A magyarországi beruházások évek óta szabadesést mutatnak. A 2022 második felében indult trendet egyszerre hajtotta, hogy

• a durva állami kiköltekezés után a költségvetési fejlesztési forrásokat drasztikusan visszavágta az előző kormány,
• az uniós támogatások felfüggesztése (majd részleges elvesztése) miatt egyéb fejlesztések is forráshiányossá váltak,
• az exportpiacaink gyengélkedése a feldolgozóipari vállalatok kapacitásbővítéseit is visszavetette,
• az általános üzleti környezet (kamatszint, bizalom, piaci ciklusok stb.) romlása a teljes konjunktúraciklust lefelé fordította.

Ugyanakkor 2025-ben úgy tűnt, hogy végre padlót fogtak a beruházások, és lassan elindulhat felfelé a trend. Ezt a reményt rövid távon biztosan szertefoszlatta a Központi Statisztikai Hivatal mai jelentése. Egyrészt az előző negyedévek beruházási szintjét kis mértékben lefelé mozdította, így már a tavalyi beruházási trend sem annyira stagnálásnak, mint inkább csak a korábbinál kisebb mértékű esésnek tűnik. Másrészt a mostani 4,3%-os negyedéves alapú visszaesés az elmúlt két év leggyengébb adata, és a zsugorodási ütem gyorsulásáról árulkodik.

A mai adat alapján a hazai beruházások a 2022 első felében látott csúcsáról már 30%-ot zuhantak.

2024 óta mindössze egyetlen olyan negyedévet látunk, amikor a beruházások nem csökkentek, az utóbbi egy évben pedig folyamatos volt a csökkenés. A KSH részleteket csak később közöl a második negyedéves visszaesés okairól, egyelőre csak annyit tudunk, hogy

• a beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás gazdasági ágak járultak hozzá, illetve a csökkenést az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása fékezte, illetve hogy
• a vállalkozások és a költségvetési szervezetek beruházásainak volumene egyaránt visszaesett, a háztartásoké növekedett.

Ezek a részinformációk egybevágnak a gazdasági képünkkel. A szállítási ágazat mögött elsősorban állami (út-, vasút-) beruházások értendők, az állami gazdálkodás helyzetét ismerve nem meglepő, hogy ezek a választások után rögtön visszaestek. Szomorú a feldolgozóipari beruházások esése, hiszen ez egy olyan időszakban történik, amikor egyébként néhány autóipari óriásberuházás is történt az országban, de még ez sem tudta érdemben szépíteni a trendet. Itt a gyenge exportkilátások mellett a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság is szerepet játszhatott. A háztartások növekvő aktivitása alatt a lakásépítési ciklus fordulását kell érteni, a képet felhősebbé teszi, hogy a legutóbbi újlakás-statisztika alapján kétséges, mennyire tart sokáig az Otthon Start Programmal felturbózott piac emelkedése.

A friss adat alapján nagyot nőtt a valószínűsége, hogy 2026 a negyedik egymást követő év lesz, amikor éves átlagban is visszaesést látunk. Ezt egy második fél évben látott erőteljes felpattanás tudná megakadályozni. Úgy látjuk, hogy a mai gyászos adat ellenére némi javulásra van esély, a lakásépítések mellett ebben az uniós források megérkezése segíthet, de ennek hatása nagyrészt inkább jövőre látszódhat majd.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images