Az egyetemek világa

Ma gyakran hallani, hogy az előző kormányzat lábbal tiporta az autonómiát, politikai kinevezettek irányították az egyetemeket és minden rossz irányba ment. A tisztánlátás érdekében érdemes néhány kérdést feltenni.

Először is azt, hogy mi az autonómia? Egy közösség azon joga és képessége, hogy a saját belső ügyeit külső beavatkozás nélkül, saját szabályai szerint intézi. Ez rendben van, ha csak magára hat és maga teremti elő a forrásait. De (1) az egyetemek és kutatási intézmények feladata túlmutat saját közösségének érdekein és (2) komoly külső forrásokra is szüksége van. Ezeket a forrásokat jellemzően állami finanszírozás biztosítja, illetve tevékenységük a társadalom és gazdaság szinergizáló formálásában játszik fontos szerepet. Emiatt lehetnek elvárásai a kormányzatnak és adhat „megrendelést” is, azonban az elvárások és teljesítések harmóniája csak partnerséggel valósítható meg. 

Az egyetemek alapítványi (KEKVA) modelljével az volt a szándékunk, hogy az állami fenntartás koordinált és évről évre költségvetési megszorításokkal terhelt formája helyett egy rugalmas, teljesítményhez kötött, hosszú távú finanszírozási forma alakuljon ki. Ahol a kormányzat a fenntartó alapítvánnyal és egyetemmel közös teljesítménycélokat határoz meg az ösztöndíjasok számának és finanszírozásának meghatározásakor, illetve a kutatás-innováció területén. Ezek legyenek nyomon követhetőek és ellenőrizhetőek. Fontos a saját vagyonnal való rendelkezés felelőssége, az alapítványok kuratóriuma pedig az egyetem szolgáltatói szempontjait helyezze előtérbe. 

Az autonómia kiteljesítésével a mostanra elkárhoztatott KEKVA-modell igazi rendszerváltoztatást hozott az egyetemi világban. A fenti elveknek köszönhetően egyetemeink az egyre élesedő nemzetközi versenyben léptek előre (az uniós konfliktus ellenére). Szempont lett a teljesítmény, több helyen indultak egyetemistákat támogató szolgáltatások és elindult a verseny a diákokért, az oktatókért és a kutatókért is! 

A szükséges finomhangolás az egyetemi visszajelzések alapján történt meg. A következő hatéves finanszírozási ciklusra pedig számos, az egyetemekkel már egyeztetett javaslat lépett volna életbe.  Az elmúlt néhány év alatt 280 ezerről 350 ezerre nőtt az egyetemisták száma, 2022-höz képest a műszaki területen 64%-kal, informatikai területen 22%-kal emelkedett a felvettek száma, a megújítás előtt hat egyetemünk volt a világ legjobb 5%-ában, ez a szám mára megduplázódott, sőt ma már 3 a világ legjobb 2%-án, a Semmelweis pedig a legjobb 1%-án belül van, képzési területén a világ legjobb 100 egyeteme között van az Állatorvostudományi Egyetem (59) és a MATE (97), a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolából egyetem lett,  három egyetemistából kettő olyan egyetemre jár, amelyik a világ legjobb 5%-ában van,  minden második felvett diák vidéki egyetemen tanul, többen érkeztek hátrányos helyzetű településekről, négy közül három diák állami ösztöndíjat kap,  négy év alatt 400 mrdFt fejlesztés valósult meg,  közel háromszorosra növekedett a finanszírozás (pedig teljesítményhez kötött), elindult az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, megduplázódtak a K+F+I bevételek.

Sajnos 2027. szeptembertől sokféle működési modell lehetséges, de az alapítványi modell nem, mert erről már döntött a 2/3-os parlamenti többség. Pedig azt a jó irányt szükséges lenne megőrizni, ami a modell kulcsa volt: (1) államháztartáson kívüli működés, (2) teljesítménytől függő hosszútávú finanszírozás, (3) egyetemi vagyon biztosítása és (4) olyan irányítótestület, amely a nemzet részére a gazdasági-társadalmi szolgáltatás nyújtását erősíti. Mindannyiunk érdeke lenne, hogy ez az irány megmaradjon, és 2030-ra legyen magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között! Ez ma (még) reális célkitűzés.

A kutatás és innováció világa 

A kutatással és innovációval kapcsolatban is gyakran hallani, hogy az előző kormány szabta meg, hogy mit szabad kutatni és mit nem, és hogy megszüntettük a kutatás autonómiáját is. Az előző fejezetben már leírtam, hogy nem jelenti az autonómia csorbítását, ha egy kormány a társadalmi, gazdasági érdekek szerint biztosít forrásokat pl. a kutatás-innováció területére. Feltéve, hogy az ezzel kapcsolatos döntésekre az érintett intézetek, testületek bevonásával kerül sor. Tudománypolitikai szempontból pedig fontos kérdés, hogy milyen legyen az alap- és az alkalmazott kutatás viszonya, illetve el lehet-e választani egymástól a kutatást és az innovációt? Azok az országok lépnek jelentősen előre a kutatás-fejlesztés-innováció és a gazdaság fejlesztése terén, ahol „hatásvezérelt” kutatás folyik, azaz kiemelt társadalmi, gazdasági érdekek mentén szerveződik a kutatás-innováció, és ahol a forrásokat mérhető eredményekhez kapcsolják. 

A tudományos és innovációs stratégiát 2023 nyarán fogadta el az Országgyűlés. A program 9 fő intézkedésével nemzetközi pályára állítottuk a magyar kutatásokat és piacra segítettük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáltuk innovációs befektetéseinket. Kiszámítható életpályát biztosítottunk a magyar kutatók számára, kedvezményt adtunk a hazai vállalkozások és feltalálók számára, és ösztönöztük az innovációs tevékenységeket. Segítettük a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását, az egyetemek és a gazdaság együttműködésének elősegítésére döntöttünk Tudományos és Innovációs Parkok létrehozásáról, és kiterjesztettük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére. 

A stratégia minden pontja olyan irányt jelölt ki, amely egy tudásalapú társadalom és gazdaság számára elengedhetetlen. A megújításba olyan külföldön nagy tapasztalatot szerzett szakembereket vontunk be, akik a kiemelkedő tudásban és teljesítményben hittek. Ebben a szellemiségben újult meg a Magyar Kutatási Hálózat, amellyel hatéves, 523 milliárd forintos teljesítményfinanszírozási szerződést kötöttünk. Ebben a szellemiségben duplázódott meg, közel 50 milliárd forintra a kutatási kiválósági program. És így indult el Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorunk és további Nobel-díjasok vezetésével az Élvonal Alapítvány, amelynek hat évre – szintén teljesítmény alapon – 261 milliárd támogatási lehetőséget biztosítottunk. Ma a high-tech gyártásban a világ 7., exportban a 9., a kutatási tehetségek terén pedig a 10. helyén állunk. Mindannyiunk érdeke lenne, hogy ez így épüljön tovább.

A magyar tudomány és innováció területén a megújult struktúrák és a jelentős forrásbevonás, a kutatóhelyek és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok építése, külföldi kutatók hazahívása, a kutatói életpályamodell elindítása, együttesen teremtette meg annak az alapját, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országának egyike legyen: 

• megalkottuk Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot,
• megújítottuk a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot és évenkénti finanszírozását 40 milliárd forintról 90 milliárd forintra emeljük 2027-ig, 
• a kutatói béreket 30%-kal emeltük,
• létrehoztuk Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vezetésével az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt. A megállapodás szerint négy Nobel- és egy Abel-díjas professzor vezetésével 75 új kutatócsoport jönne létre hazánkban, 55 ezer fiatal venne részt tudományos tehetséggondozó programokban és új magyar technológiai vállalkozások indulnának el, 
• létrehoztuk a Kutatási Kiválósági Tanácsot, amely a Kutatási Alap – a kiválósági alapú kutatási támogatások – felett diszponál, 
• az Alap forrásait 20 milliárdról 47 milliárd forintra növeltük, 
• megújítottuk a doktori képzéseket és növeltük a doktori ösztöndíjakat: egy hónapban egy doktorandusz nettó 400 ezer forintos jövedelemre tehet szert a kiválósági és a kooperatív képzésekben, 
• létrehoztuk a Nemzeti Innovációs Ügynökséget, ami az innovációs ökoszisztémában tölt be katalizátor szerepet: támogatja a fiatalok innovatív vállalkozóvá válását, segíti a startupokat, az innovatív KKV-kat, az egyetemeken zajló technológiatranszfert, 
• növeltük az iparjogvédelmi aktivitást: 50%-os kedvezményt biztosítunk a hazai bejelentők számára, így a szabadalmi bejelentések száma 30%-kal nőtt az elmúlt évek átlagához képest, 
• megkönnyítettük a startupok finanszírozáshoz jutását a tőkévé konvertálható kölcsön megteremtésén és a munkavállalói részesedési program adókönnyítésén keresztül,
• megalapoztuk az innovációs célú közbeszerzések hazai rendszerét, 
• 340 milliárd forint összegben hirdettünk meg innovációs pályázatokat a vállalati szektor részére az uniós források terhére.

A választások után a Magyar Kutatási Hálózat átalakítása az eredményorientáltságot, az innováció irányába való elköteleződést veszélyezteti. Az Élvonal Alapítvány beszántása a kiváló kutatók hazahívását, illetve a kutatási versenyhelyzet kialakítását gátolja. Sajnos az az uniós szemlélet erősödhet, amely nem a társadalmi, gazdasági hatás eredményéből és az innovációs elvárásokból indul ki. E miatt szakadt le az USA-tól és a keleti országoktól az EU. Ezért a Neumann János Programban rögzített irányt kellene tovább vinni, hiszen ezzel biztosítható, hogy Magyarország ne az uniós zsákutcába, hanem a sikeres innovátor nemzetek irányába haladjon tovább. 

Szakképzés 

Az elmúlt évek során a szakképzést leválasztottuk a közneveléstől. Ezzel párhuzamosan elértük, hogy a szakképző iskolában való továbbtanulás büszkeségre jogosító szakmát és egyben hivatást adó választást jelentsen. Az európai versenyeken kiemelkedő eredményeket elérő fiatal magyar diákok büszkék nemzetükre. Büszkék arra, hogy szakmájukban nemzetük legjobbjaként Európa élvonalában vannak. Büszkék arra, hogy szakmát tanulnak, és ezt készek a jövőben hivatásként is megélni.

A magyar szakképzésben a fordulatot az hozta, hogy a gazdasági szereplőkkel közösen – köszönhetően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is – egy komoly oktatásfejlesztési folyamat indult meg. Ez az oktatás szemléletét és tartalmát is átformálta. Az elmélet mellett egyre nagyobb szerepe lett a gyakorlatnak, a projekt alapú megközelítésnek. Tény, hogy német-osztrák minta alapján újítottuk meg a szakképzést. Külföldi cégek vezetői ismerték el, hogy a kedvező gazdasági környezet mellett a szakképzési rendszerünk miatt érdemes magyarországi beruházásokban és fejlesztésekben gondolkozniuk. 

A megújulásnak köszönhetően ma az európai szakmák versenyében Magyarország az Unió harmadik legjobbja. Olyan szakmákban vagyunk élen, mint a szoftverfejlesztés, a rendszerüzemeltetés, a webfejlesztés. Ez az ipar 4.0, azaz minden, ami a modern technológiákhoz kapcsolódik. A high-tech gyártásban a világ 7. helyén vagyunk, azaz Magyarország ma már messze nem összeszerelő üzem. Az OECD rangsorban is bronzérmesek vagyunk a munkaerőpiaci megfelelőséget értékelve. 

A megújult szakképzés egyszerre ad lehetőséget a műhelyiskola és dobbantó programján keresztül a felzárkóztatásra, 3 éves képzési formájával segíti a hagyományos szakmákat választókat és 5 éves technikusi képzésével nyújt továbblépési lehetőséget az egyetemekre. Ebben jelentett új minőséget a „három az egyben” modell szerint indult képzés, ami szakképző intézmény és egyetem együttműködésében hét év alatt biztosít érettségit, szakmát és diplomát. 

Ma már

• tízből hat fiatal az általános iskola után a szakképzést választja, 
• a szakképzésből a felsőoktatásba idén 82 százalékkal jelentkeztek többen a 2022-es adatokhoz képest,
• a szakképzésben tanuló diákoknak is jár az ingyen tankönyv és a kedvezményes étkezés lehetősége; az idei tanévben mintegy 220 ezer szakképzésben tanuló diák kapta meg ingyenesen a tankönyveket, 
• a 2025/2026-os tanévben már 847 db digitális tananyag érhető el ingyenesen a szakképzésben tanulók és oktatók számára,
• számottevően csökkent a lemorzsolódás, amely 2024-ben 5,9 százalékon állt, míg korábban meghaladta a 8 százalékot. Az éves lemorzsolódás mértéke a 2025/2026-os tanévre országosan már csak 4,72%, a korai iskolaelhagyás aránya pedig 2025-re 9,3 százalékra javult (ez az elmúlt húsz év legkedvezőbb adata), 
• a kormány öt év alatt a szakképzésben oktatók bérét közel kettő és félszeresére növelte és 2026-ban is folytatódott a béremelés; 2026. januárban átlagosan 10%-kal emelkedtek az oktatói bérek, így idén már a legkisebb oktatói bér is eléri a havi 775 ezer forintot,
• a teljes szakképzés rendszerében a tanulók ösztöndíjat, majd munkabért kapnak,
• 425 milliárd forintból 250 ezer négyzetméternyi iskola újult meg és 150 ezer négyzetméternyi tanműhely épült.

A szakképzésben – ahogy minden más területen – szintén leváltják az eddigi vezetőket. Új vezetőket és új vezetési struktúrát akarnak, pedig a kritikusok által is elismert magyar szakképzési modell az intézményvezetők, az oktatók és a kormányzat közös sikere. A megismert tervek szerint a szakképzés közneveléshez való közelítése a korábbi irány visszahozatalát jelentené. Mindannyiunk érdeke, hogy a megújult szakképzés fejlődésének iránya ne törjék meg, és 2030-ra a magyar szakképzés Európa legjobbja legyen. 

Családügy

A családi közösség formálja talán legjobban egy nemzet tudatát, és az jelenti legfőbb erejét. Ezért volt a magyar családpolitika a globális világ uralkodói hálózatának a leginkább fájó pontja. Az a családpolitika, amely kiállt a teremtett világ rendje szerinti családokért, a gyermekek védelmét helyezte első helyre az ultraliberális ideológiákkal szemben és a multik hasznából terelt át forrásokat a családok számára. 

A családok melletti kiállás és a családszemléletű politika nagyon fontos védőernyő. Ennek ellenére az Európai Unió ezzel nem foglalkozik a jelentőségének megfelelően. Jellemző, hogy az Unióban nincs sem családügyi biztos, sem bizottság. 

A magyar családpolitikát legtöbbször demográfiai bázisról támadják mondván, hogy az elmúlt években visszaesett a gyermekvállalás. Az nem kérdés, hogy a születések száma összefüggésben van a szülőképes korú nők számával. Ne feledjük, a 31 éve bevezetett Bokros-csomag oly mértékben vetette vissza a gyermekvállalást, hogy ennek következtében 344 ezer szülőképes korú nő hiányzik napjainkban. Sőt, ha a gyermekvállalási arányszám a 2010-es szinten maradt volna, 200 ezerrel kevesebb gyermek született volna Magyarországon. A gyermekvállalási arányszám 1,21-ről történt emelkedése jelentett fordulatot, bár nem tudta elérni az ideális kettő feletti értéket, sőt az elmúlt években újra csökkenésnek indult, részben a Covid-pandémia, részben az orosz-ukrán háború következményeként. Ezzel együtt, az Unió őshonos anyáinak – azaz a migrációmenteseknek – a születési arányszámai szerint 2024-ben az EU ötödik helyén álltunk.

A kormány az elmúlt években több mint olyan 30 intézkedést hozott, amelyek a családok szinte minden élethelyzetében kiállnak mellettük. Ezek felsorolása helyett néhány elvi szempontot érdemes rögzíteni. A családtámogatási rendszerünk ötvözi a házasság, a gyermekvállalás és a munkavállalás hármas egységét. A forrásokat nem odaadjuk, hanem ott tartjuk a családoknál, azaz nem támogatást, hanem jelentős adókedvezményeket biztosítunk. Ez a rendszer az édesanya kiemelt szerepére épít. Élete végéig biztosított az szja-mentessége, ami 2026 januárjától félmillió, 2029 januárjától pedig egymillió édesanyát és családot érint. Fenntartja azt a szabad választást is, amely támogatásokkal segíti azon édesanyákat, akik a gyermekükkel otthon szeretnének maradni (CSED, GYED, GYES), de a bölcsődei fejlesztésekkel és munkavállalás mellett a CSED 70%-ának, a GYED biztosításának rendszerével ösztönzi a munkába való visszatérést is. Az önálló otthon biztosításáról pedig mindent elmond, hogy minden második gyermeket vállaló család új otthonához, minden harmadik gyermeket vállaló család esetében pedig a felújításhoz járult hozzá valamely célzott kormányzati támogatás. Magyarország Európa legcsaládbarátabb nemzete. 

A magyar családtámogatási rendszernek köszönhetően:

• 2026 januárjától félmillió, 2029 januárjától egymillió édesanya SZJA mentes,
• háromból kettő gyermekes családnak új otthonhoz, míg minden másodiknak a felújításhoz nyújtott támogatást a kormány,
• 2023. január 1-jétől azoknak a nőknek, akik 30 éves koruk előtt gyermeket vállalnak, az átlagbér összegéig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, 
• 2026. január 1-től ez a kedvezmény a teljes bérükre kiterjed,
• 2025. július 1-jén elindult Európa legnagyobb családi adócsökkentési programja (1) a családi adókedvezmény megduplázásával, (2) a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj szja-mentességével, illetve (3) a háromgyermekes, majd a kétgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentességével. Így lehet idén év elejétől félmillió, 2029-től egymillió édesanya szja mentes. Ezeknek köszönhetően évente több száz milliárd Ft marad a magyar családoknál, 
• 2025. január 1-jétől elindítottuk a Vidéki Otthonfelújítási Programot; a támogatást több mint 50 ezer háztartás vette igénybe, összesen 93,4 milliárd Ft összegben, az egy igénylőre jutó átlagösszeg 1,8 millió Ft volt, 
• a folyamatos bölcsődefejlesztések eredményeként 2022. óta több mint 15 000 új bölcsődei ellátást biztosító férőhelyet és több mint 700 bölcsődei intézményt, szolgáltatást hoztunk létre; 300 olyan településen vált elérhetővé a bölcsődei ellátás, ahol korábban nem működött,
• a 2024-ben bevezetett CSOK Plusz minden eddiginél nagyobb támogatást nyújt a gyermekeket vállaló házaspárok otthonteremtéséhez. Az államilag támogatott, maximum 3 százalékos kamatozású kölcsönt már több mint 24 ezer házaspár vette fel 615 milliárd Ft értékben,
• a Babaváró támogatás keretében az elmúlt 4 évben összesen 105 ezer család közel 1100 milliárd forint összegű hitelt igényelt, 
• a 2026-os költségvetésben soha nem látott összeget, 4800 milliárd forintot fordítottunk családtámogatásokra, ez a GDP 5 százaléka.

A választás óta viszont a teremtett világ rendje szerinti családokkal szembeni nyomás, valamint az ultraliberális ideológiák egyre erősebbek. Ezt segítette az Európai Bíróság, amely kivárta az áprilisi választást, és csak utána hozta nyilvánosságra azt a – már tavaly (!) – meghozott ítéletét, mely szerint 

• a magyar iskolákban is helyt kell adni a genderérzékenyítésnek, 
• nem korlátozható a média ilyen irányú tartalma, 
• az ún. pedofil nyilvántartás pedig, amit Magyarország bevezetett, ellentétes az adatvédelmi szabályokkal. 

Látható már, hogy ezek nyomán indult a Szivárvány tv, és arról beszélnek, hogy a gyermekeket védő könyvfóliázásnak is vége. Ezt egészíti ki az Európai Bizottság országjelentése, amely szerint az otthontámogatási programokat felül kell vizsgálni, a kamatstop intézményéhez hasonlóan. És a multikat terhelő adók sem maradhatnak sokáig. Azaz minden ellen, ami a magyar családpolitika lényegét jelentette, támadás indult!

A magyar családpolitika nemzetközi elismertségét annak köszönhette, hogy a patrióta politika elkötelezettjei az egyedüli jövőt az adott nemzet családjainak megerősítésében látják. Ennek eszköztárát alakította ki a volt kormány, és hogy legyen magyar jövőnk, ennek kellene tovább épülnie. És nem leépülnie. 

Kultúra

A magyar kultúra határokon átívelően köt össze minden magyart. Magyarország kultúrájában – és főképpen nyelvében – sziget-nemzet: szomszédos országaival nyelvileg semmilyen, összkulturálisan sajátosan kevert, politikai hagyományaiban inkább feszült, terhelt viszonya volt. A magyar kultúra megvédése egyben a nemzeti szuverenitásunk megvédését is jelenti.

Annak a kultúrharcnak, amely a világon a globalista és szuverenista erők között feszül, egy olyan nemzet esetében, amely sziget-nemzet és nemzeti határai messze túlnyúlnak az ország határain, kiemelt jelentősége van. Az elmúlt évek, másfél évtized során az Alaptörvényben elfogadott elvi irányoknak megfelelően, ezért is szükségszerű volt a hagyományainkon alapuló keresztény kulturális örökségünk kiemelt támogatása. 

Magyarország az uniós átlag kétszeresét fordítja a kultúra támogatására. A magyar kultúra egyszerre jelenti a magas kultúra kiváló programjait, valamint az olyan programokat is, amelyek a teljes Kárpát-medencét elérik. Magyarországon a kommunizmus alatt megszűnt a kulturális mecenatúra rendszere, ami azóta sem épült vissza. Magyarország kulturális intézményrendszere hagyományosan széles és a mindenkori állam bőkezűen támogatja. Egyetemi, könyvtári, kőszínházi, közművelődési rendszere nagyon sűrű és gazdag, az állam hagyományosan szinte teljes egészében finanszírozza a működésüket. Lakosságarányosan az európai átlagot meghaladja a klasszikus zenekarok száma, és ugyanez mondható el a színházakról is. Az elmúlt években a magyar kultúra terén számos fejlesztés valósult meg, a kultúrához való hozzáférés a COVID időszakát követően újra jelentősen erősödött: 

az elmúlt évtizedben 117 kulturális beruházásról született döntés, 650 milliárd forintnyi kulturális fejlesztés valósult meg (pl. Néprajzi Múzeum, Budapest Music Center, Várkert Bazár, Magyar Zene Háza; az Opera, a kaposvári, szolnoki és debreceni színház felújítása). Európa legnagyobb kulturális fejlesztése (a Városliget), Magyarországon valósult és valósul meg, 

2010 óta 143-ról, 243-ra nőtt a színházak száma, a férőhelyek száma megháromszorozódott, elérve így a 113 ezret, 

• évente mintegy 50 millióan vesznek részt kulturális programokon, 
• kiemelendő a Lázár Ervin program, aminek köszönhetően 2019-es indulása óta 2,5 millió, a tavalyi évben 600 ezernél több iskolás gyermek jutott el színházba,
• hasonlóan egyedülálló a Déryné program, amely a színházak világát juttatja el számos kistelepüléshez; hat év alatt 1500 településen 20 ezer előadáson 1,5 millió néző vett részt,
• a Petőfi Kulturális Program két év alatt 2000 helyszínen 545 ezer kultúrakedvelőnek nyújtott szolgáltatást,
• a hagyományőrzés és közösségépítés területén kiemelkedő a Csoóri Sándor Program, amely évi 2,5 Mrd Ft-tal támogatja a népművészeti közösségeket, erősítve a generációk közötti tudásátadást, közel 2000 támogatottal,
• az ágazati együttműködések szintjén fontos előrelépést jelent a színházak közös működtetési rendszere: míg 30 vidéki és 7 fővárosi színház 2024-ben 15 milliárd forintos támogatást kapott, addig az új szerződéseknek köszönhetően 2025-ben már 25 milliárd forintra emelkedett a támogatás összege. Ez stabil finanszírozási keretet biztosít az állam és az önkormányzatok partnerségében,
• a komolyzenei szervezetek többéves támogatási rendszerén keresztül 11 szervezet évi 8,8 milliárd forintos kiszámítható működéshez jutott,
• megszületett a Kocsis Archívum, 
• hazatért a Wass Albert írói hagyaték,
• hiánypótlóként megvalósult az Attila kiállítás,
• az évadokhoz és emlékévekhez kapcsolódó programsorozatok – mint a Magyar Kultúra Napja, a Jókai 200 emlékév, a Petőfi 200 emlékév, a Klebelsberg 150 évforduló és a Kurtág 100 évforduló – aktív részvételre ösztönzik a társadalmat, erősítve a kulturális identitást,
• megvalósult egy magyar-török kulturális évad és folyamatban van egy magyar-szerb kulturális évad,
• a Liszt Intézetek hálózata tovább bővült, hiszen immár 25 országban 27 intézmény van, és évente közel 2600 programot szerveznek.

A választásokat követően azonban egy ultraliberális előadásokat támogató előadóművészeti kör telepedett rá a magyar kultúrpolitikára és a kultúra irányítására. És ahogy az ultraliberalizmusnál megszokott: a sajátjuktól eltérő értékrendet nem tűrik el. Sőt most szintet léptek, mert nemcsak, hogy nem tűrik el, hanem ez a kör – politikai támogatással – azokat, akik a kultúra irányításában részt vettek, meghatározó intézményvezetők voltak fenyegeti, megfélemlíti, egyeseket börtönnel fenyeget, vagy már börtönbe is zárt. Mindennek az egyik oka az, hogy ezen ultraliberális kulturális kör saját magának kívánja a kulturális finanszírozást, de ezzel egyben a patrióta közösség egyik tartóoszlopát is kiütik, ami a nemzeti, keresztény hagyományokon alapuló kultúránk. Mindeközben az uniós törekvések Európa római jogon, görög filozófián, zsidó-keresztény gyökerein alapuló kultúrája helyett a kulturális sokszínűség finanszírozását tekintik céljuknak, és a jövőben erre szándékoznak még jelentősebb forrásokat biztosítani. Ezzel az egyes nemzetek identitásának határait is el akarják mosni. Ez utóbbinak eszköztárát alakította ki a volt kormány, és hogy legyen magyar jövőnk, ennek kellene tovább épülnie. 

Ifjúság

Az ifjúságügy kérdése politikailag különösen érdekes, hiszen a Fidesz-KDNP elutasítottsága a 2026-os választásokon a fiatalok körében volt a legerőteljesebb. Pedig a kormány fiatalokat támogató döntései számos programmal bővültek az elmúlt évek során. Nem a fiatalokat támogató intézkedések hiánya, hanem sokkal inkább a fiatalokkal való megfelelő kommunikáció, sőt a korosztályos akadályok és a reszponzív kapcsolat hiánya, illetve a megszokottal szembeni mindenkori fiatalkori lázadás és a tizenhat év előtti időszakokról személyes ismeretekkel nem rendelkező új választói generációk gondolkodása is meghatározó volt. 

Az ifjúság és a fiatalok ügyének menedzselése kapcsán fontos döntés volt 2024-től ezek szociális területről a családügy keretei közé helyezése. 2024 nyarától az ifjúságügy azonban nemcsak a családügy keretei között működött, hanem a felsőoktatás és szakképzés területével is szorosabb együttműködés alakult ki. 

A fiatalokat az elmúlt évek során nem kevesebb, mint 257 féle támogatás segítette, szerte a Kárpát-medencében. Ezekről a tájékoztatók még most is elérhetőek az ifistart.hu honlapon. 10-ből 8 fiatal állami ösztöndíjjal kezdheti meg az egyetemi tanulmányait, a szakképzésben fontos az ösztöndíjtámogatás, komoly lehetőséget nyitott a munkáshitel program. A megye-, vagy országbérletek is jelentős támogatást adnak a fiataloknak, nem is beszélve a 25 év alattiak SZJA kedvezményéről. 

Az elmúlt évekből érdemes még kiemelni az otthonstart, vagy más néven a fix 3 százalékos otthontámogatási programot. Ez volt az első, amely az otthonteremtési támogatást nem kötötte házasságkötéshez, gyermekvállaláshoz. A támogatás későbbiekben kombinálható volt a CSOKplusszal is, de a kormány megértette, hogy a fiataloknak előbb biztos otthonra van szükségük és csak utána jön a családalapítás. 

A fiatalokat segítő 257 támogatás felsorolása helyett csupán néhányat lehet kiemelni:

• a 25 év alatti fiatalok SZJA mentessége több mint 300 ezer fiatalnak könnyíti meg a mindennapjait és a bevezetése óta 650 mrdFt adókedvezményt biztosított,
• a Nemzeti Tehetség Program forrásai többszörösére nőttek 2010-2025 között, összesen elérték a 45 milliárd forintot, ami több mint 21 ezer programot támogatott,
• tavaly a sokszorosára növelt gyermek- és ifjúsági pályázatok keretösszege elérte az 1 milliárd forintot,
• az elmúlt két évben 1,7 milliárd forintos támogatás volt elérhető a prevenciós programokra, a mentális egészség megőrzésére, helyi közösségi programokra,
• 246 ezer fiatal KRESZ-vizsgájának támogatása meghaladta a 6 milliárd Ft-ot,
• a nyelvvizsga-támogatással 218 ezer fiatal élt, összesen 8,2 milliárd forintos értékben,
• az utolsó év ifjúsági főváros programjával pedig a határon túli városokkal alakult ki élő együttműködése magyarországi városoknak,
• a Stipendium Peregrinum program keretében a világ vezető egyetemeire jutottak ki állami támogatással tehetséges magyar fiatalok, akik vállalták, hogy végzésüket követően Magyarországon kamatoztatják tudásukat. A programra eddig öt év alatt 4,9 milliárd támogatás állt rendelkezésre,
• a munkáshitellel már 20 ezer fiatal élt,
• az otthonstart program keretében közel 45 ezer fiatal kapott már támogatást.

Az elmúlt években elindított támogatások vitathatatlanul segítették a fiatalok ügyét. Ezek továbbvitele, megerősítése a már elindított kollégiumfejlesztések, ösztöndíjemelések, nemzetközi ösztöndíj programok és számos egyéb területen elért sikerekre támaszkodva folytatandóak, azzal a szemlélettel, hogy akkor van jövője nemzetünknek, ha fiataljaink nemzetünkhöz való erős kötődéssel és jövőnk iránti elköteleződéssel rendelkeznek. Velük és általuk lehet versenyképes és sikeres a magyar nemzet. Ennek eszköztárát alakította ki a volt kormány, és hogy legyen magyar jövőnk, ennek kellene tovább épülnie.