Energy Investment Forum 2026

Az energiaszektor csúcsvezetői egy helyen: stratégiai válaszok versenyképességről, beruházásokról, szabályozásról és az energetikai jövőjéről.

Információ és jelentkezés

A Montel beszámolója alapján a felmondási idő hosszát a vezérigazgató szerződése és az igazgatótanács döntése alapján állapítják meg. Ghiță 2017 óta állt a cég élén, jelenlegi mandátuma 2023 februárjában kezdődött, és 2027 februárjáig szólt volna.

Az energiaügyi minisztérium - tehát az állam - a Nuclearelectrica többségi tulajdonosa és szakmai felügyeleti szerve. A tárca közleményében jelezte: megteszi a szükséges lépéseket a vállalat stabilitásának és működési folytonosságának megőrzése érdekében. A távozás bejelentése után a kormány arról beszélt, hogy

a felmondási idő letelte után kiírják a pályázatot az új vezérigazgatói posztra.

A Nuclearelectrica üzemelteti Románia egyetlen atomerőművét, az 1,35 gigawattos cernavodai létesítményt, amely az ország áramtermelésének nagyjából 20 százalékát adja.

A vezérigazgató távozása különösen érzékeny időszakban éri a céget. Az erőmű mindkét blokkját le kellett állítani a hőség és az aszály miatt: a Duna vízszintje olyan alacsonyra süllyedt, hogy a folyó már nem tudta biztosítani a hűtéshez szükséges vízmennyiséget. A román hatóságok robbantással és mederkotrással is próbálták több vizet terelni az erőműhöz, napokig kérdéses volt, meddig tudják egyáltalán üzemben tartani a blokkokat, végül augusztus közepén teljesen leállt a termelés.

A Duna vízhozama azóta emelkedik, de továbbra is elmarad az augusztusi sokéves átlagtól, így az újraindítás időpontja egyelőre nyitott kérdés. A magyar oldalon közben egymás után indulnak újra a paksi blokkok, miután a fenékküszöb építésével sikerült megemelni a vízszintet a hűtővíz-kivételi pontnál.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images