A KSH adatai szerint idén nyáron 83-84 forintot kellett fizetni egy tojásért, a nagy üzletláncokban pedig az átlagár 80 forint alá süllyedt.

Az egyes láncok napi minimálárainak kisimításával, vagyis a 30 napos gördülő átlag alapján is jól látszik az árcsökkenés: a legtöbb üzletláncban 55-65 forint körül alakult a legalacsonyabb árú tojások ára, amelyben nagy valószínűséggel bőven voltak akciós ajánlatok is.

A Portfolio szerint az árcsökkenés mögött elsősorban az év eleji madárinfluenza-hullám okozta kínálati félelmek enyhülése áll. Emellett az Európai Unióba (EU) irányuló tojásimport is jelentősen nőtt: az Európai Bizottság (EB) adatai szerint az EU tojás- és tojástermék-importja 2026 első három hónapjában 72 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.

Az uniós tojásárak magasabb szintről indultak 2026-ban, miután a 2025 végi és 2026 eleji madárinfluenza-hullám rontotta a kínálati kilátásokat. A tojás árát emellett a takarmány-, energia-, állategészségügyi és logisztikai költségek is befolyásolják. Nyár végére azonban az uniós tojásárak a tavaszi csúcshoz képest mintegy 23 százalékkal estek, részben a kínálati félelmek enyhülése, részben pedig a magasabb import miatt.

Az EB adatai alapján a behozatal csaknem háromnegyede Ukrajnából és Törökországból érkezett. Közben az uniós tojás- és tojástermék-export 14 százalékkal csökkent. A két folyamat egyaránt abba az irányba hatott, hogy több tojás maradjon az uniós piacon.

• A 2015-2016-os időszak még viszonylag kiegyensúlyozott volt a tojáspiacon, 2017-2018-ban azonban komoly fordulat következett, és a tojás az egyik leggyorsabban dráguló élelmiszerré vált. Az európai kínálatot ebben az időszakban egyszerre érintette a fipronilbotrány és a madárinfluenza, a kieső termelést pedig csak késve tudta pótolni a piac.
• A 2017-es kiugrás után 2019 és 2021 között nyugodtabb időszak következett, majd 2022-től újabb, az előzőnél is erőteljesebb drágulási hullám indult. Az energiaválság, a takarmányként használt gabonafélék drágulása, a szállítási és egyéb termelési költségek emelkedése, a madárinfluenza visszatérő kockázata, valamint a magas magyarországi élelmiszer-infláció egyszerre gyakorolt felfelé irányuló nyomást az árakra.
• A tojás fogyasztói árát közben állami beavatkozások is befolyásolták.

A tojás 2022 novemberében bekerült az árstopos termékek közé, majd az árstop kivezetése után más, a kiskereskedelmi árakat befolyásoló intézkedések következtek. Ezek elsősorban azt határozták meg, hogy a termelési és kereskedelmi költségek miként és milyen ütemben jelennek meg a bolti árakban, a mögöttes költség- és kínálati folyamatokat azonban nem szüntették meg.

A lap felhívta arra is a figyelmet, hogy a tojás árának alakulásában van némi éven belüli szezonalitás is, ennek hatása azonban jóval kisebb, mint például számos zöldség vagy gyümölcs esetében. A két kiemelt fogyasztási időszak a húsvét és a karácsony, amikor a kereslet növekedése az árakat is felfelé mozdíthatja, míg a nyári hónapok jellemzően gyengébbek.

A KSH hosszabb távú adatai alapján ugyanakkor nem rajzolódik ki olyan szabályosan ismétlődő éves ármozgás, amely önmagában a szezonalitással magyarázná a nagyobb változásokat. Az elmúlt bő évtizedben sokkal fontosabbak voltak a termelési és piaci sokkok.