GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 26. 3 percnyi olvasás
Az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja, Isabel Schnabel szerint a közel-keleti konfliktus és az euróövezet vártnál ellenállóbb gazdasága miatt további kamatemelésekre lehet szükség, mivel az infláció a korábban jelzettnél hosszabb ideig maradhat a jegybanki cél felett - írta meg a Bloomberg.
Schnabel a Bloombergnek adott keddi interjújában kifejtette, hogy a jelenlegi kamatszint mellett az infláció középtávon valószínűleg nem tér vissza a 2 százalékos célhoz,
ezért további szigorításra van szükség.
A német jegybankár különösen a másodkörös hatások megelőzését tartja fontosnak. A jegybankár arra figyelmeztetett, hogy
ha az EKB megvárja, amíg az energiaárak emelkedése beépül a bérekbe, a döntéshozók lemaradásba kerülhetnek.
Az EKB volt az első jelentős jegybank, amely az iráni háború nyomán kamatot emelt. A befektetők szinte teljes mértékben beáraztak egy 25 bázispontos emelést a szeptemberi ülésre, ami a betéti kamatot 2,5 százalékra emelné. A piacok 2027 tavaszáig egy újabb emelést is valószínűsítenek, amelyre akár már decemberben sor kerülhet. Schnabel úgy véli,
a piacok úgy tűnik, jól értik a testület reakciófüggvényét, azt azonban nem pontosította, hogy meddig emelkedhetnek még a kamatok.
Schnabel érvelését a kedden megjelent adatok is alátámasztják. A német gazdaság a második negyedévben az előzetes becslésnél erőteljesebben bővült, az euróövezet GDP-je pedig 0,4 százalékkal nőtt a 2026 eleji stagnálást követően.
A jegybankár a költségvetési politikát, a védelmi kiadások növekedését és a globális mesterséges intelligencia-konjunktúrát jelölte meg a növekedés fő hajtóerőiként, hozzátéve, hogy a bizalmi mutatók további lendületet jeleznek.
Az infláció júliusban 2,9 százalékra gyorsult, Schnabel pedig arra figyelmeztetett, hogy az olajárakon túl az energiaárak szélesebb körben is tartósan emelkedhetnek. Különösen aggasztónak nevezte a földgázpiaci fejleményeket az európai gáztárolók alacsony töltöttségi szintje miatt. Minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb a közvetett és másodkörös hatások kockázata, különösen akkor, ha az aggregált kereslet továbbra is erős marad.
A döntő kérdés az, hogy a kamatokat olyan szintre kell-e emelni, amely már fékezi a gazdasági aktivitást. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza korábban jelezte, hogy a 2,5 százalék a semleges kamatszint sávjának felső határa. Schnabel hangsúlyozta, hogy a további szigorítás mértéke a beérkező adatoktól függ majd.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images