Elfogadta a kormány a fenntartható vízgazdálkodásról szóló cselekvési tervet, melyben kitűzik célként az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és fenntartható vízgazdálkodási keret létrehozását – írják a kormany.hu-n. A cselekvési terv intézkedéseket, felelősségi köröket és ütemterveket határoz meg a vízhasználat összehangolására.

Az 1265/2026-os, augusztus 25-i dátummal megjelent, Magyar Közlönyben kedden kihirdetett kormányhatározat szerint a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervhez a Helyreállítási és Ellenállóképesség Eszköz (RRF) keretében rendelkezésre álló uniós forrásokat is lehívnak majd, legalábbis a címe szerint a határozat arról rendelkezik, hogy milyen feladatokat kell elfogadni és végrehajtani ehhez.

A dokumentum szerint célként tűzik ki, hogy minél inkább megtartsák a tájban a vizet annak elvezetése helyett, miután „hazánkban a 19. század óta kifejezetten a vízjárta területek csökkentése volt a cél annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termőterületek növelhetők legyenek. A gátépítések és a vizek kártételei elleni védekezés következtében hazánk vizes élőhelyeinek 90%-a eltűnt, és a gátak közé rekesztett folyók, valamint az Alföld 40.000 km-nyi csatornahálózata a vizek gyors levezetését szolgálták.”

„Az előttünk álló időszak feladata, hogy alkalmazkodjunk a klímaváltozás hatásaihoz, és a szélsőséges vízjárás hatásai elleni védekezésről a problémák megelőzésére, és a vízlevezetésről a vizek megtartására helyezzük át a hangsúlyt. A csapadék évszakos eloszlásának változása miatt a csapadékot akkor kell megtartanunk, amikor leesik, és hasznosíthatóvá kell tenni az aszályos időszakokban. Ehhez a vizet a tájban, a felszínen, a talajban és a felszín alatt kell megtartanunk” – áll a határozatban.

A fenti kihívások kezelését új megközelítéssel kell elérni, ennek része a vízmegtartás, minél természetesebb módokon, „mely magába foglalja a csapadék és folyókban keletkező többletvíz megtartását”, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor hibrid vagy mesterséges megoldásokban is lehet gondolkodni. Azt írják, vízgyűjtők között átvezetések vagy felszín alatti víz felhasználása csak legvégső esetben jöhet szóba, az ökológiai hatások folyamatos ellenőrzésével.

A tervekhez határidőket is rendeltek, ennek megfelelően

• 2026. október 31-ig az élő környezetért felelős miniszternek az agrárminiszterrel, a vidék- és településfejlesztési miniszterrel, illetve a gazdasági és energetikai miniszterrel, valamint szakmai szervezetek és társadalmi szereplők bevonásával gondoskodnia kell „a vízhasználatoknak a vízkészletekkel és a klímaváltozási előrejelzésekkel összehangolt szabályozásáról”;
• 2026. október 31-ig Gajdos Lászlónak ki kell dolgoznia ajánlásokat és javaslatokat a vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvény módosításához, valamint a további szükséges jogszabályi változtatásokra is, figyelembe véve a beavatkozásokkal érintett területeken élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését is, valamint elő kell készítenie a Nemzeti Vízstratégia
  felülvizsgálatát. A munkába be kell vonnia az agrárminisztert, a vidék- és településfejlesztésért felelős minisztert, a gazdasági és
  energetikai minisztert, valamint Bódis Krisztát;
• 2026. december 31-ig a természetalapú megoldások és a természetes vízvisszatartási intézkedések vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és a földhasználat-tervezési eljárásokba történő integrálásáról kell gondoskodnia az élő környezetért felelős miniszternek több miniszter bevonásával, illetve ösztönöznie kell azok alkalmazását a vízgazdálkodási és mezőgazdasági
  beruházások, valamint az agrártámogatási rendszer átalakítása során;
• szintén 2026. december 31-ig el kell készíteni azoknak a területeknek a lehatárolását, amelyek vízmegtartásra alkalmasak;

A dokumentumban külön összegeket nem rendeltek az akcióterv egyes pontjaihoz, a határozat szerint 2027. február végéig kell megbecsülnie Gajdos Lászlónak a forrásigényeket, továbbá az is kiderül a szövegből, hogy az intézkedési tervre majd a 2027-es költségvetés kialakítása során el kell különíteni forrásokat a hazai forrásokból. „A 2028-2034-es EU forrásokkal kapcsolatban tisztázni kell az Intézkedési Terv végrehajtása érdekében szükséges vízügyi és egyéb beruházások költségigényét” – írták.

Magyarországon súlyos az aszályhelyzet, az ország 98 százalékán közepes vagy annál súlyosabb a mezőgazdasági aszály a HungaroMet legfrissebb, augusztus 24-i aszálytérképe szerint.

A legerősebb fokozatba, a súlyosba az ország 47,1 százaléka tartozik, a második fokozatba tartozó nagyfokúba az ország további 38,5 százaléka, míg a közepesbe további 12,8 százalék. Enyhe aszály mindössze az ország 1,6 százalékán van, míg nincs egyetlen olyan pontja sem az országnak, ahol ne lenne egyáltalán aszály. A súlyos szárazságról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.