Szokatlan sorrendben indult az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság munkája: Csőszi Attila elnök még a testület első ülése előtt ismertette a Tisza képviselői által kidolgozott munkatervet. A bizottság a jegybanki alapítványok vagyonkezelésétől az Optima-csoport befektetésein és az ingatlanügyleteken át egészen a székházfelújításokig követné a közpénz útját, meghallgatná a döntéshozókat, végül pedig megnevezné a politikai és intézményi felelősöket.

Az időzítés azért lényeges, mert a sajtótájékoztatón bemutatott négy munkablokk ekkor még nem a vizsgálóbizottság elfogadott programja, hanem a testület tiszás tagjainak javaslata volt. A munkatervről, a bekérendő iratokról és a meghallgatandó személyek köréről a teljes bizottságnak kell döntenie.

Már a rajtnál látszanak a politikai törésvonalak

Az Országgyűlés 2026. május 26-án döntött az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról, a tagokat és a tisztségviselőket pedig június 8-án választották meg. A hattagú testület elnöke Csőszi Attila tiszás országgyűlési képviselő, alelnöke Tuzson Bence, az előző kormány fideszes igazságügyi minisztere, valamint Apáti István, a Mi Hazánk politikusa. A bizottság további tagja Sopov Ildikó Éva és Weigand István a Tisza, illetve Hargitai János a KDNP részéről. A teljes névsor már önmagában előrevetíti, hogy a testületben nemcsak pénzügyi és jogi, hanem éles politikai viták is várhatók.

Csőszi Attila a sajtótájékoztatót 2016. március 1-jének felidézésével kezdte. Ezen a napon fogadta el az Országgyűlés azt a Bánki Erik által benyújtott törvénymódosítást, amely az MNB alapítványainak adatnyilvánosságát korlátozta volna. Ehhez az időszakhoz kötődik Kósa Lajos volt fideszes képviselő azóta politikai szállóigévé vált mondata is, amely szerint az alapítványba helyezett vagyon „elvesztette közpénz jellegét”.

A bizottsági elnök ezt a napot a közvélemény emlékezetében „a történelem legnagyobb bankrablásának” kezdeteként írta le, de hozzátette: szerinte a történet valójában már korábban, 2014 körül elkezdődött.

Ekkor köttethetett meg az általa »Orbán–Matolcsy-paktumnak« nevezett megállapodás, amely lehetővé tette, hogy a jegybank az árfolyamváltozásból származó nyereségéből mintegy 266 milliárd forintot helyezzen az általa létrehozott alapítványokba

– fogalmazott Csőszi Attila.

A közpénz jelleg végül nem veszett el

A 2016-os történethez fontos hozzátenni, hogy az Országgyűlés által 118 igen és 58 nem szavazattal elfogadott módosítás végül nem léphetett hatályba. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az MNB közfeladatot ellátó szervként közpénzzel gazdálkodik, ezért az általa alapítványokba helyezett vagyon sem veszti el közpénz jellegét. A testület szerint az alapítványoknak is biztosítaniuk kell az adatnyilvánosságot, a módosítás pedig alaptörvény-ellenesen korlátozta volna a közérdekű adatok megismerését. Az alkotmánybírósági határozat miatt a jogszabályt nem lehetett kihirdetni.

Csőszi Attila ennek ellenére úgy véli, hogy a következő években olyan jogi, intézményi és céges struktúra alakult ki az alapítványi vagyon körül, amely jelentősen megnehezítette a pénz útjának követését. Szavai szerint szövevényes céghálók jöttek létre, amelyekben fokozatosan meggyengültek a kontrollok, miközben a kedvezményezettek egy jól körülhatárolható körből kerültek ki. Ezt a folyamatot „intézményesített lopásnak” nevezte.

Külön kitért a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány szerepére is. Kecskeméti képviselőként úgy fogalmazott, hogy az ottani vagyonkihelyezés következményeit a város a mai napig érzi.

A vizsgálóbizottság elnöke érzékeltette a közpénzek kicsatornázásának látványos következményeit. Milliós ruhákról, tízmilliós táskákról, luxusórákról, Ferrari- és sportautó-gyűjteményekről, valamint New York-i, svájci és dubaji ingatlanokról beszélt. „Mindehhez dölyfös tekintetek és az érinthetetlenség látszata társult.”

Megjelent az ÁSZ-jelentés, de a nyomozás még tart

Csőszi Attila szerint sokan akkor számítottak érdemi fordulatra, amikor Matolcsy György volt MNB-elnök kiesni látszott Orbán Viktor kegyeiből. Az Állami Számvevőszék 2025. március 19-én hozta nyilvánosságra a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról szóló jelentését. Az ÁSZ számos hiányosságot tárt fel, és a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett.

A bizottsági elnök azt mondta, hiába születtek az évek során részletes oknyomozó cikkek, hiába jelent meg az ÁSZ-jelentés és hiába történtek feljelentések,

A büntetőeljárás ugyanakkor folyamatban van: a Legfőbb Ügyészség 2026. április 21-én ügyészi hatáskörbe vonta a nyomozást, amelyet azóta a Központi Nyomozó Főügyészség folytat. Május végén 17 jogi személynél tartottak kutatást, több száz doboz iratot és jelentős mennyiségű elektronikus adatot foglaltak le. Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz.

Csőszi a sajtótájékoztató egyik legsúlyosabb, de ott bizonyítékokkal nem alátámasztott állításaként arról is beszélt, hogy a 2026. április 12-i választás után megnövekedett a Dubaj felé feladott konténerek száma, és az ügyben ismertté vált szereplőkhöz, illetve cégeikhez kapcsolódó pénzkimentési folyamatok indultak. Részleteket, neveket vagy konkrét tranzakciókat azonban ezzel kapcsolatban sem ismertetett.

Négy blokkban követnék a pénz útját

A vizsgálóbizottság hivatalos feladata annak megállapítása, hogy az MNB korábbi működése, különösen az alapítványok vagyonkezelése, az Optima-csoport befektetési struktúrái, az ingatlanberuházások és a jegybanki székházak felújítása során megfelelt-e a közpénzek kezelése a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.

A testületnek azt is fel kell tárnia, hogy az MNB-hez kötődő alapítványok, leányvállalatok, gazdasági és befektetési szereplők miként alakíthattak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek gyengítették az ellenőrzési rendszert, csökkentették az átláthatóságot, és azonos érdekeltségi köröket juttathattak indokolatlan előnyhöz. A bizottságnak emellett meg kell határoznia, hogy mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terhelhet politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség.

• A Tisza által javasolt munkaterv első blokkja a rendszer keletkezésével foglalkozna. A bizottság arra keresné a választ, ki volt az alapítványi vagyonkihelyezés ötletgazdája, mikor és milyen céllal hozták létre az MNB alapítványi és vagyonkezelési struktúráját, illetve mely jogszabályok tették ezt lehetővé. Vizsgálnák a törvények előkészítőinek, benyújtóinak és elfogadóinak szerepét, valamint azt is, volt-e a vagyon alapítványokba helyezésének észszerű, a közérdekkel összeegyeztethető indoka. A blokk központi kérdése annak feltárása lenne, honnan származott az az értelmezés, hogy az alapítványoknak juttatott vagyon elveszítheti közpénz jellegét.
• A második munkablokkban a pénz útját és a befektetési döntéseket térképeznék fel. Megvizsgálnák, hogyan születtek a döntések az Optima-csoportban, a kapcsolódó társaságokban, az alapítványi kuratóriumokban és a felügyelőbizottságokban. Keresnék azokat a tranzakciós csomópontokat, ahol a vagyonkezelés eltérhetett a közérdektől, és feltárnák, milyen társaságokon, alapokon és befektetéseken keresztül ágazott szét a vagyon. Ebben a szakaszban külön figyelmet kapnának az ingatlanügyletek, a külföldi tőzsdei befektetések, az ingatlanberuházások és a jegybanki székházak felújításai. Vizsgálnák a kicsatornázottnak tekintett pénzek felhasználását, beleértve az esetleges személyes célú és luxusjellegű kiadásokat is. Csőszi szerint a bizottság szükség esetén az érintett helyszíneken kihelyezett üléseket is tarthat.
• A harmadik blokkban következnének a meghallgatások. A jegybank korábbi vezetői, az alapítványi kuratóriumok és felügyelőbizottságok tagjai, a könyvvizsgálók, az állami ellenőrzés képviselői, valamint a jogszabályok megalkotásában részt vevő politikai és kormányzati szereplők is a bizottság elé kerülhetnek. A testület azt vizsgálná, hol és miért nem működtek a fékek és ellensúlyok, kik hozták a meghatározó döntéseket, és milyen célok szolgálatában épült fel a rendszer.
• A negyedik blokk a jelentés elkészítéséről szólna. A bizottság ebben összegezné megállapításait, megnevezné a politikai, szakmai és intézményi felelősséget, valamint javaslatot tenne azokra a jogalkotási, felügyeleti és intézményi változtatásokra, amelyek megakadályozhatnák egy hasonló rendszer újbóli kialakulását. Ehhez szükség esetén külső szakértőket is bevonnának.

Először a jogi háttér megalkotóit hallgatnák meg

Újságírói kérdésre Csőszi Attila leszögezte: a meghallgatandó személyekről nem az elnök vagy a Tisza, hanem a teljes vizsgálóbizottság dönt. Saját javaslata ugyanakkor az, hogy időrendben haladjanak, vagyis először a rendszer létrejöttét lehetővé tevő jogszabályi környezetet és az annak kialakításában részt vevő személyeket vizsgálják meg.

„A tagok kiválasztásának különös politikai pikantériája, hogy Tuzson Bence és Hargitai János is igennel szavazott a 2016. március 1-jei MNB-törvénymódosításra. Nevük szerepel az akkori 118 támogató képviselő között. Kíváncsian várom, hogy a két politikus segíti-e majd a bizottság munkáját, vagy annak kerékkötője lesz” – fogalmazott Csőszi Attila.

Az elnök szerint egyes szereplőket akár többször is meghallgathatnak, ha a később előkerülő dokumentumok vagy más tanúvallomások ezt indokolják. A testület azonban nem akar párhuzamos nyomozást folytatni, és nem kívánja átvenni sem az ügyészség, sem a bíróság feladatát. Csőszi úgy fogalmazott: a bizottság alapvetően a pénz útját akarja követni, és a dokumentumokból, adatokból, valamint a meghallgatásokból kíván tényeket összerakni. Elképzelhetőnek tartja, hogy a parlamenti és a büntetőeljárás közvetve segítse egymást, de kizárta, hogy a bizottság operatív módon bekapcsolódjon a nyomozásba.

Matolcsy Györgynek és Ádámnak is felelnie kell

Csőszi Attila tisztázta, hogy a bizottság nem általában a magánköltéseket vizsgálja, de a cégháló tulajdonosi köréhez köthető luxuskiadásokat, valamint az ingatlan- és székházfelújítások költségeit górcső alá veheti. „A testület nem nyomoz és nem ítélkezik, hanem a politikai felelősséget és a közpénz útját keresi, miközben ügyel arra, hogy ne keresztezze a folyamatban lévő büntetőeljárásokat” – fogalmazott. Emiatt a bizottság nem tervez közvetlen együttműködést a nyomozó hatóságokkal, és nem kíván hozzáférni a lefoglalt adathordozókhoz vagy a nem nyilvános nyomozati információkhoz – tette hozzá.

A valótlan vagy hiányos adatszolgáltatás, illetve a bizottság munkájának érdemi akadályozása két évig, bűncselekmény elősegítése vagy leplezése esetén pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A hattagú testület minden tagja saját szakértőt vehet igénybe, a bizottság közös szakértőjének megbízásához azonban konszenzusos döntés szükséges. A meghallgatások várhatóan időrendben kezdődnek: először a jogszabályi háttér kialakítóit kérdeznék, később pedig

Az első ülésen az ügyrend és a munkaterv elfogadása mellett az ÁSZ-jelentésekhez és a feljelentésekhez kapcsolódó teljes iratanyag bekérését indítanák el, a végső jelentést pedig 2026. december 31-ig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.

A kecskeméti szálon Csőszi a Neumann János Egyetemért Alapítványtól hitelezési formában az Optimához került 127,5 milliárd forint, az elmaradt Tudásváros-fejlesztés és a campus befejezésére adott további 19,5 milliárd forint sorsát vizsgálná, valamint indítványozná a polgármester és az alapítványi vezetők meghallgatását.

A bizottság a balatonakarattyai MNB-központot, az MNB-székház felújítását, a GTC és az Ultima Capital külföldi befektetéseit, illetve minden további felmerülő tranzakciót is áttekintene, mert Csőszi Attila szerint csak valamennyi szál feltárásával követhető végig, hová került a közpénz.

(Borítókép: Csőszi Attila 2026. augusztus 26-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)