Cikkünk frissül!

Szerdán először ülésezik délután 13 órától az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság, ennek apropóján Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság elnöke tartott sajtótájékoztatót. Csőszi Attila a Facebookon közzétett videóban korábban kijelentette: több százmilliárd forint közpénz került a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba, és a vizsgálatnak egyebek mellett azt kell feltárnia, hogy mi történt ezekkel a forrásokkal. 

A politikus azt is elmondta, a testület azt vizsgálja, hogy „kik miatt és hova tűnt a közpénz”, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, és mire költötték. A közlés szerint a vizsgálóbizottság a frakció kezdeményezésére kezdte meg munkáját. Csőszi Attila példaként említette, hogy Kecskeméten 144 milliárd forintot kapott a Neumann János Egyetem és a Tudásváros, a pénz nagy részét azonban, 127,5 milliárd forintot „eltőzsdéztek”. A balatonakarattyai ingatlant szintén felidézte, amelynek felújítására közlése szerint 20 milliárd forintot fordítottak, majd 9 milliárd forintért kínálták értékesítésre. Az MNB székházával kapcsolatban azt vetette fel, hogy az eredetileg tervezett 55 milliárd forintos költség végül 105 milliárd forintra emelkedett.

A világ legnagyobb bankrablása

Csőszi Attila arról számolt be, hogy 2016. március 1-jén a Fidesz két korábbi képviselője, Bánki Erik és Kósa Lajos arról beszéltek, miszerint „a közpénz elvesztette közpénz jellegét” – a közvélemény szerint itt indult a „történelem legnagyobb bankrablása”. Csőszi szerint azonban „Orbán boszorkánykonyhájában” már 2014 körül megindult ennek az indítása.

Akkor ugyani elkezdtek felépíteni egy olyan jogszabályi környezetet, hogy az ilyen pénzek felhasználása teljesen átláthatatlanná váljon, és az ügyeket senki ne vizsgálja a szövevényes céghálókkal. Ennek egyetlen értelme volt, hogy ne lehessen követni a pénz útját. Kecskeméti képviselőként a Neumann János Alapítványt említette, ahol a kedvezményezetteknek egy jól behatárolható köre volt, ahol megjelentek a „luxustáskák, tízmilliós ruhák, cipők és Porsche-gyűjtemények”, majd dölyfössé váltak a szereplők.

Arra is kitért, hogy amikor Matlcsy György kiesni látszott Orbán Viktor kegyeiből, akkor már lehetett gondolni, hogy lehet az ügyből valami. 2025 elején aztán robbant a bomba és az Állami Számvevőszék feljelentést tett.

Csak halkan kérdezném meg, hogy hol volt addig az Állami Számvevőszék?

– tette fel a kérdést, hiszen előtte is részletes oknyomozó írások jelentek meg a témában. A feljelentések után aztán minden megváltozott, hiszen konténerekben kezdték el menteni a vagyont, az új kormány pedig egy olyan bizottságot nevezett ki, amely kivizsgálja, hogy kik húzták ebből a legnagyobb hasznot és hogyan és miként úszott el a közvagyon. A felelősöket a bizottság elé kívánják idéztetni, hogy transzparensen, a társadalom szemei előtt derüljön ki, hogy kik voltak a felelősek a „világ legnagyobb bankrablásáért”.

Így fog működni a bizottság

Azt is elmondta, hogy a bizottság nem nyomozni vagy ítélkezni fog, hanem feladata az lesz, hogy az MNB korábbi működésében és az alapítványok kezelésében és az ingatlanberuházások és székházépítések során a pénzek kezelése megfelelt-e a jogszabályoknak és a felelős gazdálkodás követelményeinek. Emellett a szereplők feladatait is megvizsgálják, hogy miként jutottak el odáig, hogy a döntéseik torzították a piac működését, a gazdasági versenyt vagy éppen az átláthatóságot.

A bizottság tiszás tagjainak tervei szerint négy munkablokkra bontanák a működést. A bekérendő iratanyagok és a meghallgatandó emberek körét is rögzítik, majd ezután megállapítják a szabálytalanságokat, megkeresik a felelősöket, végül biztosítják, hogy soha többet ne fordulhasson elő hasonló. Vizsgálják majd az alapítványok kialakításának jogszabályi környezetét és azok felelősségét, akik ezeket a lépéseket, majd az alapítványok esetleges jogszerűtlen működését jóváhagyták. Kiderítik, hogy mi történt az alapítványokba kihelyezett pénzekkel, hogy mikor torzult a vagyonkezelés a közérdekkel ellentétesen (külföldi befektetések, ingatlanbeszerzés, személyi célú luxuskiadások).

A bizottság a döntésekben közvetlenül érintett szereplők meghallgatásánál a jegybanki vezetés, a kuratóriumok és alapítványi működési láncban kutatja, hogy kik milyen döntéseket hoztak és milyen felelősségük van az ügyekben. Végül arra próbálnak megoldást találni, hogy „a közpénz soha ne veszíthesse el újra közpénz jellegét”, és ehhez külön

Elmondta továbbá, hogy a bizottság két tagja, Tuzson Bence (Fidesz) és Hargitai János (KDNP) 2016-ban az alapítványok mellé álltak, most viszont kíváncsian várja, hogy ki mellé állnak: a bankrablók vagy a bűnügyet felderíteni kívánó bizottság mellé.

Súlyos szankciók

Újságírói kérdésre a bizottság vezetője elmondta, hogy alapvetően ők a pénz útját követik, de a meghallgatások során – ahol egy embert többször is visszahívhatnak – tényeket kívánnak begyűjteni, de nem szerepük becsatlakozni a nyomozásba. Segíthetik egymás munkáját, de kooperáció nem lesz a két független szervezet között. Az, hogy kit hívnak be első körben, azt még nem tudja, arról majd a teljes bizottság dönt, de kronológiai sorrendben haladnak és az első a törvény háttér kialakításában résztvevők köre lesz.

A bizottság vizsgálhat magánköltéseket is, ha a pénz útja elvezet valakihez. „Egy jól beazonosítható kör” szerepel az ügyben, ám egy bonyolult céghálón keresztül. Viszont ha rendszeresen visszatérő cégek, intézmények, kapcsolatok jelennek meg a nyomozás során, akkor azt nekik vizsgálni kell. Pontosabban ők nem nyomozni fognak, hanem a politikai szálat keresik, ezért mennek vissza az egész ügy kezdetéig, és tiszteletben tartják az igazságszolgáltatás munkáját.

Figyelni fogunk arra, hogy ne keresztezzük egymás útját

– fogalmazott.

A bizottságokat megerősítette a Tisza-frakció törvénymódosítása, így tehát a megjelenésre a bizottsági meghallgatáson, valamint az adatszolgáltatásra is sokkal szigorúbb szankciók vonatkoznak. Emellett igazat is kell mondani és az összes dokumentumot a bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Ha ezt valaki nem teszi meg vagy kibújik alóla, akkor „komoly büntetési tételek” vannak, 2-3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet a vége, ha valaki szándékosan nem jelenik meg.

(Borítókép: Csőszi Attila 2026. augusztus 26-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)