A film Arthur Schnitzler 1905-ös Körbe-körbe című komédiáját ülteti át a 2020-as évek magyar valóságába. Tíz parancsolat helyett tíz Tinder-randit látunk: a virtuális kapcsolatok, a gyors menetek, a spirituális deviancia, az álszent képmutatás és a perverz homofóbia világát. A szatíra – amelynek forgatókönyvét Kalmár Péter írta – egyszerre tükre a Tinder-kultúrának és az elmúlt évtized hazai társadalmi állapotainak.

A független produkció lenyűgöző szereposztással büszkélkedhet: a főbb szerepekben Thuróczy Szabolcs, Péterfy Bori, Fekete Ernő, Danis Lídia, Nyári Dia, Mészöly Anna, Babinchak Atanáz, Juhász Tibor, Tillai Zita és Török Pál láthatók. Az alkotógárdát Vecsernyés János operatőr, Kalmár Péter forgatókönyvíró-producer és Novák Erik rendező alkotják.

A film leginkább rendhagyó vállalása mégis az a digitális karakter, aki az egész cselekményt összeköti. Erről a nem mindennapi munkáról, az éjszakai forgatások elutasításáról, a mesterséges intelligencia etikai kérdéseiről és a virtuális alakváltásról kérdeztük Csonka Andrást.

Csonka András időbeosztása megváltoztatta a film vizuális koncepcióját

A magyar filmgyártásban egyedülálló digitális jelenlét hátterében egy nagyon is gyakorlatias döntés állt. Csonka András őszintén mesélt arról, miként alakult úgy a helyzet, hogy végül nem hús-vér mivoltában állt a kamerák elé.

– Amikor a forgatás zajlott, az éjszakai forgatásokat jelentett szinte kizárólag, és akkor én közöltem a producerrel, hogy sajnos... ugye akkor én próbáltam, minden délelőtt, minden este játszottam, vidékre kellett menni, tévés zenés felvételeim is voltak, énekelni is kellett. Mondtam, hogy ezt én nem tudom vállalni, hogy éjszaka ugye forgatok, és nem alszom semmit. Ezt nem tudom vállalni, ezért aztán gondoltam, hogy köszönöm szépen, de hát nem tudok így részt venni.

A produkció azonban nem akarta elengedni őt, így született meg az az ötlet, amely megváltoztatta a film vizuális koncepcióját.

– Akkor kitaláltáka, hogy legyen ez AI. Most az AI az azt jelenti, hogy tulajdonképpen azért ezeket a jeleneteket én felmondtam, de nem a forgatáson, hanem külön egy teremben vették fel, később az AI ennek a segítségével dolgozott, és tudott kialakítani különböző karaktereket. Tulajdonképpen közreműködtem, csak nem a forgatáson.

Alakváltás a virtuális térben

Csonka András AI-verziója nem egyetlen fix figurát jelenít meg, hanem egyfajta kaméleonként vonul végig a filmen, összekötve a különálló randikat és sorsokat.

– Olyan jellegű figurákat hoztak létre, amelyeket még maszkban sem nagyon lehetett volna megvalósítani. Megjelenek például erőtől duzzadó, kövér, kopasz kidobóemberként, de alakítok mixernőt, sofőrt és sok minden mást is. Igazából én a jelenetek összekötésében veszek részt különböző karakterek formájában.

A színész digitális mása a legkülönbözőbb, legőrültebb alakokban bukkan fel a filmben: látható többek között az ismerkedő oldalt hirdető putto angyalként is, ám a sokszínű álarcok mögött mindvégig egyértelműen felismerhetőek maradnak Csonka András jellegzetes vonásai. Ez a játékos, humoros megoldás pedig egy egészen egyedi, szórakoztató alaphangulatot kölcsönöz az alkotásnak.

A karakter összetettségét és a cselekményben betöltött központi, szinte narrátori szerepét így fogalmazta meg a színész:

– Van egy olyan karakter is, aki látszólag nézegeti a monitorokról, mint hogyha tényleg mindenki az ő monitorján jelenne meg, és ő lenne az egésznek a machinátora, de a többiek, akiket mondtam, azok létező, a jelenetekben is résztvevő figurák, csak itt általában mindig páros jelenetek vannak, és ezek a karakterek felbukkannak hol egy éjszakai éjjeliőr, hol egy sofőr formájában. Így benne vagyok a jelenetekben, és van valóban egy olyan karakter, aki az egész fölött áll.

Amikor a saját digitális hasonmásával való szembesülésről és a karakter megformálásáról kérdeztük, Csonka András rámutatott arra, hogy a színészi feladata ebben a speciális esetben teljesen átértékelődött. A végső figurákat ugyanis nem ő maga formálta meg a klasszikus értelemben, hiszen a kamerák előtt rögzített alapanyag még egészen máshogy nézett ki, mint a mesterséges intelligencia által átdolgozott végeredmény. Ennek ellenére a digitális átalakulás folyamatát és a kész karakterekkel való találkozást rendkívül izgalmas tapasztalatnak nevezte.

Az AI ma már szinte mindenhol ott van

Bár a kísérlet izgalmas és a film stílusához tökéletesen illeszkedik, Csonka András határozottan kijelölte a határokat a technológia és a valódi színészet között. Nem szeretné, ha ez válna normává a szakmában.

– Azért hangsúlyozni szeretném, hogy ez ellen küzdünk, hogy az AI ne vegye el a munkánkat, tehát ez most igazából egy játéknak tekintendő, amiről én tudtam, és a beleegyezésemet is adtam, de nem szeretném, hogyha ez lenne a jövő útja a színészek számára. Az AI eddig is jelen volt a filmművészetben, a CGI-technikában. Ma már szinte nem látunk igazi díszleteket, hanem mindenféléket látunk, amiről azt hisszük, hogy az a valóság, közben meg egyáltalán nem az. Jelen van ez a dolog, csak hát a mesterséges intelligencia ott még nem tart, hogy a színészeket teljes személyükben pótolja, és a cél nyilvánvalóan az lenne, hogy megmaradjon nekünk ez a szabadságunk. A színház az mindenképpen marad, a színház nem pótolható, de hát a filmművészetben is legyen azért tere annak, hogy a színészi képességek, a színészek valójában megjelenő tehetsége érvényesüljön.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a produkció teljesen nyílt kártyákkal játszik, és önironikusan vállalja az AI használatát:

– Ebben a kivételes esetben ez most egy ilyen megoldás, és nem is titkoltan: egyáltalán nem elhallgatva vagyok benne, hiszen úgy van kiírva, hogy CsonkAI András. Tehát ott villog az AI a végén, ami játékosan, viccesen jelzi, hogy ezt nem akarjuk eltitkolni, pontosan tudható, miről van szó.

A Tinder világát kíméletlenül jelenítik meg a filmvásznon

A 10 éjszakás kaland – Ha már egyszer jobbra húztál cím egyszerre utal a Tinder társkereső alkalmazás alapmozdulatára és az elmúlt évtized hazai társadalmi-politikai közállapotaira.

Csonka András így foglalta össze a film mögötti alapgondolatot:

– A Tinder világa, a különböző karakterek és különböző embertípusok, személyiségtípusok egymással való kapcsolódása. Ahogy a Tinder működik, azt az emberek többsége tudja, csak sokan nem vallják be, hogy hogyan mi történik ott.

A cselekmény során a néző elé tárul a kortárs magyar társadalom szinte minden szegmense. A történetben megelevenedik a mélymagyar, homofób, rasszista szentfazék, valamint a pre-klimaxos, aranykalitkába zárt bel-budai feleség alakja is. A nézők szórakozhatnak a tehetségtelen spiri-vegán-jógi alter zenészen, az önérzetében megbántott dubajozó topmodellen, a bipoláris drogdealeren és a műmacsó kidobóemberen egyaránt. Feltűnik a vásznon a sugarbébinek készülő indológus bölcsészlány, de egy borsodi roma prostituált és egy könyvesbolti eladó lány is feltűnnek.

A kör végén egy rejtélyes NER-báró is feltűnik, akinek jelenléte már korántsem a nevetésről szól, hanem egy sötétebb, rejtett szál kibontakozását jelzi előre.

A teljesen piaci alapon, független produkcióként forgatott film szeptember 17-én kerül a mozikba!