A Külügyminisztérium feljelentést tett a koronavírus-járvány idején, a korábbi kormány alatt lebonyolított lélegeztetőgép- és egyéb Covid-beszerzések miatt. A tárca átvilágítása szerint a döntéshozatal több ponton átláthatatlan volt, nem találtak adatot arra, milyen stratégia alapján határozták meg a beszerzendő mennyiségeket, és a szerződő partnerek kiválasztásának szakmai szempontjai sem voltak egyértelműek.

A minisztérium szerint több esetben túlzó árakat, minőségi problémákat és hiányos dokumentációt is feltártak.

A Külügyminisztérium a 24.hu megkeresésére közölte, a korábbi tárca közel 300 milliárd forintot költött el a beszerzések során, miközben a készülékek jelentős része nem került kórházakba, hanem raktárakban maradt.

A beszerzések során a KKM közel 300 milliárd forintot költött el, és az eszközökkel kapcsolatban napjainkig is felmerülnek költségek (például a raktározás). A vagyoni hátrány pontos összegének megállapítása a nyomozás feladata, a minisztérium százmilliárdban mérhető (12 számjegyű) nagyságrendre becsüli az összeget

– írta a tárca.

Különösen kérdésesnek tartják a 16 853 lélegeztetőgép beszerzését, amelynek indokoltságára a belső vizsgálat nem talált megfelelő dokumentációt. A minisztérium szerint a korabeli nyilatkozatok alapján a mennyiség erősen eltúlzott lehetett, hiszen megfelelő számú szakképzett egészségügyi dolgozó hiányában ennyi készüléket feltehetően nem lehetett volna működtetni. A túlrendelés pontos mértékének meghatározását ugyanakkor egészségügyi szakmai kérdésnek tekintik, amelyet a nyomozás tisztázhat.

Ismeretlen tettesek ellen tettek feljelentést

A személyi felelősség egyelőre nem tisztázott, a feljelentést ismeretlen tettesek ellen tették meg. A minisztérium hangsúlyozta:

a személyi felelősség megállapítása nem a minisztérium feladata és lehetősége, ezt kizárólag az ügyészség és a bíróság teheti meg.

A tárca szerint a beszerzéseket végrehajtó munkatársak jellemzően vezetőik utasításait követték, ezért a felelősség súlypontja szerintük a döntéshozói és vezetői szinten keresendő, de ennek megállapítása a nyomozás feladata.

„Százmilliárdban mérhető” a kár, de ez egyelőre csak becslés 

A minisztérium közölte, hogy a vizsgálat valamennyi védőeszköz-kategóriában talált problémás beszerzéseket, és további dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is vizsgálják. Az ügyben most az ügyészségi nyomozás tisztázhatja, pontosan mekkora vagyoni hátrány keletkezett, kik hozták a kifogásolt döntéseket, és történt-e bűncselekmény. A tárca által jelzett „százmilliárdban mérhető” kár így egyelőre becslés, amelynek pontos összegét a hatósági eljárásnak kell meghatároznia.

A minisztérium konkrét cégeket nem nevezett meg, azonban a 24.hu a korábban birtokukba került dokumentumok alapján arról ír,  hogy a járvány idején jelentős állami megrendelésekhez jutó OTT-One Nyrt. és TMT Technics Kft. Szijjártó Péter tárcájával és a kórházak ellátását szervező Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) egyaránt szerződött.

A lap megjegyezte, hogy a beszerzések árazására az OTT-One ügye is példaként szolgálhat: a cég 2020 tavaszán 500 lélegeztetőgépet szállított volna a külügynek mintegy 10 millió forintos darabáron, néhány hónappal később azonban a tárca ugyanilyen típusú gépeket már 24,8 millió forintért vásárolt. Az OTT-One a járvány alatt milliárdos állami megrendelésekhez jutott, később azonban könyvvizsgálója csalás gyanúja miatt lemondott, az MNB vizsgálatot indított, a társaság pedig végül felszámolásba került. Hasonló pályát futott be a TMT Technics is, amely 2020-ban 18,5 milliárd forintos árbevételt ért el, majd néhány évvel később megszűnési eljárások sora indult ellene.

(Borítókép: Lélegeztetőgép. Fotó: Huszti István / Index)