GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 26. 3 percnyi olvasás
A mostani adat egy hosszabb ideje tartó kedvezőtlen folyamatba illeszkedik.
A nyers adatok alapján 9,1 százalékkal csökkent a magyarországi beruházások volumene 2026 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett jelentéséből. Az előző negyedévhez mérten, szezonálisan kiigazítva 4,3 százalékos volt a visszaesés.

A két mutató együttesen azt jelzi, hogy a beruházási teljesítmény nemcsak az egy évvel korábbi alacsony szinttől maradt el, hanem az év elejéhez képest is tovább romlott. A szezonálisan kiigazított adatok szerint éves összevetésben 7,1 százalékkal mérséklődött a beruházások volumene.
Az első negyedév nyers adata még mindössze 0,5 százalékos éves csökkenést mutatott, a második negyedévre azonban 9,1 százalékosra gyorsult a visszaesés. A szezonálisan kiigazított mutató ugyancsak romló pályát rajzol ki: az első három hónap 2,4 százalékos mínuszát a második negyedévben már 7,1 százalékos zsugorodás követte.
A beruházási teljesítmény mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás járult hozzá. Ez különösen kedvezőtlen jelzés, mivel a feldolgozóipar hagyományosan a magyarországi fejlesztések egyik legnagyobb súlyú területe, miközben a szállítási infrastruktúrához kapcsolódó projektek is jelentős részét adják a teljes beruházási volumennek.
A visszaesést az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása fékezte. Ez azonban csak tompítani tudta a két meghatározó gazdasági ág gyenge teljesítményét, ellensúlyozni már nem volt képes.
A beruházói csoportok közül a vállalkozások és a költségvetési szervezetek fejlesztéseinek volumene egyaránt csökkent. Ezzel szemben a háztartások beruházási aktivitása növekedett, ám ennek súlya nem volt elegendő ahhoz, hogy érdemben megfordítsa az összesített mutatót.
A mostani adat egy hosszabb ideje tartó kedvezőtlen folyamatba illeszkedik. A beruházások nyers volumene
maradt el az egy évvel korábbitól. Az idei 9,1 százalékos mínusz így újabb jelentős visszaesést jelent. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2025 végén még csak 0,7 százalékkal csökkent a beruházási volumen az előző negyedévhez képest. Az idei első negyedévben 1,2 százalékos, a másodikban pedig már 4,3 százalékos negyedéves zsugorodást mért a KSH.
A beruházások alakulása a gazdaság későbbi teljesítménye szempontjából is meghatározó, hiszen a most elmaradó gépbeszerzések, építkezések és kapacitásbővítések a következő időszak termelési lehetőségeit is korlátozhatják. A friss adatok alapján egyelőre nem látszik tartós fordulat: a második negyedévben a visszaesés üteme nem lassult, hanem ismét jelentősen felgyorsult.
A beruházások gyenge teljesítménye érdemben hozzájárulhatott a vártnál kedvezőtlenebb második negyedéves GDP-adathoz – írta értékelésében Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője. A vállalatokat továbbra is óvatosságra inti a bizonytalan külső kereslet és a meglévő szabad kapacitások nagysága, ezt pedig a folyamatban lévő nagyberuházások sem tudják ellensúlyozni. A költségvetési fejlesztések visszaesésében az uniós források visszatartása is jelentős szerepet játszott.
Gyors fordulatra egyelőre nem lehet számítani, mert a geopolitikai konfliktusok okozta gazdasági sokkok tartósan kedvezőtlen környezetet teremtenek
– hívta fel a figyelmet az elemző. A következő negyedévekben ugyanakkor már fokozatos javulást hozhat az enyhülő kamatkörnyezet, a Széchenyi Kártya Program kedvezményes beruházási hiteleinek elérhetősége és a lakásépítések élénkülése. Az év végétől beérkező uniós források szintén támogathatják a fordulatot, ezek erőteljesebb hatása azonban várhatóan csak 2027-ben jelentkezik. Molnár Dániel szerint a beruházások idén még visszafogják a gazdasági növekedést, jövőre viszont már pozitív lehet a hozzájárulásuk.