Orbán Anita külügyminiszter kedden, a tárca nevében ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségnél a Szijjártó Péter által vezetett minisztériumban 2020 márciusában és áprilisában, a Covid-járvány elleni védekezés részeként, mintegy 300 milliárd forint értékben lebonyolított, közbeszerzés alól mentesített beszerzések miatt.

A Külügyminisztérium a részletekről beszámolva a 24.hu-nak azt írta, hogy a Tisza-kormány júniusban rendelte el a2020-as Covid-beszerzések átvilágítását, a vizsgálatról pedig jelentés készült, amelynek megállapításait beépítették a kedden megtett feljelentésbe.

– derült ki a tájékoztatásból. A vizsgálat több súlyos problémát is feltárt a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM), többek között:

• a beszerzéseket megelőző döntéshozatal átláthatatlanságát;
• a beszerzett mennyiségek meghatározásának tisztázatlanságát;
• a szerződő partnerek és közvetítők kiválasztásának körülményeit;
• a sok esetben túlzóan magas beszerzési árakat;
• egyes gépek esetében felmerült minőségi problémákat;
• a folyamat dokumentálatlanságát és az információk hiányát a szerződéskötések, illetve a minisztériumi munkavégzés során.

A KKM a beszerzések során közel 300 milliárd forintot költött el, és az eszközökkel kapcsolatban azóta is merülnek fel költségek, például a raktározás miatt. A tájékoztatás szerint a vagyoni hátrány pontos összegének megállapítása a nyomozás feladata, a minisztérium ugyanakkor százmilliárd forintos, vagyis 12 számjegyű nagyságrendű vagyoni hátránnyal számol.

A vizsgálat nem csupán a lélegeztetőgépekre terjedt ki: a tárca az összes védőeszköz-kategóriában talált problémás beszerzéseket.

A 16 853 lélegeztetőgép beszerzésének indokoltságáról azt írták, hogy a belső vizsgálat során nem találtak olyan adatot, amelyből kiderült volna, milyen beszerzési stratégia alapján és ki döntött ekkora mennyiség megvásárlásáról.

A korabeli nyilatkozatok alapján a vizsgálat azt valószínűsítette, hogy a beszerzett gépek száma erősen eltúlzott volt: megfelelő számú szakképzett személyzet hiányában feltehetően nem lehetett volna ennyi készüléket működtetni a magyar egészségügyben. A tárca a túlrendelés mértékének meghatározását egészségügyi szakkérdésnek nevezte, amelyet szerinte a nyomozás során lehet tisztázni.

A Külügyminisztérium kiemelte, hogy a feljelentés ismeretlen tettesek ellen irányul, személyi felelősség megállapítása nem a tárca feladata, hanem az ügyészség és a bíróság dolga.

A feljelentés ugyanakkor részletesen bemutatja azt a döntési és hatásköri láncot, amely mentén a beszerzések zajlottak, hogy ezzel segítsék a felelősség tisztázását a nyomozás során. A minisztérium álláspontja szerint a beszerzéseket lebonyolító operatív munkatársak a felettük álló vezetőik utasításait hajtották végre, és nem feltétlenül volt rálátásuk az utasítások mögöttes megalapozottságára. A felelősség súlypontját ezért a döntéshozói és vezetői szinten látják, de ennek tisztázását a nyomozásra bízzák.

A Külügyminisztérium konkrét cégeket nem nevezett meg. A 24.hu birtokába korábban került dokumentumokból ugyanakkor kiderült, hogy a járvány idején jelentős állami megrendelésekhez jutó OTT-One Nyrt. és TMT Technics Kft. egyaránt szerződött a Szijjártó Péter vezette tárcával és a kórházak ellátását szervező Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK).

Bár az OTT-One korábban nem volt jártas az egészségügyben, a járvány alatt 12-13 milliárd forintos állami lélegeztetőgép-üzlethez jutott, a céget azonban 2026 februárjában a felszámolási eljárás lezárása után megszüntették. A TMT Technics Kft. szintén jelentős állami lélegeztetőgép-megrendeléshez jutott a járvány alatt, 18,5 milliárd forintos árbevételt ért el, ám 2026 júniusában a bíróság elrendelte a felszámolását.