Energy Investment Forum 2026

Az energiaszektor csúcsvezetői egy helyen: stratégiai válaszok versenyképességről, beruházásokról, szabályozásról és az energetikai jövőjéről.

Információ és jelentkezés

Az EU-ban működő vízerőművek termelése júliusban 20 terawattóra (TWh) volt, ami az elmúlt 10 év leggyengébb adata, és már a 2022-es eddigi mélyponttól (22 TWh) is közel 10%-kal marad el. Kedvezőbb időjárási körülmények között a júliusi uniós vízenergia-termelés még az elmúlt években is nem egyszer 30 TWh körül alakult.

Az idei évben viszont a július már zsinórban a harmadik olyan hónap, amikor évtizedes mélyponton áll az EU vízenergia-termelése az EMBER energetikai think tank adatai szerint.

Ugyanakkor ha Európa egészét nézzük, ott valamivel kedvezőbb a helyzet (64,2 TWh), köszönhetően annak, hogy egyes balkáni országokban, Norvégiában, de különösen Orosz- és Törökország érintett területein az utóbbi hónapokban több csapadék esett, így a 2022-es mélypont egyelőre még messzebb van (61,1 TWh).

Az európai folyók rekordalacsony vízállása, illetve magas hőmérséklete a kontinens nukleárisenergia-termelésében is problémákat okoz, így az elmúlt időszakban Paksi Atomerőmű mellett franciaországi, svájci és romániai vízhűtéses reaktorok termelését is csökkenteni kellett. Részben ennek hatására az EU atomenergia-termelése már júliusban (48,9 TWh) sem érte el az egy évvel korábbi értéket (49,8 TWh), ezzel együtt még jócskán a 2022 júliusi negatív rekord (43,9 TWh) felett alakult.

Emlékezetes módon 2022 nyara is rekordhőséget és -szárazságot hozott Európa-szerte, emellett a koronavírus-járvány idejéből elhalasztott karbantartások és a francia atomerőművekben felfedezett rendszerszintű korróziós hibák miatt is jelentős nukleáris kapacitás esett ki a termelésből.

Az európai energiahelyzetet bonyolítja, hogy a közel-keleti válság hatására megugrott piaci földgázárak mellett a gáztüzelésű erőművek üzemeltetése is alaposan megdrágult, ami a villamosenergia-termelés általános költségét is emeli.

Az árampiaci kínálat szélsőséges időjárás miatti szűkülése és a fokozott hűtési igény miatti erőteljes kereslet - valamint a gázpiaci drágulás - hatása a nagykereskedelmi villamosenergia-piaci jegyzések alakulásában is tetten érhető.

Az európai árampiaci árak többéves csúcsokra szöktek már a június végi első hőhullámok alatt, helyenként a 2022-es gázpiaci válság óta nem látott ártüskék alakultak ki a másnapi árampiacon jelentős volatilitás, akár napi több 10%-os ármozgások mellett, ami a rendszer kellő rugalmasságának hiányára utal.

A paksi termelés csökkenése, illetve saját termelő kapacitásának egyébként is viszonylag kis mérete és az erőteljes kereslet miatt a magyarországi (HUPX) ár a magasabbak közé tartozik a kontinensen, de nem lóg ki a kelet-közép-európai mezőnyből, sőt a régióban több magasabb érték is található. Ezzel együtt a(z eddig) 150,50 eurós augusztusi átlagár jócskán meghaladja az elmúlt évek nyolcadik havi átlagait, és a 2022-es, közel 500 eurós rekord óta a legmagasabb augusztusi érték.

A víz- és nukleáris energia rendelkezésre állásával kapcsolatos problémák, illetve a gázpiaci hatások mellett az árak emeléséhez olyan tényezők is hozzájárulnak, mint a szélenergia-termelés szezonális kilátásai, a szélenergia-termelés éven belül rendszerint a legmelegebb nyári hónapokban, július-augusztusban a legalacsonyabb.

Részben a kapacitás bővülésének is köszönhetően ugyanakkor idén júliusban az EU szélenergia-termelése évtizedes csúcsra emelkedett: az uniós turbinák által megtermelt 32 TWh több mint 10%-kal magasabb a 2025 júliusi 28,4 TWh-nál.

Azonban Európa extrém hőség alatti áramellátásának legmasszívabb forrása egyértelműen a napenergia lett: a júliusban az EU naperőművei által megtermelt 55,2 TWh több mint 20%-kal haladja meg az egy évvel korábbit, és több mint 100%-kal a 2022-es év 27,2 TWh-s értéket.

A részben szintén a folyamatos erőmű-telepítéseknek, részben a kedvező besugárzási körülményeknek köszönhető, a júniusit követő újabb hatalmas rekord nagy szerepet játszott abban, hogy az európai villamosenergia-ellátás és -hálózatok a rendkívüli terhelésű időszakban is stabilak maradtak, a gyorsan terjedő akkumulátoros energiatárolók pedig az esti fogyasztási csúcs alatt is egyre nagyobb mértékben teszik elérhetővé a napenergiát.

Összességében, minden forrást figyelembe véve az Európai Unióban júliusban 222 TWh villamos energiát állítottak elő, 3,3%-kal többet, mint egy évvel korábban, amelynek mintegy háromnegyede (166 TWh) származott tiszta (megújuló és nukleáris) forrásokból; míg az áramigény 218 TWh volt, 1,9%-kal meghaladva a 2025 júliusi értéket (214 TWh).

Címlapkép forrása: Michaela Nagyidaiova/Bloomberg via Getty Images