GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 26. 2 percnyi olvasás
Szerdán reggel 9 órakor indult az Országgyűlés művelődési bizottságának ülése, melyen a közmédia tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület ellenzéki pártok által delegált jelöltjeiről szavaztak a képviselők.
Az első érintett napirendi pont az ellenzék által delegált jelöltek meghallgatásával kezdődött, melyet a beiktatásukról szóló szavazás követett.
Radnai Márk, a bizottság Tiszás alelnöke azt javasolta, hogy 7 percre limitálják a bemutatkozó beszédeket.
A jelölési folyamat során a Fidesz Siklósi Beatrixot, a Kossuth Rádió júliusban leváltott csatornaigazgatóját javasolta a tisztségre. A Mi Hazánk delegáltja Moys Zoltán, a közmédiás Hazajáró című műsor alkotója, aki civil életében a szélsőjobboldali körökben népszerű kitörés napi túrákat is szervezi. A KDNP Martí Zoltánt, a 777 hitéleti portál alapítóját választotta; ő idén júliusig az MTVA online igazgatójaként tevékenykedett, ahol korábban Lánczi Tamást váltotta a poszton.
Az első felszólaló Moys Zoltán volt, akinek a közmédia lehetséges jövőjét firtató kérdésre adott válaszából kiderült, hogy szerinte az intézmény pozíciója az induláshoz képest jelentősen meggyengült, hiszen „ez az elmúlt 25 évben radikálisan megváltozott”. Megállapítást nyert, hogy bár a szektor milliárdos forrásokból gazdálkodik, a közönség bázisa beszűkült. A jövőbeli cél egy olyan stratégiai elhelyezkedés a globális médiatérben, amely képes ellensúlyozni a nemzetközi tartalomgyártást, és hiteles „iránytűként” szolgálhat a nézők számára.
Martí Zoltán volt a második beszédet mondó jelölt, akinek vallás és nemzeti identitás fontosságának hangsúlyozása mellett arra is maradt ideje, hogy elutasítsa az állítást, miszerint százmilliárdok mentek el propagandára.
Utoljára maradt a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix, aki beszédének egy részét az ellene évek óta emlegetett antiszemita vádak tagadásával töltötte, illetve példákat hozott, amik szerinte alátámasztják, hogy mindig is független szakemberként teljesítette munkáját. Emellett kiemelte az MTI-s dokumentum kiszivárogtatása kapcsán, hogy megengedhetetlen és etikátlan, hogy emberek adatokat gyűjtenek a kollégáikról 10 éven keresztül. Az említett dokumentum bizonyítja, hogy az Orbán-kormány pártcélok miatt aktívan cenzúrázta és manipulálta az MTI-s sajtóközleményeket.
Mindhárom jelöltet visszautasította a bizottság, minden esetben 4 igen és 7 nem szavazat mellett.
Az ülés végére 9 végleges tagot kellett volna jelölni a Tanácsba, ezzel szemben a szakmai jelöltek meghallgatását utolsó pillanatban lemondták, az ellenzéki pártokét egyöntetűen elutasították, a kormánypárt pedig nem jelölt határidőre.
Napi