„Ki fogja viselni a legújabb 300 milliárdos költségvetési elvonás terhét?” − tette fel a kérdést egy Facebook-bejegyzésben Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus rámutatott, hogy Kármán András pénzügyminiszter hiába próbál szépíteni, a pénzt valamelyik tárcától el kell vonni. Bóka szerint a kérdés leginkább az, hogy az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, a rendőrség, vagy esetleg a honvédség látja majd kárát a belengetett megszorításnak.

Bóka János a pénzügyminiszter szavaira alapozta állítását

A pénzügyminisztérium hétfőn egy közleményben arról írt, hogy „a takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések – amelyek a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják – még mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek az év utolsó hónapjaiban, így idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal lesz takarékosabb az állami működés.” Azt is közölték, hogy a tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány.

Ezt sajtóbeszámolók szerint Kármán András pénzügyminiszter egy keddi háttérbeszélgetésen megerősítette, valamint arról is beszélt, hogy véleménye szerint a „túlárazások és pazarlás” megszüntetésével eddig 400 milliárd forintot takarított meg kormány.

Miért van szükség a megszorításokra?

A pénzügyminiszter vezette keddi beszélgetésen az is kiderült, hogy hiába emelkedik az idei költségvetési hiány a GDP 7,5 százalékára a kormány 2030-ra továbbra is teljesíteni kívánja az euró bevezetéséhez szüséges kritériumokat.

− fogalmazott Kármán András, aki az előző kormányt okolta az ország nehéz pénzügyi helyzete miatt.

Az euró bevezetéséhez az éves költségvetési hiányt a GDP 3 százalékára, az államadósságot pedig a 60 százalékára kell csökkenteni, miközben az infláció mértéke legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítő EU-tagállam átlagát.

A Citi elemzői azonban szkeptikus a feszített tempót illetően. A szakemberek úgy gondolják, ilyen magas deficitről nem lehet néhány év alatt elérni az euró bevezetéséhez szükséges szintet.

A Tisza-kormány tagadja, hogy megszorításokra készülne, azonban érdemes figyelni az elemzői, valamint befektetői reakciókat is. Amennyiben gyengül a bizalom, annak a forint, a magyar állampapírok és részvények árfolyamai láthatják kárát.

Bóka János már korábban is számonkérte a kormányt

A Tisza-kormány megalakulásának századik napján Bóka János arra hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy kampányígéretekből eddig kevés valósult meg. A Fidesz ezért 27 írásbeli kérdést intézett a kormányhoz, hogy kiderüljön, hol tartanak az „azonnali” intézkedéseknek a megvalósításával.

A Fidesz frakcióvezetője szerint ilyen ígéret volt többek között

• a családi pótlék;
• az anyasági támogatás;
• az időskorúak járadéka;
• valamint a gyes és a gyet megduplázása.

A párt egy közleményben azt is számonkérte, hogy miért nem történt meg a szociális szektorban beígért 25 százalékos béremelés, illetve az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése.

Az ellenzéki frakció szerint a Tisza-kormány kivezette a kamatstopot, támadja az Otthon Start Programot és a rezsicsökkentést, miközben az energiaszektor és a magyar piac sorsával kapcsolatban is komoly kifogásokat fogalmazott meg, valamint sérelmezte, hogy a a külföldi multik egyre nagyobb teret kapnak. A Fidesz azt is hangsúlyozta, hogy az azbeszttel szennyezett területeken élő családok problémájának megoldásában nem történt érdemi előrelépés.

− olvasható a közlemény zárásában.