GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 26. 3 percnyi olvasás
A helyzet azért különösen veszélyes, mert Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának csaknem 30 százalékát adja.
Egyelőre nem sikerült tűzszünetet kötni a fekete-tengeri gabonaszállító hajók és kikötői létesítmények elleni támadások felfüggesztéséről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország nem hajlandó önálló megállapodást kötni a mezőgazdasági termékeket szállító civil hajók biztonságáról, Moszkva ugyanis ehhez az orosz olajfinomítók és más energetikai létesítmények elleni ukrán csapások leállítását is feltételül szabná. Kijev olyan kölcsönös garanciát szeretne, amely védené a civil hajókat, valamint az ukrán energetikai infrastruktúrát is. A felek álláspontja azonban egyelőre nem közeledett, így a kereskedelmi hajózás továbbra is közvetlen háborús kockázatok között zajlik, ami most főként a gabonapiac szempontjából érinti érzékenyen a feleket – derül ki a Reuters beszámolójából.
A helyzet azért különösen veszélyes, mert Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának csaknem 30 százalékát adja. Az útvonalak bizonytalansága már nem csupán magasabb biztosítási és fuvarköltséget okoz: hajók késnek, rakományokat mondanak vissza, a kieső fekete-tengeri szállításokat pedig csak jóval drágább forrásokból lehet pótolni.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország a nehézségek ellenére mintegy 60 millió tonna gabonát exportálhat a mostani szezonban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, hogy a hatóságok intézkedéseket dolgoznak ki a kikötőket és az exportútvonalakat ért támadások hatásának enyhítésére, illetve a szállítások határidőre történő teljesítésére.
A 60 millió tonnás szezonális exportpotenciál azonban egyelőre éles ellentétben áll a tényleges kikötői forgalommal. A Reuters által idézett SovEcon tanácsadó cég az augusztusi orosz búzakivitelt mindössze 2,2 millió tonnára teszi. Ez kevesebb mint fele a tavaly augusztusi 4,5 millió tonnának, és messze elmarad az ötéves, 5 millió tonnás havi átlagtól.
A Rusagrotrans még borúlátóbb: a korábbi 3,1 millió tonnás prognózisát 1,8 millió tonnára vágta vissza. Ha ez teljesül, az orosz búzaexport 2010 óta nem látott augusztusi mélypontra kerülhet. A számok között tehát nincs valódi ellentmondás: a 60 millió tonna a teljes szezon elméleti gabonakiviteli lehetősége, az 1,8–2,2 millió tonna pedig az augusztusra várható búzaexport. A kérdés az, hogy a jelenlegi fennakadások mellett Moszkva képes lesz-e később behozni a most felhalmozódó lemaradást.
A kikötői válság kettészakította a piacot. Miközben a nemzetközi tőzsdéken a kínálati félelmek tartják magasan a búza árát, Oroszország déli termőkörzeteiben egyre több az eladhatatlan gabona. A negyedosztályú, 12,5 százalék fehérjetartalmú búza felvásárlási ára egy hét alatt 19 százalékkal, tonnánként 8900–10 ezer rubelre esett. Közép-Oroszországban mintegy 8, a Volga térségében 3 százalékos árcsökkenést mértek. Az adatot közlő UkrAgroConsult szerint az Azovi- és a Fekete-tenger kikötőin keresztül haladt az orosz tengeri gabonaexport akár 88 százaléka. A 19 százalékos adat ukrán hírszerzési közlésből származik, ezért azt független piaci adatként fenntartással kell kezelni, az áresés irányát azonban orosz és nemzetközi elemzők is megerősítették.
A Világgazdaság korábban beszámolt róla, hogy az augusztus 12-i dróntámadások után két nagy novorosszijszki gabonaterminál is leállt. Az évi 8,5 millió tonnás kapacitású Novorosszijszki Gabonaterminál és a 7,1 millió tonnás NKHP együttes kiesése önmagában több mint 15 millió tonna éves exportkapacitást érintett. Ezt követően a KSK terminál is felfüggesztette az átvételt és a rakodást; a létesítmény 2025-ben 7,3 millió tonna gabonát kezelt, Novorosszijszk kivitelének több mint 40 százalékát.
A fekete-tengeri kiesés
rövid távon javíthatja a magyar és más uniós exportőrök alkupozícióját.
Az orosz és ukrán szállítmányokat nélkülöző importőrök
felé fordulhatnak.
Az Agrárközgazdasági Intézet augusztus közepén megjelent adatai szerint a magyar étkezési búza termelői ára tonnánként 67,2 ezer forint körül alakult, így a világpiaci áremelkedés idővel a hazai felvásárlási árakban is megjelenhet.
A párizsi Euronext szeptemberi malmibúza-jegyzése augusztus 25-én 227,5 euró körül mozgott tonnánként, a decemberi kontraktus pedig megközelítette a 237 eurót. Ez ugyan elmarad a július közepén elért, 233 euró feletti közeli lejáratú csúcstól, de jóval magasabb annál a szintnél, amelyet a piac a fekete-tengeri támadások újabb hulláma előtt árazott. A Világgazdaság már júliusban jelezte, hogy a háborús kockázati felár kétéves csúcsra emelte a búza világpiaci árát.
A magyar gazdák számára a magasabb exportár kedvező lehet, de a tartós szállítási válság drágítja a fuvart, a biztosítást, az energiát és közvetve az élelmiszer-termelést is. Emellett elentős veszélyt jelenthet az is, hogy az ukrán termények a hagyományos magyar külpiacokon találhatnak majd vevőkre, ami szűkítheti a hazai termelők kiviteli lehetőségeit. A piac ezért különös ellentmondással szembesül: Oroszországon és Ukrajnán belül olcsóbbá válik a feltorlódott búza, miközben a világpiacon éppen az orosz és ukrán áru hozzáférhetetlensége hajtja felfelé az árakat. Az ukránok viszont jelentős közúti és vasúti kapacitásokat köthetnek le, és ez nem csak az uniós termelők szállítási költségeit növelheti, mivel ha az áru a közösségen belül ragad, úgy az árak is lejtmenetre kerülhetnek.
Ukrajna korábban 220 millió eurós uniós támogatást kért a háború, az aszály és az exportútvonalak akadozása miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelőinek az Európai Uniotól. Miközben Brüsszel még vizsgálja Ukrajna kérelmét, Lengyelországban és Romániában attól tartanak, hogy az ukrán gabona szárazföldi tranzitjának növekedése ismét nyomást gyakorolhat a helyi árakra és logisztikai kapacitásokra.
Napi