Kepes Juli nemzetközi Alexander-tanár a napokban az Eszenyi-ügy kapcsán osztott meg Facebook-oldalán egy személyes történetet. Felidézte, hogy néhány hónapja egy hazai zenészképzésen fiatal zongoristáknak tartott kurzust egy olyan teremben, ahol Kocsis Zoltán fényképe függött a táblán. Kepes elmondása szerint a kép benne egyre nagyobb feszültséget keltett, ezért megkérdezte a résztvevőket, mit éreznek, amikor ránéznek, és állítása szerint kivétel nélkül mindannyian azt mondták, hogy feszélyezi őket, és befolyásolja, hogyan tudnak jelen lenni és dolgozni. A tanár szerint a csoport emiatt közösen úgy döntött, hogy a fényképet leveszik a falról.

„Most veszek egy nagy levegőt, és leírom azt, amit a magyar zenei életben rengetegen tudnak, mégis teljes tabuként kezelnek. Kocsis Zoltán fantasztikus zenész volt. És bántalmazó, sokszor kegyetlenül viselkedett. Nagyon sok sebet okozott” – írta Juli.

A posztban leírtak azonban azonnal hatalmas port kavartak. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium és Gimnázium volt növendéke, Somogyvári Zoárd az Indexhez eljuttatott levelében cáfolta Kepes Júlia történetét, mondván, hogy semmiféle „közös levétel” nem történt, ám válaszul a diákok kiálltak a tíz éve elhunyt zongoraművész emléke mellett, és azóta már öt Kocsis-portrét helyeztek ki ugyanarra a falra.

„Én és egyik diáktársam helyeztük ki a cikkben szereplő képet a falra. A helyszín a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium és Gimnázium volt, amelynek mostanáig hallgatója voltam. Az intézményben Kepes Juli tartott foglalkozást. Egy, a foglalkozáson részt vevő diáktársamtól származó, biztos információ alapján állíthatom, hogy a kép »közös levétele« nem történt meg. Kepes Juli tett néhány csípős megjegyzést a képre, azonban a diákok véleményét nem kérte ki. (...) Mi, a Bartók Konzi diákjai, kiállunk Kocsis Zoltán mellett! Számunkra ő nemcsak a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, hanem olyan művész, akinek személye és művészete ma is motiválóan hat ránk. (...) Azóta ugyanannak a teremnek ugyanazon a falán már öt Kocsis Zoltánt ábrázoló kép látható, tiszteletünk jeléül a páratlan zongorista és magyar kincs előtt” – írta Somogyvári Zoárd.

Reagált a művészvilág is

Kepes Juli bejegyzésére Nyári Gyula, a Magyar Bárzongoristák Egyesületének elnöke, a Magyar Táncművészeti Egyetem zongoraművésze is reagált, aki a szakma egyik legnagyobb zsenijének nevezte Kocsis Zoltánt. Nyári szerint Kocsis művészete, páratlan tudása, jelenléte pótolhatatlan az egész világ számára: amikor leült a zongorához, megszűnt a tér és az idő, és mintha új dimenziók nyíltak volna meg minden tekintetben, így Nyári Gyula szerint érthető, hogy mindenkitől megkövetelte a maximumot.

„Kocsis Zoltánt élete során nem kérték számon ebben a formában. Ez esetben Kepes Julinak, bármilyen megközelítésben, hogy volt bátorsága a szakma egyik legnagyobb zsenijét egyáltalán szóba hozni? Ha kizárólag az emberi részét nézzük, egy közel tíz éve elhunytról hogy lehet ilyen alávaló kijelentéseket tenni? Jómagam és kivétel nélkül minden zongoraművész kollégám és barátom nevében kikérem magamnak a Kepes Juli által tett kijelentéseket!” – fogalmazott levelében a Magyar Bárzongoristák Egyesületének elnöke.

Ez is érdekelheti

A nagy port kavaró bejegyzésre Klukon Edit Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Ránki Dezső kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész felesége is levélben válaszolt. Klukon kegyeletsértő rágalmazásnak nevezte Kepes kijelentéseit, és a maga és művésztársai nevében azt kérte a tanártól, hogy haladéktalanul kérjen bocsánatot Kocsis Zoltán zongoraművész családjától.

A kétségkívül jó szándékkal megírt, egyéb tartalmában nem vitatott cikkének vonatkozó része kegyeletsértő rágalmazás és erkölcsi sértés, amellyel szemben a tíz éve elhunyt embertársunk nem tud védekezni – írta Klukon Edit.

A téma kapcsán Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója is megszólalt, aki Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében fejtette ki véleményét.

„Állítólag lekerült a Bartók konzi egyik termének faláról Kocsis Zoltán fotója, mert bizonyos Kepes Juli tanárnőt zavarta. Nos, szerintem nem az a gond, ha Kocsis szúrós portréja nézi a falról a konzis hallgatót. Az a tragédia, hogy nem nyithat már be hozzá jó hangosan, hogy »diszt játssz a bal kézben, mert ott a Peters-kiadásban kottahiba van!« (...) Zolinak tekintélye volt a tudása és a tehetsége miatt. Az se diplomától, se woke-tól nem lesz. Aki zenész idehaza, mind tudja a helyét Kocsishoz képest – kivéve, aki esetleg már e »biztonságosnak« csúfolt környezetben, zsenimentesen nőtt fel. Az nem” – írta Ókovács, aki üdvözölte a diákok azon lépését, hogy azóta öt Kocsis-portrét helyeztek a falra.

„Az Alexander-módszer tanárnője pedig végképp ne keltsen felesleges feszkót, hisz, ha jól értem, a feszültség-mentesítésről szólna. Ahol egy Kocsis Zoltán arcképét eltüntetik a falról, ott zseniégetés történik – itt mindenki megbolondult? De nem is hiszem, hogy post mortem törvényt ülni hívták a konziba a hölgyet, talán maradna a kaptafánál. A diákok pedig nagyon helyesen teszik, ha a levett portré helyett kitesznek még ötöt Kocsis Zoliról. Bravo!” – tette hozzá Ókovács Szilveszter.