GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 26. 4 percnyi olvasás
Egyre nagyobb a miniszterek befolyása.
A Pénzügyminisztérium weboldalán közzétett rendelettervezet szerint több százmilliárd forint értékben kerülhetnek elemek vezető politikusok tárcáihoz. A javaslat szerint a benyújtó Kármán András tőzsdei részesedések, Vitézy Dávid ingatlanvagyon, Bóna Szabolcs jelentős agrárvagyon, Tarr Zoltán kulturális intézmények, Tanács Zoltán pedig technológiai és kutatási vagyon felett gyakorolhatna tulajdonosi jogokat.
Ezzel a lépéssel tulajdonképpen az állami vagyon feletti közvetlen kormányzati kontroll tovább erősödne, amely egy recentralizációs folyamat következő fázisának tekinthető.
A tervezet által érintett legértékesebb tétel a Mathias Corvinus Collegium Alapítványhoz (MCC) köthető. Az állam 2020-ban a Mol és a Richter jegyzett tőkéjének 10-10 százalékát adta az MCC-nek:
A papírok aktuális piaci értéken számolva megközelítőleg 665 milliárd forintot érnek. Ezek mellett az MCC-től az MCC Press, a Highlights of Hungary, az RXMS, az MCC Liber Invest és a Hatvany Kávéház is a Pénzügyminisztériumhoz kerülne.
2024 végén az MCC Mol-Richter csomagon kívüli vállalati részesedéseinek könyv szerinti értéke 51,2 milliárd forint volt.
Az MCC Liber Invest esetében érdemes megjegyezni, hogy az alapítvány ezen a cégen keresztül birtokolta a médiaportfóliót kezelő MCC Média Holding Zrt.-t. Ehhez a vállalathoz tartozik a Mandiner és a The European Conservative nevű lap is.
Az MCC megszűnéséig nem kapta meg a két részvénycsomag után járó 2026-os osztalékot, amelyek együttes összege 253,42 milliárd forint lett volna.
A tervezet szerint a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülne az MCC kilenc ingatlanfejlesztő projektcége − az Arrabona, Avas, Betula, Debretinum, Gerhardus, Grana, Partiscum, Pelso és Sopianae Talentum Kft. −, valamint a Comitatus-Energia Zrt., a Közép-európai Oktatási Zrt., a MANEVI Zrt. és a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft. is.
A kilenc Talentum társaság egy ingatlanfejlesztési projektcég-hálózat, amelyekhez olyan fejlesztések köthetők, mint a debreceni Aranybika Szálló, a miskolci Avas Szálló, valamint a pécsi volt Nemzeti Casino átalakítása.
Ezenfelül Vitézy Dávidhoz kerülne a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) korábbi két társasága, a MANEVI és a Comitatus-Energia is. Ezek elsősorban saját és bérelt ingatlanok bérbeadásával, valamint üzemeltetésével foglalkoznak. A Millenáris Nonprofit Kft. pedig a Millenáris Park üzemeltetését és fenntartását végzi, valamint kulturális programokat szervez.
A Világgazdaság becslése szerint a Vitézy Dávid tárcájához kerülő társaságok 2025-ös saját tőkéje mintegy 127 milliárd forint, míg bruttó könyv szerinti eszközállományuk értéke nagyjából 157 milliárd forint.
A saját tőke a társaság nettó könyv szerinti értékét, a bruttó eszközállomány pedig a teljes kezelt vagyont mutatja.
Az agrárminiszter tárcájához három, de gazdaságilag jelentős társaság kerülne: az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt., a Concordia Közraktár Zrt., valamint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
Ezek közül a legismertebb a mezőhegyesi Ménesbirtok, amely állami mintagazdaságként növénytermesztéssel, vetőmag-előállítással, szarvasmarha- és lótenyésztéssel, valamint erdő- és vadgazdálkodással is foglalkozik.
Az ATEV állati eredetű hulladékok és melléktermékek begyűjtésével, feldolgozásával és ártalmatlanításával foglalkozik, míg a Concordia mezőgazdasági termények és egyéb áruk raktározását végzi.
A társaságok 2025-ös beszámolói alapján Bóna Szabolcs tárcájához kerülő agrárvállalatok saját tőkéje mintegy 103 milliárd forint, míg bruttó eszközállományuk értéke 111 milliárd forint.
A tervezet szerint több kulturális társaság is a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz kerülhet.
Ezek közül a legismertebbek a Thália Színház, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség, amely az elmúlt években számos irodalmi, könnyűzenei és egyéb kulturális program szervezésében és finanszírozásában vett részt. Ezenkívül a Pro Cultura Kft. felett is Tarr tárcája gyakorolná a tulajdonosi jogokat.
Ez a csomag elsősorban nem klasszikus üzleti vagyonként értelmezhető, inkább kulturális intézményi és programszervező kapacitást helyezne közvetlen állami irányítás alá.
A három fent említett társaság saját tőkéje 2025-ben nagyjából 5,2 milliárd forint volt, míg bruttó eszközállományuk értéke elérte a 39 milliárd forintot.
A tudományos és technológiai miniszter két stratégiai jelentőségű társaság felett gyakorolhatna tulajdonosi jogköröket. A tervek szerint az Autóipari Próbapálya Zala Kft. és a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft. kerülne a tárcához.
Az előbbi működteti a ZalaZONE járműipari tesztpályához kapcsolódó kutatás-fejlesztési infrastruktúrát. A zalaegerszegi komplexumban a hagyományos járműdinamikai vizsgálatok mellett lehetőség van önvezető és elektromos járművek tesztelésére is.
A Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központot pedig Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezeti.
A kutatóközpont lézeralapú molekuláris diagnosztikai módszereket fejleszt, amelyek a jövőben betegségek korai felismerését tehetik lehetővé.
A két társaság együttes saját tőkéje megközelíti az 58,5 milliárd forintot, bruttó eszközállományuk értéke pedig a 103 milliárd forintot.
A tervezethez csatolt hatásvizsgálat elkészítésére a Gazdasági- és Vagyonjogi Szabályozási Főosztály egy munkanapot fordított. A dokumentumból az derül ki, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a rendeletmódosításnak nincs érdemi versenyképességi, társadalmi vagy költségvetési hatása.
Az Állami Számvevőszék szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyon értéke meghaladja a 3000 milliárd forintot.
A KEKVA-k megszüntetésének jogalapját az Alaptörvény tizenhatodik módosítása teremtette meg:
Fontos részlet, hogy az állam kizárólag az általa biztosított vagyonra tarthat igényt, a magánalapítók által az alapítványokba bevitt vagyonelemekre nem.
Napi