Orbán Viktor tizenhat éve alatt meghatározó szereplővé vált az EU fővárosában. Európa keményvonalas jobboldali zászlóvivőjeként lépett fel, és jelentős forrásokat fordított olyan brüsszeli szervezetekre, amelyek platformot és képzési terepet kínáltak a szövetségeseinek – írja a Bloomberg.

A lap szerint ennek legláthatóbb darabja az általa alapított Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája volt. Az áprilisi választásokat követően viszont az MCC-nek vissza kellett adnia a vagyont, amelyből fenntartotta magát, és be kellett fejeznie a működését – ezzel a brüsszeli iroda alól is kicsúszott a talaj. „Jelenlegi formájában, hacsak nem történik csoda, az MCC Brussels egy ponton kénytelen lesz bezárni” – mondta a Bloombergnek Frank Furedi, az intézet ügyvezető igazgatója.

Akadhat új pénzforrás

A forrás megszűnése azonban messzebbre gyűrűzhet. „A Fidesz veresége jelentős csapás az európai szélsőjobb számára” – mondta a lapnak Végh Zsuzsanna, a German Marshall Fund kutatója, aki szerint „komoly jelei vannak annak, hogy a korábbi szintű hálózatépítés és finanszírozás a Fidesz számára már nem lesz megvalósítható”.

A kutató úgy látja, a magyar állami pénz kulcsszerepet játszott abban, hogy a hasonlóan gondolkodó európai szereplők egymásra találjanak. Ezek a kapcsolatok pedig arra is jók voltak, hogy korábban szélsőségesnek számító felvetések bekerüljenek a politikai fősodorba. Az MCC mellett a kormány olyan műhelyeket támogatott, mint a Danube Institute vagy a The European Conservative című lap, egy kormányközeli alapítvány pedig a CPAC Hungary konferenciát szervezte, ahol európai és amerikai konzervatív politikusok találkoztak. Egy Orbánhoz köthető bank, a Magyar Bankholding korábban a spanyol szélsőjobboldali Voxnak adott hitelt. Magyar Péter mindezek állami finanszírozásának megszüntetését ígérte.

Új pénzforrás azért akadhat: Végh szerint az Orbánhoz köthető szervezetek jó eséllyel kaphatnak támogatást amerikai konzervatívoktól vagy egyenesen a Trump-kormányzattól. Az amerikai külügyminisztérium nemrég hirdetett pályázatot olyan európai civil szervezeteknek, amelyek a szuverenitás, a migráció és a cenzúra kérdéseivel foglalkoznak. A tárca szóvivője a folyamatban lévő döntésekről nem nyilatkozott, csak annyit közölt, hogy a kormányzat „továbbra is kiáll a véleményszabadság mellett, fellép a cenzúrával szemben”.

Akár az ördögnek is

A magyar jelenlét máshol is látszott a városban. A kormány 2021-ben megvásárolt egy 18. századi palotát Brüsszel belvárosában, az amerikai és a brit nagykövetség szomszédságában, a korábbi belga pénzügyminisztérium épületét. A Magyarország Háza néven megnyitott rendezvényközpontot a 2024-es magyar EU-elnökség előtt adták át, azóta több kulturális és politikai eseménynek adott otthont – most viszont üresen áll.

Az Európai Parlamentben sincs könnyebb helyzetben a 11 képviselővel rendelkező Fidesz. A pártot 2019-ben zárták ki az Európai Néppártból, majd 2024-ben kulcsszerepet vállalt egy új jobboldali frakció, a Patrióták Európáért létrehozásában, amelyben Marine Le Pen pártja is helyet kapott. Orbán távozásával a képviselőcsoport elveszítette az egyik legismertebb támogatóját.

A fideszes László András ezt vitatja. „A pozíciónk nem módosult érdemben” – mondta, hangsúlyozva, hogy a frakció továbbra is olyan témákat visz, mint a bevándorlás, az energiaárak vagy a megélhetési költségek. A csoport erőre kaphat a jövő évi francia választáson is, ahol Le Pent az esélyesek között tartják számon.

Addig viszont az MCC-hez hasonló szervezeteknek egyetlen igazi kérdésük van: honnan lesz pénz. Furedi szerint az új támogatásnak feltételek nélkül kell érkeznie, egyébként viszont nem válogatnak. „Jelenleg bárkinek nyitva állunk, akár az ördögnek is, ha olyan kedves, hogy támogat minket.”

(Borítókép: Orbán Viktor 2026. június 13-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)