Gyengüléssel zárta a hetet a forint, miután ismét felerősödtek a Közel-Kelettel kapcsolatos geopolitikai kockázatok, ami gyorsan megváltoztatta a nemzetközi befektetői hangulatot. A bizonytalanság szinte azonnal megjelent a devizapiacokon is, az euró árfolyama a hét eleji 357 forint alatti szintekről péntekre 364 forint fölé emelkedett, átmenetileg a 365-ös határt is átlépte. Erre legutóbb közvetlenül az áprilisi országgyűlési választásokat követően volt példa.

Nemcsak az euró, hanem a dollár is erősödött a forinttal szemben. Míg hétfőn még 311–312 forint körül mozgott az amerikai deviza, péntekre már a 319 forintos szint fölé kapaszkodott. „A forint most először mutatott tartósabb gyengeséget a választások óta. A közel-keleti konfliktus kiújulása, az emelkedő energiaárak, a kamatcsökkentési várakozások és a költségvetési kockázatok egyszerre jelentek meg a piaci árazásokban” – hívta fel erre a figyelmet Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője.

A piaci turbulenciák ellenére az MBH nem módosította árfolyam-előrejelzését. A pénzintézet elemzői továbbra is úgy számolnak, hogy a következő hónapokban az euró árfolyama nagyjából 360 forint körül stabilizálódhat. Rövid távon ugyanakkor nem zárható ki a forint árfolyamának fokozott ingadozása. Amennyiben a geopolitikai feszültségek tovább erősödnek, vagy a nemzetközi befektetői hangulat újabb hullámvölgybe kerül, a forint is érzékenyen reagálhat a piaci mozgásokra.

Vége a választás utáni mámornak

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint is a forint gyengülésének elsődleges oka a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja volt. A magyar fizetőeszköz ugyanakkor a régiós társaknál is nagyobb ütést kapott. Ezt jól mutatja, hogy a forint a lengyel zlotyval szemben is mintegy 1,6 százalékot veszített értékéből a hét folyamán. Regős szerint ebben szerepe lehetett annak is, hogy az elmúlt hónapokban jelentős spekulatív pozíciók épültek fel a forint mellett.

Regős Gábor szerint az elmúlt időszakban a magyar deviza kifejezetten jól teljesített, a múlt heti, vártnál kedvezőtlenebb költségvetési előrejelzés azonban megtörhette ezt a lendületet, bár úgy látja, a forint továbbra sem tekinthető érdemben alulértékeltnek, az elmúlt hét mozgása már egyértelmű és számottevő gyengülést jelentett.

A forintot csak rövid időre és korlátozott mértékben tudta támogatni a kedden érkező amerikai inflációs adat. Az Egyesült Államokban júniusban 3,5 százalékra lassult az infláció az egy hónappal korábbi 4,2 százalékról, miközben a piac 3,8 százalékos értékre számított. A vártnál kedvezőbb adat csökkentette a további amerikai kamatemelések valószínűségét, ami átmenetileg gyengítette a dollárt és kedvezett a forintnak is. Ez a hatás azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy ellensúlyozza a geopolitikai bizonytalanság okozta nyomást.

Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy sajátos kontrasztot teremtettek a piaci folyamatok Varga Mihály jegybankelnök pénteki nyilatkozatával. A jegybank elnöke úgy fogalmazott, a forint az elmúlt hónapokban erősödött, és a 355–360 forint közötti euróárfolyam-sávban stabilizálódott, ami szerinte érdemben támogatja a gazdaságot. A devizapiac azonban szinte azonnal rácáfolt erre. Az euró árfolyama néhány órán belül ismét 360 forint fölé emelkedett, miközben a dollár a múlt heti 311,5 forintos szintről 317 forint fölé erősödött.

A következő hét várhatóan továbbra is tartogat izgalmakat a pénzpiacok számára. A befektetők figyelmének középpontjában továbbra is a Közel-Kelet áll: az iráni konfliktus alakulása döntően befolyásolhatja a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságot, ezen keresztül pedig a forint árfolyamát is. A piac két forgatókönyv között ingadozik. Az egyik szerint tovább eszkalálódhat a konfliktus, amely akár a térség más országait is érintheti, miközben Irán korábban már a Vörös-tenger hajózási útvonalainak korlátozását is kilátásba helyezte. A másik forgatókönyv szerint viszont enyhülhetnek a feszültségek.

Fontos döntések jönnek a napokban

A geopolitikai fejlemények mellett a jegybankok döntései is meghatározóak lehetnek. Kedden a Magyar Nemzeti Bank, csütörtökön pedig az Európai Központi Bank tart kamatdöntő ülést. A piac számára nem csupán a kamatszintek alakulása lesz fontos, hanem legalább ennyire az is, milyen üzeneteket fogalmaznak meg a döntéshozók a következő hónapokra vonatkozóan. Az MNB júniusban 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot, és korábban jelezte, júliusban, illetve augusztusban is hasonló lépés következhet.

Ugyanakkor Regős Gábor szerint az elmúlt napok forintgyengülése és a felerősödő geopolitikai kockázatok új helyzetet teremtettek. Bár a piac továbbra sem számít arra, hogy a jegybank elhalasztaná a kamatcsökkentést, a kommunikáció hangvétele óvatosabbá válhat, ha a döntéshozók úgy látják, hogy a külső kockázatok tartósabban veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást.

Az Európai Központi Bank döntését szintén fokozott figyelem övezi. Júniusban 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emelte a betéti kamatot, részben a közel-keleti konfliktus nyomán emelkedő energiaárak okozta inflációs kockázatok miatt. Azóta azonban a piaci várakozások többször is változtak az iráni helyzet alakulásával párhuzamosan. A kérdés most az, hogy az EKB szükségesnek tartja-e a további szigorítást, vagy inkább kivár. 

A Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint a makrogazdasági adatközlések ezúttal várhatóan háttérbe szorulnak a geopolitikai és jegybanki hírek mellett, de így is érdemes lesz figyelni néhány fontos statisztikára. Magyarországon pénteken teszik közzé a júniusi munkaerőpiaci adatokat, míg az Eurostat hétfőn a májusi építőipari teljesítményről, kedden pedig az első negyedéves államháztartási folyamatokról közöl friss számokat. Ezek önmagukban várhatóan nem mozgatják meg jelentősen a forintot, de a gazdasági környezet megítéléséhez fontos támpontot adhatnak.

Regős Gábor szerint az elmúlt hetekben érezhetően megnőtt a forint árfolyamának ingadozása, a múlt heti piaci mozgások pedig azt mutatják, hogy a magyar deviza továbbra is sérülékeny a nemzetközi eseményekre. Rövid távon rendkívül nehéz megbízható irányt meghatározni, mivel a következő napok alakulását elsősorban a geopolitikai fejlemények és a jegybanki kommunikáció befolyásolhatják: „a múlt héten várt 350 és 362 közötti sávnál mindenképpen szélesebb és gyengébb, 355 és 372 közötti sávot adok most meg – azaz nem zárható ki a további gyengülés sem.”

Hasonló képet vázol fel Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője is. Szerinte a következő időszakban az euró árfolyama 355 és 370 forint között mozoghat, míg a dollár esetében a 305–325 forintos sáv tűnik a legvalószínűbbnek. A két elemző prognózisa egyaránt arra utal, hogy a forint számára továbbra is fokozottan bizonytalan időszak következik, amelyben a nemzetközi hírek és a befektetői hangulat változásai a megszokottnál nagyobb árfolyamkilengéseket okozhatnak.

Mi történt a tőzsdéken?

Nemcsak a devizapiacokon, hanem az energiahordozók piacán is az iráni konfliktus határozta meg a hét eseményeit. A Brent-típusú kőolaj ára egy hét alatt látványosan emelkedett:

A drágulás döntő része már a hét első felében lezajlott, ezt követően az árfolyam 83 és 87 dollár között ingadozott, jelezve, hogy a piac továbbra is magas geopolitikai kockázati prémiumot áraz.

Az olaj árának emelkedése mögött egyértelműen a közel-keleti katonai konfliktus áll. Az Egyesült Államok és Irán közötti összecsapások fokozódtak, miközben Teherán a térségben működő amerikai katonai bázisokat vette célba, és a húszi fegyveresek is készen állnak a Vörös-tenger hajóforgalmának a megzavarására arra az esetre, ha Washington az iráni energiaipari infrastruktúrát is támadás alá venné. 

Hasonló folyamatok rajzolódtak ki a földgázpiacon is. A holland TTF gáztőzsdén a jegyzések egy hét alatt 48,5 euró/megawattóraról 57 euró fölé emelkedtek, ezzel közel négyhavi csúcsra kapaszkodva. A drágulás hátterében ugyanazok a geopolitikai kockázatok állnak, amelyek az olajpiacot is mozgatják, de az európai piac saját problémái is felerősítették az áremelkedést.

Az európai gáztárolók töltöttsége továbbra is elmarad a korábbi évek átlagától, miközben Katar – a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz- (LNG) exportőre – egyelőre nem gyorsítja kitermelését. Ennek oka, hogy a Hormuzi-szoroson közlekedő egyik katari hajót támadás érte, ami ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen sérülékennyé váltak a globális energiaszállítási útvonalak. A romló nemzetközi hangulat a Budapesti Értéktőzsdét sem kerülte el.

A BUX index a hét során több mint 1 százalékkal csökkent, ami jól tükrözi, hogy a befektetők a bizonytalanság közepette óvatosabbá váltak. A vezető részvények közül az OTP szenvedte el a legnagyobb veszteséget, a bankpapír árfolyama több mint 3 százalékkal esett, miközben a kereskedést jelentős árfolyam-ingadozás kísérte. A Richter és a Magyar Telekom részvényei ennél mérsékeltebb mozgást mutattak, a Mol viszont profitált az energiaárak emelkedéséből: részvényeinek árfolyama mintegy 2 százalékkal erősödött, miután a magasabb olajár javíthatja az eredménykilátásait.

(Borítókép: Képünk illlusztráció! Fotó: Kaszás Tamás / Index)