus megválaszolandó kérdések, illetve a berendelt iratanyagok és a beidézett meghallgatandók meghatározott köre is eltér majd.

A bizottság tagjai
Csőszi Attila elnök (Tisza), Tuzson Bence alelnök (Fidesz), Apáti István alelnök (Mi Hazánk), Sopov Ildikó Éva (Tisza), Weigand István (Tisza), Hargitai János (KDNP).

Az alakuló ülésen Apáti István alelnök nem vett részt, a Mi Hazánkat Novák Előd képviselte.

Csőszi Attila a sajtótájékoztatóján részletesen ismertette azt is, hogy a munkaterv szerint az egyes blokkokban mit vizsgál majd a testület. Eszerint

az első blokkban a vizsgálóbizottság arra keresi majd a választ, hogy ki volt az alapítványi vagyonkezelés ötletgazdája.

Vizsgálják továbbá, hogy mikor és milyen céllal alakították ki az MNB alapítványi és vagyonkezelési struktúráját és milyen törvényi és háttérszabályozás tette ezt lehetővé. Vizsgálni fogják a vonatkozó jogszabályok előkészítőinek, benyújtóinak és elfogadóinak szerepét és felelősségét is, valamint azt, hogy volt-e az alapítványokba történő kihelyezésre bármilyen ésszerű, a közérdekkel összeegyeztethető indok.

A második blokkban a vizsgálóbizottság feltérképezi majd, hogy mi történt az alapítványokhoz és a vagyonkezelő struktúrákba kihelyezett vagyonnal.

• Hogyan születtek a befektetési döntések az alapítványi vagyont kezelő cégben, az Optimában, a kapcsolódó társaságokban, az alapítványi kuratóriumokban és felügyelő bizottságokban?
• Hol voltak azok a tranzakciós csomópontok, ahol a vagyonkezelés a közérdekkel ellentétesen torzult?
• Milyen szálakon ágazott szét ez a vagyon?

A bizottság elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: e téren különösen figyelni fognak az ingatlanügyletekre, a külföldi tőzsdei befektetésekre, az ingatlanberuházásokra, a székházfelújításra. Vizsgálni fogják a kicsatornázott pénzek útját és felhasználását, ideértve a személyes célú és luxus jellegű kiadásokat is. A vizsgálóbizottság

a tényállás helyszíni tisztázása érdekében az érintett helyszíneken akár kihelyezett üléseket is tarthat és tájékozódhat.

A harmadik blokkban a vizsgálóbizottság azt vizsgálja, hogy a jegybanki vezetés az alapítványi kuratóriumok, a felügyelőbizottság, a könyvvizsgálat, az állami ellenőrzés és a kormányzati jogalkotói szereplők alkotta láncolatban hol és miért nem működtek a fékek és ellensúlyok. E blokkban az intézményi szintű politikai, szakmai és igazgatási felelősség megállapítása lesz a feladat.

A negyedik blokkban készíti el a vizsgálóbizottság a jelentését, amit év végéig kell megtenni. Ebben megállapításokat fogalmaz meg többek között arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási, felügyeleti, intézményi változtatás szükséges ahhoz, hogy a jegybanki pénz soha ne veszítse el közpénz jellegét, a kezelése átlátható, ellenőrizhető és közérdekközpontú legyen.

A bizottság szakértőket is bevon majd a munkájába. Minden tagnak lehetősége van egy-egy önálló szakértőt igénybe venni, illetve arra is van lehetőség, hogy a bizottság közös szakértőt bízzon meg. Novák Előd ez ügyben szót kért, és Csath Magdolnát ajánlotta szakértőnek, azonban erről nem szavazott a testület. A szakértők ügyében később születik majd döntés. A testület jövő héten tartja következő ülését.

Címlapkép forrása: Portfolio