A tavaszi bérharc után most elmaradt pótlékok borzolják a kedélyeket a svéd bútoripari óriás magyar munkavállalói között, az IKEA vizsgálatot ígért és folytat, már csak azért is, mert nem egyedi eset az, hogy a dolgozók műszakpótlékát több egymást követő hónapban nem számfejtették vagy nem kapták meg. Az esetről itt írtunk, az ügy háttere több kérdést, köztük technikaiakat is felvet.

Mennyi műszakpótlék jár?

A műszakpótlék az alap órabéren felül +30 százalékot jelent, ez alapesetben 18 óra után jár a dolgozóknak, ettől csak a munkavállalók javára lehet eltérni, így egyes munkahelyeken már 16 órától számolják – mondta el lapunk megkeresésére Bubenkó Csab, az Egyenlő.hu szakszervezet elnöke. Kifejtette, a becsekkolás jellemzően legalább öt perccel a nyitás előtt történik, hiszen oda kell érni a munkaterületre, meg kell nézni, hogy a munkaszerződés vagy a tájékoztató tartalmaz-e ilyen kitételt, hiszen életszerű, hogy az öltöző messzebb esik az üzlettértől vagy a munkavégzési területtől.

Mikor vonhat le pénzt a munkaadó?

Az viszont nehezen elképzelhető indoklás szerinte, hogy valakitől 45 másodperces késés miatt vegyék el a teljes havi műszakpótlékot. Az ilyen eset mögött, főleg ha nem csak néhány embert, hanem ahogyan írtuk, sokakat érint, más áll, és ez akár lehet szoftveres technikai hiba is.

A legtöbb beléptetőrendszer ráadásul nem is másodperces hanem perces, általában ötperces intervallumokban rögzít. A mechanizmust ismertetve a szakszervezeti vezető elmondta, olyan előfordulhat, hogy valaki ha kicsivel is, de késve érkezik vagy néhány perccel korábban hagyja el a munkaterületet és lép ki és ezért levonást kap, ez jellemzően 15 30 vagy hatvan perc, azonban ez az adott napra vonatkozik, amikor az elektronikus nyilvántartás szerint késett vagy korábban végzett.

Hogy működik a nyilvántartás?

A munkaidő-nyilvántartást illetően korábban, másutt volt olyanra példa, hogy a munkáltató nem számolta el a pótlékot, ám az elektronikus nyilvántartás ez utóbbi „gyakorlatot” megszüntette. Az tehát vagy rendszerhiba vagy életszerűtlen Bubenkó Csaba szerint, hogy mindenki hibásan csekkolna be. Teljes egészében tehát a műszakpótlékot nem is lehetne ilyenek miatt elvenni – kis utánaszámolással hamar kiderül, ha például a nyilvántartás szerint valaki minden nap késne és vagy korábban távozna és azért levonás járna, az sem állna arányban azzal, hogy csak az alapbérét kapja meg. Azon a bérjegyzéken, amelyet a munkavállaló sok helyen elektronikusan megkap, pedig feltüntetik az alapbért, pótlékokat, járulékokat is, így az már szembetűnő lehet, ha több egymást követő hónapban nem számfejtik, csupán az alapbért.

A Munka Törvénykönyve

Bubenkó Csaba rámutatott, a Munka Törvénykönyvét nem lehet felülírni, attól csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, jogi oldalról két helyzetet különböztetünk meg. Az elmaradt, ki nem fizetett pótlékokért pert indíthat a munkavállaló, ez törvény adta joga, azonban ami peres úton rendezhető, azért nem indíthat sztrájkot. Béremelést (amely adható, de valójában nem kötelező) el lehet érni munkabeszüntetéssel, ám ami a bérek nagyságát illeti, annak minimumát a minimálbér, illetve a garantált bérminimum rögzíti. Példaként az árufeltöltői területen a minimálbér az irányadó, míg a szakképesítést igénylő pénztáros pozícióban pedig a garantált bérminimum a legkisebb kötelezően fizetendő bér.

Jogszerű és nem jogszerű sztrájk

A nem jogszerű sztrájk pedig a munkaviszony megszűnésével járhat – figyelmeztetett Bubenkü Csaba. Hozzátette, szakszervezetként azt az álláspontot képviselik, hogy ugyanazon munkaadónál az ország minden településén azonosak legyenek a bérek az azonos munkakörökben, ne érjen kevesebbet egy kelet-magyarországi, mint egy budapesti vagy osztrák határ közeli dolgozó munkája.

Ami pedig az elmaradt, nem számfejtett vagy ki nem fizetett pótlékokat illeti, ha nem sikerül megállapodni, munkaügyi bíróságon kell azt rendezni, az ítélet pedig kötelezi a munkaadót az elmaradás pótlására.