Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter még kedden jelentette be, hogy keddtől nyilvánossá teszi az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) a kiérkezési időket. A tárcavezető szupermérföldkőnek nevezte a mentőszolgálat kiérkezési adatainak nyilvánosságra kerülését. Constantinovits Miklós, az OMSZ megbízott főigazgatója egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a célként kitűzött 15 perces kiérkezési idő eléréséhez szembe kell nézni a jelenlegi helyzettel. A kiérkezési időn kívül mérni kell a szakmai és az operatív mutatókat is, mert ezek ismerete nélkül nem lesznek meg a beavatkozási pontok.

A statisztikák szerda délelőtt nyilvánosak is lettek: a stat.mentok.hu felületen országos, budapesti és regionális bontásban is megismerhetők a kiérkezési idők, az egyes sürgősségi kategóriák külön-külön vizsgálhatók, valamint nyomon követhető a mentési feladatok számának és összetételének alakulása.

Mielőtt megismerjük a számokat, a honlapon fogalommagyarázatot is kapunk: leírják, a mentősöknél mit jelent pontosan az átlag, a medián, a kiérkezési idő és az úgynevezett percentilis.

A mentőknek nem az átlag a legfontosabb: ezt mutatja a 90. percentilis

Utóbbi fogalommal találkozhatnak a legritkábban az olvasók: ennek lényege, hogy megmutatja, mennyi időt igényel az esetek adott százalékához kiérni. Kifejtették: például a 90. percentilis azt az időt mutatja, hogy legfeljebb mennyi időn belül ér ki a mentő az esetek 90 százalékában, míg az esetek 10 százalékában kell ennél többet várni. Például ha a kiérkezési idő 90. percentilise 18 perc, akkor száz esetből kilencvenben 18 percen belül érkezett meg a mentő, tíz esetben pedig ennél később.

Megismerhetjük a mentőhívás folyamatát, és elmagyarázzák azt is, milyen szempontok alapján történik a betegek sürgősségi besorolása. Prioritás szempontjából összesen öt fokozatot különböztetnek meg:

• Kiemelt P1 (KP1): a legmagasabb időfaktorú kórkép, ahol a beteg élete kizárólag azonnal megkezdett segítségnyújtással menthető meg (például újraélesztés)
• P1: azonnali beavatkozás nélkül légzés- és keringésmegállás fenyeget, a légzési, keringési státusz instabil (például súlyos sérülés, tüdővizenyő)
• P2: potenciálisan fenyegető állapot, a további romlás elkerülése érdekében gyors beavatkozás szükséges (például alacsony vércukor tudatzavarral)
• P3: aktuálisan stabil vitális paramétereket mutató beteg, akinél az állapotromlás lehetősége fennáll (például csonttörés)
• P4: stabil vitális paraméterek, az akut beavatkozás igénye alacsony, jellemzően krónikus betegséghez köthető, jelentős akut romlás nélküli panaszok (például kiszáradás)

Magyarázatként hozzátették még a P5-ös szintet, amely enyhe, veszélyeztetettségre nem utaló panaszokat jelent. A vizsgálat és a beavatkozás mellőzhető vagy halasztható, erre példának a torokgyulladást említették meg. Tehát a mentősöknek a P1-es fokozat a legfontosabb, ezeknél az eseteknél

A P2-, P3- és P4-es sürgősségű esetek kiérkezési statisztikái is megtekinthetők országos bontásban. Az alacsonyabb prioritású eseteknél jellemzően hosszabb a kiérkezési idő: P2-nél országosan már fél óra felett van, P3-nál csaknem egy óra, míg P4-nél több mint másfél óra a 90. percentilis kiérkezési idő.