Tajvanban régóta komoly politikai vitákkal tarkított a kérdés, hogy a sziget hogyan védje meg magát az egyre fenyegetőbb kínai invázióval szemben. Az orosz-ukrán háború tanulságait levonva jelentős figyelmet szentelnek a drónokra támaszkodó hadviselésnek, ehhez kapcsolódóan ki is dolgozták a mestertervet. A kormányzati elképzelés ugyanakkor az ellenzék körében egyáltalán nem aratott osztatlan sikert, ami azért különösen problémás, mivel a törvényhozási többséget nem a kormánypárt (DPP) adja. Laj Csing-tö elnök és kabinetje 2031-ig mintegy 6,5 milliárd dollárnyi (210 milliárd új tajvani dollár) összeget szeretne a programra fordítani, lényege, hogy a pilóta nélküli eszközök súlyát jelentősen megnövelik, például a tengeri kamikazedrónokét. A javaslat értelmében a különköltségvetést a Nemzetvédelmi Minisztérium felügyelné.

A vezető ellenzéki erő, a Kuomintang (KMT) egyetért azzal, hogy ebbe az irányba kellene elvinni a sziget védelmi stratégiáját, de teljesen más felosztásban: hat év alatt, éves elosztásban költenének el összesen 240 milliárd új tajvani dollárt a költségvetés részeként. A fókusz szintén a sokoldalúan bevethető drónokon és az aszimmetrikus hadviselési taktikákon lenne. A legfőbb vitát az elképzelések között az ellenőrzés és a megjelölt összeg pontos elosztása jelenti. A KMT kifejezetten a parlament szoros felügyeletére bízná a programot, valamint a stabil megrendelések folyamatában bízik, hogy ezzel megfelelően lehet fenntartani az iparági bizalmat és folyamatos fejlődését.

Néhány vezető hadiipari szereplő azonban az éves felülvizsgálatokat éppen veszélyforrásként azonosítja, szerintük ez állandó instabilitást okoz, valamint a valós garanciák hiányát jelenti.

Problémát jelent az is, hogy a kormány és az ellenzéki erők állandóan vitái miatt csak nagyon lassan születnek meg döntések a parlamentben, a költségvetést is csak történelmi késésekkel fogadták el. A mostani helyzet hasonló, már most is kifejezetten elkésett lenne a drónprogram elfogadása, de további csúszásokra van kilátás. Ráadásul az iparági szereplők azt is kiemelték, hogy a hasonló fejlesztési programok a jellegüknél fogva a végső szakaszban hoznak látványos eredményeket és költségcsökkenést, ez pedig az állandó felügyeletet igénylő politikai szereplők számára riasztó lehet.

Nem elhanyagolható, hogy a szigeten novemberben helyhatósági választásokat tartanak, ami egyben már a 2028-as elnökválasztási kampány előfutárának számít. A mostani költségvetési taktikázások már nagyban kihathatnak az eredményekre, emiatt például a KMT engedékenyebb hangnemet ütött meg a korábbiakhoz képest, mivel a túlzott keményvonalasság látszatát el akarják kerülni, ez riasztó lehet a választók szemében.

A jelenlegi viták végső politikai tőkét hozhatnak bár, de a tajvani védelmi képességek javításának elodázását okozzák.

Ez pedig valóságos főnyeremény a sziget elfoglalására ácsingózó Kínának.

Címlapkép forrása: An Rong Xu/Bloomberg via Getty Images