2016 március elsején Bánik Erik és Kósa Lajos közös tájékoztatóján azt mondta, a közpénz elvesztette közpénz jellegét – idézte fel az előzményeket Csőszi Attila, a Tisza Párt országgyűlési képviselője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság létrehozása kapcsán. Hozzátette, a bizottság szerint lényegében 2014-ben vesztette el az MNB-alapítványok létrehozásával, ezekhez utólag teremtettek meg törvényes kereteket. Minderre Kecskemét a legjobb példa, amint azt megírtuk, „144 milliárd forintot kaptunk a Neumann János Egyetemre és a Tudásvárosra”, amelyből „127,5 milliárdot – eltőzsdéztek”, miközben szerinte a városnak „maradt a torzó és a szellemváros”. Kecskeméten épült volna egy tudásváros, mellé bérlakások és infrastrukturális fejlesztés valósult volna meg – idézte fel Csőszi Attila.

Miután Matolcsy György kiesett Orbán Viktor kegyeiből – fogalmazott –, megjelent az ÁSZ jelentése, de hiába jelentek meg feltáró cikkek is, sokáig gyanúsított sem volt. A kormányváltás után minden megváltozott, a pénzkimentési folyamatokat láthattuk. Az új Országgyűlés döntött a jelen bizottság létrehozásáról. Azt ígérik, megmutatják, kik a felelősek, kik húzták a legnagyobb hasznot, hogyan, mibe fektettek és hogyan úszhatott el a közvagyon. Mindezt transzparens úton, de nem veszik át az igazságszolgáltatás szerepét – hangsúlyozta Csőszi Attila.

A feladat: megvizsgálni, hogy az MNB és az alapítványok vagyonkezelése az Optima csoport struktúrája, az ingatlanfelújítások során a közpénz megfelelt-e a rá vonatkozó követelményeknek.

A bizottság feladata továbbá meghatározni, mely állami jegybanki stb. szereplőket terhel jogi, intézményi felelősség a (feltárandó) visszásságokért.

Négy munkapont mentén dolgozik a bizottság

Hova lett a vagyon, kik a legnagyobb haszonélvezői és hogyan biztosítható, hogy többet ne fordulhasson elő? – sorolta a megválaszolandó kérdéseket Csőszi Attila.

• Először az ötletgazdát „keresik”, illetve ezt milyen törvényi háttérszabályozás tette lehetővé. Volt-e az alapítványi vagyonkihelyezésére észszerű indok?
• A második blokkban feltárják, mi történt a vagyonnal, hogyan születtek az Optimában a befektetői döntések, hol voltak a tranzakciós csomópontok? Különös figyelmet kapnak az ingatlanügyletek és a befektetések. Feltárják a személyes célú és luxuskiadásokat is.
• A harmadik blokkban a döntésekben közvetlenül érintett vezetőket hallgatják meg, az önhibájukból távol maradók először pénzbírságra számíthatnak, de ha többedjére sem jelennek meg, szigorúbb szankcióra számíthatnak. (A konkrét személyek listája nem az első alkalommal derül ki.)
• A munka lezárásaként a bizottság jelentést készít, összegez és ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan maradhasson a közpénz valóban közpénz.

Az összesen hat, három kormánypárti és három ellenzéki tagot számláló bizottság szakértőket is bevonhat, meghallgathat és akár konszenzus alapján is dönthetnek a személyéről. Egyúttal kiderülhet a delegált ellenzéki szereplők hozzáállása is. A Tisza delegáltjai válaszokat ígérnek arra, hova lett a közpénz, de ők – Csőszi Attila elmondása szerint – nem a jogi, hanem a politikai szálakra fókuszálnak.