Van érdemi helyi szélenergia potenciál a Kisalföld adott részén, de egy sikeres beruházáshoz további megfelelő, hiteles adatokra és időre, nagyobb hálózati csatlakozási kapacitásra és a projekt megfelelő előkészítettségére van szükség – összegezhető a Green Energy Investhor (GEI) most zárult, két éven át folyt méréseinek megállapítása. A GEI arra volt kíváncsi, hogy az általa a Vadosfa térségében kiválasztott területen a szélviszonyok mennyire kedveznek egy új szélerőmű építésének. A kérdést az teszi időszerűvé, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tervek szerint a hónap végén írja ki a 700-1000 megawattnyi új szélkapacitás telepítésére vonatkozó pályázatot.

Jó helyet talált a GEI egy szélerőműnek

Az említett, Lidar technológiával folyt vizsgálat során folyamatosan, a modern szélturbinák működése szempontjából releváns magasságokban mérte a GEI a szélviszonyokat – ismertette újságírók előtt Ritter Antal. A szélerőmű-beruházás szempontjából leginkább meghatározó, 130 méteres magasságban a 6,9 méter/szekundumos, azaz a közel 25 kilométer/órás átlagos szélsebesség volt a jellemző. 

A mérés azokban a magasságokban folyt, amelyekben a turbinák rotorjai általában működnek.

A kimutatott, átlagos szélsebesség mellett modern szélturbinákkal évi 2600–3000 órán át termelhető áram, ez 30–34 százalékos kihasználást jelent. Ilyen feltételek mellett egy 7 megawattos (MW) névleges teljesítményű szélturbina évente legalább 18 gigawattóra (GWh) villamos energiát ad, ennyivel 7500 hazai, átlagos fogyasztású háztartás látható el egy évig árammal. 

A több mint kétéves adatsor szerint a vizsgált térségben ősszel, télen és tavasszal általában kedvezőbbek a szélviszonyok, míg nyáron ritkábbak a magasabb szélsebességű időszakok. Az egyes évek adatai ugyanakkor akár 20 százalékkal is eltérhetnek a sokéves átlagtól. Ez azért lényeges, mert a modern, nagy tengelymagasságú szélturbinák olyan szélenergiákat tudnak hasznosítani, amelyek a talajszinten nem érzékelhetők.  

A jó szél nem elég, sok minden más is kell

Bár egy egyéves helyszíni mérés már megfelelő minimum lehet egy szélerőmű-projekt banki finanszírozhatóságának megalapozásához, a hosszabb adatsor pontosabb energiatermelési és pénzügyi modellezést tesz lehetővé. Ezért például a GEI kisalföldi méréseiből sem lehet következtetni Magyarország egészének szélenergia-potenciáljára. Ritter Antal felsorolta, hogy egy szélerőmű helyszínének kiválasztásakor milyen szempontokat kell még figyelembe venni, illetve milyen fő feladatok vannak még:

• a lakott területtől előírt távolság;
• a honvédelem és a repülés szempontjai;
• földvédelem, földhasználat;
• természet, környezet;
• tulajdonosi jogok;
• megvalósíthatóság;
• közművek elhelyezkedése, régészet;
• a településrendezési r és a helyi építési szabályzat;
• társadalmi elfogadás.

Sok múlik az előkészítettségen

A GEI szerint ezért a hazai szélenergia újraindításának egyik legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy mekkora hálózati kapacitás válik elérhetővé, hanem az is, hogy az azt elnyerő projektek milyen szinten állnak a tényleges előkészítésben. 

A társaság ezért – különös tekintetettel – a 2030-ra megcélzott, 4000 megawattnyi új szélkapacitásra saját mérési és projektfejlesztési tapasztalatai alapján kiemelten fontosnak tartja, hogy a kiválasztási rendszerben megfelelő súlyt kapjanak azok a szempontok, amelyek egy projekt tényleges megvalósíthatóságát mutatják: így különösen

• a hiteles szélmérési háttér,
• a projekt-előkészítettség,
• a környezeti vizsgálatok,
• a területbiztosítás,
• az engedélyezhetőség, és
• a finanszírozhatóság.

Az utóbbi kapcsán Ritter Antal a Világgazdaságnak kifejtette: egyelőre nehezen látható, hogy a szélerőmű-beruházások adott, jellemző költsége mellett – 100 megawatt nagyjából 40 milliárd forintból jön ki –, honnan teremthető elő Magyarországon a 4000 megawatthoz szükséges bankhitel. Cége korábbi naperőmű-beruházási tapasztalatai szerint ez nem lesz egyszerű. 

A GEI szakmai álláspontja szerint a pályázati pontozásban a tényleges projekt-előkészítettségnek és a hiteles mérési háttérnek megfelelő súlyt kellene kapnia más szakpolitikai vagy tulajdonosi szempontok mellett. A társaság az állami vagy önkormányzati részvétel lehetőségét támogatható gondolatnak tartja, amely megfelelő keretek között hozzájárulhat a fejlesztések szélesebb körű társadalmi és gazdasági beágyazottságához. (A 30 százalékos állami vagy önkormányzati részvételről a Miniszterelnökség kedd esti közleménye írt. Az állam által kijelölt cég nyilván az MVM vagy az MVM Zöld Generáció, amellyel együttműködni akár előnyös is lehet a vezérigazgató szerint.)

Szükség lenne egy országos széladatbázisra

A GEI azt is fontosnak tartja, hogy a kiválasztáskor megfelelő súlyt kapjon

• a projektek tényleges előkészítettsége,
• a kormány által kitűzött határidőn belül történő megvalósíthatósága
• és hogy a projektek tartalma kellő időben és megfelelő részletességgel ismert legyen a fejlesztők számára.

Ez utóbbi a projekt gazdasági vagy társaságirányítási feltételeit érdemben befolyásoló vállalások esetében pedig a kiszámítható projektfejlesztés érdekében lényeges.

„A hálózati kapacitások megnyitása fontos lehetőség a hazai szélenergia számára. Ahhoz azonban, hogy a kiosztott kapacitásokból néhány éven belül valóban működő szélerőművek legyenek, olyan projektekre van szükség, amelyek mögött megfelelő mérési adatok, biztosított területek, elvégzett környezeti vizsgálatok, előrehaladott engedélyezés és finanszírozható üzleti modell áll.

– tette hozzá Ritter Antal.

A hálózati csatlakozások kapcsán a széltender tervezete kapcsán a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) rámutatott például, hogy a megpályázható szabad hálózati csatlakozási pontok és az azokon elérhető pályázható kapacitás csak a pályázattal egyidejűleg lesz nyilvánosak. Ez megnehezíti a pályázók számára a tervezést.

Azokban a lehetséges fejlesztési térségekben, amelyekről még nincs megfelelő széladat, a GEI szerint érdemes mielőbb megteremteni a megalapozott beruházási döntésekhez szükséges információkat. Ebben a hálózati csatlakozási lehetőségeket, a szélpotenciált, a várható energiatermelést, valamint a környezeti és társadalmi kockázatokat együttesen vizsgáló KATREN-megközelítés és célzott mérési programok is szerepet kaphatnak. A mérési adatok előállításának ugyanis van egy nem megkerülhető feltétele: az idő.