GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 26. 2 percnyi olvasás
Újabb mélypontra csökkent a háztartások állampapír-vásárlása.
Alaposan megcsappant a lakossági állampapírok értékesítése a múlt héten, valamennyi kötvényfajtából összesen - írd és mondd! - 24,47 milliárd forintnyit vettek a háztartások - derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleményéből.
Ez pedig még akkor is nagyon kevés, ha figyelembe vesszük, hogy csonkahétről van szó az államalapítás ünnepére tekintettel.
Kérdés, nem volt-e túl drasztikus és gyors idén a kamatok csökkentése, hiszen például a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) már csak 5,5 százalék kamatot kínál, pedig pár hónapja még 7 százalékot is lehetett rajta kasszírozni. Tény, hogy nagyot csökkent a hazai infláció, de ez a lakossági befektetőket - úgy tűnik - még nem győzte meg.
A kamatcsökkenés úgy zajlott le, hogy amikor az ÁKK bejelentette, alacsonyabb kamatú sorozatra vált, a háztartások rávetették magukat a még elérhető magasabb kamatú sorozatra. A legutóbbi ilyen bevásárlási hullám nagyjából másfél hónapja történt.
Ezt követően arról számolhattunk be, hogy a heti kereslet csökkent, de a megelőző hetek szintjére, vagyis 60 milliárd forint közelébe tért vissza.
A legfrissebb számok azonban nagyon kiábrándítóak, a hazai háztartások kereslete hirtelen megroggyant: a teljes értékesítés nem érte el a 25 milliárd forintot.
Az ÁKK többféle papírt ad el a lakossági megtakarítóknak, de a keresletet jó ideje a fix kamatozású FixMÁP határozza meg, és most is ebben a papírban fedezhetjük fel a visszaesés okát.
Közben éppen ma, azaz kedden 25 bázisponttal 5,5 százalékra vágta vissza az MNB az alapkamatot, aminek számos pozitív következménye van, például olcsóbbá teszi az állam működését, ám ha az ÁKK ezt a csökkentést is lekövetné a FixMÁP kamatában, még jobban megcsappanhat a háztartási megtakarítók állampapírok iránti kereslete.
A júliusi költségvetési adatok ugyan azt sugallják, hogy az ÁKK-n nincsen különösebb nyomás, hogy rövid távon sok pénzt csatornázzon be az állam finanszírozására, ha azonban az államkötvények népszerűsége a háztartások körében még tovább hanyatlik, roppant nehéz lesz visszanyerni a kisbefektetők bizalmát.
Az pedig alapszintű gazdasági ismeret, hogy az állampapírok lakossági értékesítése stabilabb, kiszámíthatóbb és kevésbé sérülékeny finanszírozási hátteret biztosít az állam számára a külföldi vagy intézményi befektetőkhöz képest.
Kisebb ugyanis a pánikveszély, azaz a háztartások gazdasági válság vagy rossz hírek idején ritkábban adják el hirtelen a papírjaikat.
A külföldi és intézményi tőke gyorsan kivonulhat az országból, ha jobb befektetést talál máshol. A lakosság ezzel szemben helyben marad.
Azon felül az állam által kifizetett kamatok a családokhoz kerülnek, a befolyó pénzt pedig túlnyomóan a hazai üzletekben költik el, így nem áramlik ki az országból.
Végül, a lakosság döntően forintban vásárol, az állam pedig kevésbé függ a külföldi hitelminősítők aktuális véleményétől vagy a nemzetközi tőkepiacok hullámzásától.
A teljesség kedvéért még ide kívánkozik, hogy az értékesítés a mögöttünk hagyott héten így oszlott meg:
Napi