PolitikaSzerző: origo 2026. 08. 26. 1 percnyi olvasás
Kármán András pénzügyminiszter egy keddi sajtó-háttérbeszélgetésen elismerte, hogy a kormány újabb 300 milliárd forintos elvonásra készül, amit „diplomatikusan” minisztériumi befizetésnek nevezett.
A Tisza-kormány újabb 300 milliárd forintos költségvetési elvonásra készül – hívta fel a figyelmet közösségi oldalára feltöltött új videójában Bóka János. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Kármán András pénzügyminiszter egy keddi sajtó-háttérbeszélgetésen elismerte, hogy a kormány újabb 300 milliárd forintos elvonásra készül, amit „diplomatikusan” minisztériumi befizetésnek nevezett.

Ki viseli majd ennek a terhét, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, a rendőrség, vagy esetleg a honvédség?
– mutatott rá Bóka János.
A Pénzügyminisztérium még hétfőn kiadott egy közleményt, amelyben azt írta, a takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések még mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek az év utolsó hónapjaiban, így
idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal lesz takarékosabb az állami működés.
Hozzátették: a tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány.
Sajtóbeszámolók szerint Kármán András pénzügyminiszter egy keddi háttérbeszélgetésen ezt megerősítve arról beszélt: a Tisza-kormány a túlárazások és pazarlás megszüntetésével eddig 400 milliárd forintot takarított meg, és az év hátralévő részében további 300 milliárd forintos megtakarítást tervez.
A 300 milliárd forintos újabb megtakarítás a költségvetés egészének problémáit sem oldja meg. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az Origónak adott interjújában rámutatott: a 3,7 százalékos eredeti hiánycél és a jelenleg várt 7,5 százalékos deficit közötti különbség mintegy 3500 milliárd forintos nagyságrendet jelent.
Ehhez képest a kormány által tervezett összesen 700 milliárd forintos kiadáscsökkentés ennek csak körülbelül az ötöde.
A szakértő szerint ezért a 700 milliárdos megtakarítással önmagában nem lehet megszüntetni a költségvetésben kialakult strukturális egyensúlytalanságot. Mint mondta, ha a kiadáscsökkentés beruházásokat, minisztériumi működési kiadásokat, intézményi finanszírozást vagy támogatásokat érint, annak közvetett hatásait a lakosság is megérezheti, például a közszolgáltatásokon vagy az elhalasztott beruházásokon keresztül.