Szerdán ülésezik először az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság.

A bizottságot Csőszi Attila elnök vezeti, aki a szerdai sajtótájékoztatóján felidézte az MNB-ügy 2016-os történéseit, ahol Kósa Lajos képviselő az emlékezetes kijelentését tette: "alapítványi vagyon elvesztette közpénz jellegét”.

A történelem legnagyobb bankrablásaként minősített sztori azonban Csőszi szerint nem ekkor, hanem két évvel korábban kezdődött, amikor Orbán Viktor ex-miniszterelnök és Matolcsy György akkori MNB elnök megegyezhettek a devizatartalék részét képező svájci frank forintra váltásakor (erre a devizahitelek forintosítása miatt volt szükség) keletkezett több száz milliárd forint jegybanki nyereség kicsatornázásáról.

Csőszi elnök felidézte, hiába tíz éves a történet, máig nincs gyanúsított az ügyben.

A bizottság tervei közt szerepel, hogy feltárja a politikai felelősöket és azt, hogy a közvagyon kicsatornázásából kik szereztek hasznot. De semmiképp sem veszik át az igazságszolgáltatás szerepét. A feladat lényegében így néz ki:

• az MNB alapítványok vagyonkezelése és a székházfelújítás során a közpénz kezelése felelős gazdálkodással történt-e?
• hogyan zajlott az alapítványi vagyon befektetése és miért csökkent a transzparencia?
• mely állami szereplőket terhel felelősség?

A sajtótájékoztatón elhangzott, már összeállt a Tisza Párt terve a bizottsági munkablokkokra. Kezdetben azt vizsgálják, hogy ki volt az alapítványi vagyonkezelés struktúrájának ötletgazdája, majd igyekeznek feltárni az ehhez kapcsolódó törvényalkotás szereplőinek felelősségét is.

Kulcskérdés annak vizsgálata is, hogy az alapítványokba áthelyezett pénz hogyan és miért vesztette el közvagyon jellegét. A következő lépésekben követné nyomon a bizottség a vagyon szétcsatornázását, útját, felhasználását. Elemezni fogják az ingatlanvásárlásokat (például Lengyelországban) de a luxusköltekezéseket, köztük a magánszemélyekhez kapcsolódókat is.

Azt is értékelni kell, hogy a különböző döntéshozatali fázisokban miért nem működtek a fékek és ellensúlyok. Végül annak jogi körülményeit teremtenék meg, hogy hasonló eset soha többé ne történhessen meg.

A bizottság felhívta a figyelmet arra, a bizottság tagjainak összetétele meglehetősen pikáns, hiszen a KDNP és a Fidesz jelöltjei (Hargitai János és Tuzson Bence) is igennel szavaztak 2016-ban az alapítványi vagyonkihelyezést lehetővé tévő törvényjavaslatra, Csőszi szerint egyszóval a bankrablásra – kérdés, most melyik oldalt képviselik.

A meghallgatások során nem kizárt egy személy többszörös meghallgatása sem, ha a pénz útjának lekövetése ezt indokolja. A behívottak köréről a bizottsági tagok döntenek majd, először azokat a személyeket hallgatják meg, akik a törvényalkotás folyamatában részt vettek. A pénz útjának lekövetése azonban nem lesz egyszerű, véli az elnök, hiszen a cégháló-struktúra a jelek szerint kifejezetten azzal a céllal alakult így, ahogy láttuk, hogy annak nyomon követése ne legyen könnyű.

Épp szerdán lépett hatályba a jogszabály: 2026 nyarán az Országgyűlés módosította a parlamenti vizsgálóbizottságokra vonatkozó jogszabályi kereteket, szigorítva az eljárási szabályokat. Az első hiányzás, százezer, a második egymillió forint bírságot von maga után.

A bizottság paritásos, abban hárman képviselik a kormánypártot, 3-an pedig az ellenzéket.

Az elnök várakozása szerint a bizottság előtt előbb-utóbb meghallgatják Matolcsy Györgyöt és fiát, Ádámot is.

Ha nem jelennek meg a vélhetően Dubajban tartózkodó érintettek, arra is lesz válasza a bizottságnak – részleteket azonban ennek módjáról nem árult el a bizottság elnöke.

Az MNB alapítványi ügyben (Optima és PADME) a biztosan megtörtént vagyonvesztés közel 270 milliárd forintra tehető, de a teljes céghálózatban érintett ügyletek nagyságrendje meghaladta az 500 milliárd forintot. A bizottság ülése 13 órakor kezdődik.