Ez már nem vicc: az időjárás komoly problémákat okozhat ősszel

Az idei nyár nem csupán a szárazföldön döntött történelmi hőmérsékleti rekordokat, amikor Közép-Európában is tartósan 40°C fölötti értékeket mutattak a hőmérők. Az igazi, láthatatlan veszély az Európa körüli vizekben halmozódott fel: a tengerek szokatlanul magas hőmérséklete hatalmas mennyiségű energiát raktározott el, amely a ősszel drámai következményekkel járhat.

Az idei nyáron a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete rekordmagasságba emelkedett.
A meleg tengervíz rengeteg energiát és vízgőzt tárol, ami fokozza a párolgást.
Ősszel, ha hideg levegő érkezik, rendkívül erős viharok és villámárvizek alakulhatnak ki.
A megnövekedett nedvesség a szárazföld belsejébe is eljuthat, így Közép-Európát is sújthatja pusztító esőzés.

Extrém hőhullám a víz alatt

Míg a szárazföld a kánikula – amely a következő napokban is várható – elmúltával gyorsan lehűl, a tengerek sokkal lassabban veszítik el a felhalmozott hőt. A helyzet különösen a Földközi-tenger nyugati részén súlyos, ahol augusztus közepén nagyszabású tengeri hőhullám pusztított.

A Földközi-tenger felszíni átlaghőmérséklete rekordmagasságot ért el. Spanyolország, Franciaország és Olaszország partjainál extrém magas értékeket regisztráltak, a Baleár-szigeteknél pedig a víz hőmérséklete meghaladta a 30 C-fokot. A megszokottnál több fokkal melegebb tengervíz azonban nem csupán a strandolóknak jelent különlegességet, hanem komoly meteorológiai kockázatot is hordoz.

A meleg tenger, mint energiatározó

A szokatlanul meleg Földközi-tenger óriási energia- és vízgőztározóként működik. A magas hőmérséklet miatt a párolgás rendkívül intenzívvé válik, ami hatalmas mennyiségű nedvességet juttat az alsó légkörbe.

Ahhoz azonban, hogy ez a „lőporos hordó” felrobbanjon, a légköri feltételek találkozására van szükség:

Magaslati hideg levegő: amikor északról vagy nyugatról hideg légtömegek érkeznek, vagy csökken a légnyomás.
DANA-jelenség: egy elszigetelt, hideg levegővel teli terület alakul ki a magasban.
Intenzív kondenzáció: a meleg, párás levegő hirtelen emelkedni kezd, a lecsapódó vízgőz pedig látens hőt szabadít fel, ami tovább táplálja a kiáramlásokat.

Amint ez a hideg levegő találkozik a tenger feletti forró, nedves légrétegekkel, robbanásszerűen hatalmas viharfelhők képződnek, amelyek rendkívül intenzív és hosszan tartó viharokat eredményeznek.

Ez is érdekelheti

Felfoghatatlan pusztítás: tízezrek életét követelhette az idei európai kánikula

Európát sem kímélte a brutális forróság, s legalább 35 ezer többlet haláleset hozható összefüggésbe az idei hőhullámokkal, ám a végleges szám ennél jóval magasabb lehet. A becslés ugyanis egyelőre csak Európa mintegy felét fedi le, ráadásul az augusztusi adatokat még nem összesítették.

Mely területek vannak a legnagyobb veszélyben?

A kockázat a szeptembertől novemberig terjedő időszakban éri el a csúcspontját. Ahogy a szárazföld hűlni kezd, a tenger és a szárazföld közötti hőmérsékleti különbség drasztikusan megnő. Ha a megfelelő áramlatok a tenger felől a partok felé szállítják a nedvességet, helyileg katasztrofális mennyiségű csapadék hullhat le.

A legveszélyeztetettebb régiók:

Kelet-Spanyolország és a Baleár-szigetek
Dél-Franciaország
Olaszország
A Balkán tengerparti övezetei

Ezeken a területeken a villámárvizek kialakulásának esélye a megszokott többszörösére nő.

A szárazföld belseje sem lélegezhet fel

A meleg tengerek hatása nem áll meg a tengerpartoknál. Bizonyos szinoptikus helyzetekben az alacsony nyomású központok a Földközi-tenger felől közvetlenül a kontinens belseje felé szállíthatják a nedves légtömegeket.

Amikor ez a párás levegő eléri az Alpokat vagy Közép-Európát, és hegyi akadályokba ütközik vagy hidegebb légrétegekkel találkozik, szélsőséges felhőszakadásokhoz vezethet. Magyarország és a környező országok esetében ez nem jelent automatikusan folyamatosan esős vagy árvízzel teli őszt, de azt igen, hogy ha a kedvezőtlen nyomásrendszerek kialakulnak, a légkörben a szokásosnál lényegesen több víz áll majd rendelkezésre a pusztító esőzésekhez.

(via)