GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 26. 3 percnyi olvasás
Több húst visznek ki az országból, de közel 15 milliárd forinttal kevesebb pénz érkezik.
Megjelentek az első jelei annak, hogy a magyar sertéspiacon legalább átmenetileg megtorpanhatott az árak hónapok óta tartó zuhanása. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentése szerint a hazai sertés termelői ára a 33. héten kilogrammonként 565 forintra emelkedett hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül. Ez csaknem 7 százalékos heti drágulást jelentett.
Tartós fordulatról azonban korai lenne beszélni. A vágósertésért még ezzel együtt is 27 százalékkal kevesebbet kaptak a gazdák, mint 2025 azonos hetében. Az „E” minőségi kategóriában az ár 571 forint volt kilogrammonként, ami éves összevetésben csaknem 26 százalékos visszaesés.
A havi adatok még súlyosabb képet mutatnak. A hazai termelésű vágósertés átlagos termelői ára júliusban mindössze 510 forint volt kilogrammonként, 34,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Júniusban még 522 forintos átlagárat mértek, vagyis a piac havi alapon sem tudott stabilizálódni.
A legfrissebb számok pontosítják a Világgazdaság korábbi sertéspiaci elemzését, amely már arra figyelmeztetett, hogy az ágazatot egyszerre sújtja az európai túlkínálat, az exportbevételek csökkenése és az afrikai sertéspestis.
A külkereskedelmi adatok jól mutatják, hogy az ágazat problémája nem elsősorban az értékesített mennyiséggel, hanem az árakkal van. Magyarország 2026 első fél évében 75,8 ezer tonna sertéshúst exportált, 3,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kivitel értéke azonban 18,2 százalékkal, 65,3 milliárd forintra zuhant.
Vagyis a magyar vállalkozások több húst adtak el külföldön, de közel 15 milliárd forinttal kevesebb bevételhez jutottak.
Az élősertés-kivitel ugyancsak bővült: mennyisége 18,7 százalékkal, 16 ezer tonnára emelkedett. Értéke ezzel szemben 7,1 százalékkal, 10,5 milliárd forintra csökkent. Ez arra utal, hogy az alacsony árak nemcsak a húsfeldolgozókat, hanem közvetlenül az állattartókat is sújtják.
A sertéshúsimport mennyisége eközben 1,9 százalékkal, 64,4 ezer tonnára, értéke pedig 19,2 százalékkal, 58,4 milliárd forintra esett. Az olcsóbb uniós sertéshús ugyanakkor továbbra is erős árversenyt támaszt a magyar piacon.
A termelői árak összeomlása nem teljes egészében jelent meg a fogyasztói árakban. Miközben a gazdák júliusban 34,6 százalékkal kevesebbet kaptak a sertésért, a darabolt sertéshús – a karaj, a tarja és a comb – feldolgozói értékesítési ára átlagosan 22,8 százalékkal csökkent.
A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 16,5, a sertéscombé pedig 15,5 százalékkal mérséklődött egy év alatt. Az áresés tehát az értékláncban előrehaladva fokozatosan tompult.
Az AKI heti adatai alapján a feldolgozói árak között jelentős eltérések alakultak ki. A csontos sertéskaraj kilogrammonkénti ára 1069 forint volt a 33. héten, 19,2 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. A csont nélküli comb ára 1160 forintra csökkent, míg a tarja 1300 forint körül alakult. Az oldalas feldolgozói ára éves összevetésben több mint 16 százalékkal mérséklődött.
A kiskereskedők beszerzési ára szintén jelentősen esett:
A magyarországi áresés nem függetleníthető az európai folyamatoktól. Az Európai Unióban az „E” minőségi kategóriába tartozó sertések vágóhídi belépési ára júliusban kilogrammonként 1,51 euró volt, 26,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A 34. héten a piac szempontjából meghatározó európai vágóhidak többsége már nem csökkentette tovább az átvételi árait. A német szerződéses ár és a Tönnies jegyzése egyaránt 1,60 euró volt kilogrammonként, a holland Vion 1,36 eurót, míg a Danish Crown és a Tican 0,92 eurót fizetett. Az árak így is átlagosan 29,4 százalékkal maradtak el a tavalyi szinttől.
Az árpiaci mélypont különösen veszélyessé teszi az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi terjedését. Augusztusban egy mintegy 1850 állatot tartó somogyi telep teljes állományát kellett felszámolni, majd Baranya vármegyében is újabb házisertés-állományban igazolták a vírust.
Az ASP emberre nem veszélyes, gazdasági következményei azonban súlyosak. A fertőzött telepek felszámolásán túl exportkorlátozásokat idézhet elő, különösen azokban a harmadik országokban, amelyek nem fogadják el a regionalizáció elvét, és egy-egy kitörés miatt akár egész Magyarországgal szemben korlátozásokat vezetnek be.
Az elveszített külpiacokra szánt sertéshús ilyenkor az uniós belső piacon marad, tovább növelve a már most is bőséges kínálatot. Ez ismét lefelé nyomhatja a felvásárlási árakat, miközben a telepek járványvédelmi költségei emelkednek.
Napi